A település a Görgényi-havasok központi masszívumának, a Mezőhavasnak (1774 méter) délnyugati oldalán, a Cseresznyés hegy (912 méter) aljában található.
Mezőhavas
A geológusok sajátos „miocén öbölként” említik ezt a vidéket, mivel az Erdélyi-medence sóképződésének fő időszaka 25 millió évvel ezelőtre, a miocén korba tehető. Ekkor szakadt le a Paratethys az őstengertől. Az így keletkezett melegvizű tenger vize a száraz éghajlat hatására elpárolgott s nagy mennyiségű só rakódott le. Ez egy nagyon lassú folyamat, a vizsgálatok kimutatták, hogy egy 100 méteres sóréteg átlagban 2000 év alatt rakódhatott le. Ezekre a rétegekre a víz és a szél az évmilliók során több száz méter vastag üledéket hordott. A sónak megvan az a tulajdonsága, hogy nem szereti a túl nagy nyomást. Amikor 346 méter mélységbe kerül, a nagy nyomás alatt plasztikussá válik és vándorolni kezd olyan helyek felé, ahol kisebb a nyomás. Ezzel magyarázható, hogy a sólelőhelyek az Erdélyi-medence szélén találhatók, ott, ahol a medencét borító fedőrétegek a hegyekkel találkozva elvékonyodnak. Itt a só közel kerül a felszínhez, gyakran áthasítja a felette levő üledékrétegeket és a szabadba jut. Sóborsókkal díszített felszíni formák, sósforrások és sóstavak tömeges előfordulása jellemzi ezeket a vidékeket.
Szováta környékén kialakult sós vizű tavak közül a Medve-tó a legismertebb. Nevét kiterített medvebőrre emlékeztető alakjáról kapta. Két rekordot tudhat magáénak:
1. A Medve-tó a Föld legnagyobb heliotermikus tava. A tó felszínét csapadékutánpótlásból származó édesvíz fedi, s ez segíti elő a víz felmelegedését. A napsugarak a tó vizében 1-2 méterre hatolnak le, a nagyobb sűrűségű, édesvízzel nem keveredő rétegeket felmelegítik, amely elraktározza az így kapott energiát. Ezt heliotermikus jelenségnek nevezik.
2. A Medve-tó az egyedüli természetes tó a világon, amelynek ismerik keletkezésének időpontját, szinte percnyi pontossággal: 1875. május 27-én, 11 óra körül. A helyrajzi okiratok szerint az 1870-es esztendők elején a mai tó helyén, bizonyos Fórika Sándor tulajdonában lévő kaszáló volt, rajta a Köröstoplica- és az Aranybánya-patak haladt át, melyek közül az előbbi a Zoltán-fennsík alatt búvópatakként folyt, s a fennsík déli felén bukkant a felszínre. Kis Sándor leírása szerint 1875 nyarán egy hatalmas zivatar következtében, a víznyelő eltömődött, a két patak vize felduzzadt, s az így összegyűlt víz a Zoltán hegy alatt egy sós vizű tavat hozott létre. A hirtelen keletkezett tavat kezdetben Ilyés-féle tónak, majd 1910-től, Medve-tónak nevezik.
A tó csodaszép, festői környezetben, erdőkkel övezett dolinában fekszik, ötszáz méterrel a tengerszint felett. Hossza 300, szélessége közel 200 méter, felszíne 40235 m², legnagyobb mélysége 17,5 méter, hőmérséklete a mélységgel és az évszakok váltakozásának függvényében változik: másfél méter mélyen 50-55 ºC. Vize nátrium-kloridban (NaCl), kalciumban (Ca), magnéziumban (Mg) és vasban (Fe) gazdag. Sótartalma a mélységgel fokozatosan növekszik, míg el nem éri a 220-300 g/l koncentrációt.
A Medve-tó hőmérséklete az évtizedek folyamán fokozatosan csökkent. A heliotermia kialakulása után, a legmelegebb rétegekben 80ºC hőmérsékletet is mértek, 1902-ben 61ºC, 1910-ben 51 ºC, 1965-ben pedig 33ºC-ra csökkent a víz hőmérséklete. A hőmérséklet csökkenését a beömlő édesvízzel, valamint a fürdőzők számának a növekedésével hozható összefüggésben. A heliotermia megóvása érdekében a tó nagy része le van zárva, s az órarend betartása mindenki számára kötelező: reggel 10 órától 13 óráig, majd 15 órától 18 óráig lehet fürdeni a tóban.
A sósvizes fürdő a gyógyiszapkezeléssel együtt a különböző betegségekben szenvedőknek jelent gyógyírt. Sikeresen kezelnek és gyógyítanak nőgyógyászati-, mozgásszervi-, poszttraumatikus-, perifériás idegrendszeri-, endokrin-, emésztési, szív-, és érrendszeri betegségeket.
A többnyire szerves anyagokból álló szapropel-gyógyiszapnak, melyet a sóstavak fenekéről nyernek, stimuláló hatása van az emberi szervezet számára, főleg a női és mozgásszervi betegségek gyógyításában alkalmazzák.
Az ide látogató turisták a Medve-tó mellett még több kisebb, hasonló adottságokkal rendelkező tavat is felkereshetnek, mint például a Fekete, a Mogyorósi, a Zöld és a Veres tavat.
Azok, akik úszni szeretnének, az édesvizű Piroska tavat próbálhatják ki. A környéken, számos, aránylag könnyen megközelíthető kirándulóhely van, amely fenséges látványt és teljes kikapcsolódást biztosít az itt járók számára. Túrázók számára a közelben levő három hegycsúcs is meghódítható: a Szálka- tető, 1774 m (Mezőhavas), Nagyság- tető (1723 m) és Ferenczi László- tető (1648 m). Télen, a Répás tetőn sípálya működik, a téli sportok kedvelői számára.
Fenyőerdő a Mezőhavasban.
Télen itt sípálya működik
Szováta
.jpg)
