Tom őrnagy és Mishima kutyája – avagy, a dalszövegek hermeneutikája

A hermeneutika - névadójához Hermészhez¹ hűen - hagyományosan a tolmácsolás, megértés, magyarázás és értelmezés művészete, tudománya. Habár a 19. és 20. században Schleiermacher, Dilthey, Heidegger és Gadamer²  jelentősen hozzájárultak a hermeneutika fogalmának bővítéséhez, egyikük sem hozza szorosabb kapcsolatba egy igen jelentős és gyümölcsöző területtel, konkrétan: a zenével és dalszövegekkel.

A zene életünk szerves része. Ha boldogok vagyunk vagy szomorúak, ünnepelni akarunk vagy nyugalomra vágyunk; magányosan vagy társaságban: énekelünk, táncolunk, zenét hallgatunk. Mondhatnánk, hogy a zene - akár műveljük, akár csak élvezzük - érzelmeink kifejezésének a legtökéletesebb formája, de, ha belegondolunk, ennél sokkal több. Arthur Schopenhauer, 19. századi német filozófus, a zenében nem egy konkrét érzelem kifejezését látja, hanem magát az érzelmet: a zene maga az öröm, a bánat, a gyötrelem, a kéj és a lelki béke – az a dallam, amelyhez a világ a szöveg. Schopenhauer tanítása szerint, a zene által ismerhetjük meg legközvetlenebbül és legmélyebben a világ igazi lényegét, hisz olyan „öntudatlan metafizikai³  gyakorlat, amelynek során az elme nem is tudja, hogy filozofál”⁴.

Ha nem is merészkedünk ilyen messzire következtetéseinkben, be kell vallani, hogy valamiben mégis igaza van az irracionalista⁵ filozófusnak. A zene hallgatása gyakran úgy nyújt felemelő érzést, hogy közben nincs szükségünk különösebb intellektuális erőfeszítésre. Hogy zenét hallgatunk, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy halljuk is - hogy tudatosan figyelünk rá és megértjük. Pedig, a zene folyamatosan szólongat bennünket, harmóniák és dalszövegek által üzen. Érdemes néha megállni egy pillanatra és, feladva passzív zenehallgatási szokásainkat, tudatosan hozzáállni mondanivalójához. Gyorsan rájövünk, hogy minél jobban belemerülünk a tudatos zenehallgatás folyamatába, annál többel képes megajándékozni minket, hiszen még a legsilányabb dalszövegek is filozófiai nézeteket hordoznak magukban, különböző értékeket és normákat közvetítenek. És itt lépünk a dalszövegek hermeneutikájának területére. Alkalmazásához nem szükséges semmilyen különleges műveltség vagy módszer elsajátítása, elég, ha egyszerűen odafigyelünk a zenére, mint ahogy tennénk ezt egy beszélgető társsal vagy írott szöveggel.

Természetesen, nem szabad figyelmen kívül hagyni a zenei stílusok pluralizmusát, mint ahogy azt sem, hogy az iparosodás következményeként megjelenő fogyasztói társadalomnak és az információs technológia rohamos fejlődésének köszönhetően, a 20. század második felétől a zene fogalma és funkciója is sokat változott. Elsődleges szakrális⁶ küldetésétől eltávolodva, a zene is árucikké vált – termékké, amelyet tömegesen állítanak elő az emberek szórakoztatására, gyakran igényesség nélkül, csak anyagi profit megszerzése céljából. Ilyen körülmények között a dalszövegírás is szakmává vált, amely nem feltétlenül tükrözi a szerző külső vagy belső világát. A gyakran szövegszerkesztő programokkal létrehozott erőltetett rímekben igazi kihívás értelmet találni. Persze, ez nem jelenti azt, hogy ne léteznének eredeti üzeneteket hordozó könnyűzenei költemények, amelyek többé-kevésbé explicit módon utalnak a bennünket foglalkoztató és körülvevő problémákra. Sőt, olyanok is, amelyek meg sem érthetők előző történelmi vagy irodalmi tájékozottság nélkül. Hisz, ki gondolná elsőre, hogy az 1980-as évek toplistáin világszerte vezető The Stranglers: Golden Brown című slágere nem egy lányról szól, hanem a heroin-élvezetről; vagy hogy Tom őrnagy, David Bowie kultikus figurája, nem annyira az űrutazásra és a holdraszállásra utal, amennyire az emberek közötti elidegenedésre?⁷

Akár melyikről is legyen szó a fent említett kategóriák közül, a dalszövegek elemzése és értelmezése nagymértékben hozzájárul a kritikai gondolkodás kialakításához és fejlesztéséhez. Íme néhány példa – szúrópróbaszerűen – a magyar zenei kínálatból, amely a világpiacon csak megsokszorozódik. Az élet élvezetét hangsúlyozó hedonizmus nézete megjelenik például a Pa – dö – dö duó: Szép az élet, vagy az UFO együttes: Napolaj című számában; a hagyományos értékeket és az élet értelmét tagadó nihilizmus a Mex együttes: Rohan az élet, vagy Hollywoodoo: Forog a kerék című számában; társadalomkritika a Tankcsapda: Agyarország, vagy Pilu: Szanaszét szolizott szingli című számában⁸. A gondolkodás e kellemes és szórakoztató formája által erőfeszítés nélkül tanulhatunk a bennünket körülvevő társadalom problémáiról és értékeiről, de önmagunkról is – hiszen általában olyan zenét szeretünk hallgatni, amilyenek vagyunk, amely megfelel az alaphangulatunknak és azonosulni tudunk vele, a benne megfogalmazott gondolatokkal és érzésekkel. Viszont, a dalszövegek hermeneutikájából származó haszon nem csak individuális: egyaránt fel lehet használni a pedagógiában és szociológiai kutatásokban is⁹.

---

1. Hermész az ókori görög mitológiában az istenek hírnöke és tolmácsa volt, aki üzeneteiket magyarázta és közvetítette a halandóknak.
2. Német filozófusok akik a hermeneutikát nem korlátozzák az írott szövegek elemzésére és értelmezésére.
3. Metafizikai minden, ami túl van az érzékelhető (fizikai) valóságon, ami a tudományos kutatások tárgyán túl keres válaszokat a valóság természetével kapcsolatos kérdésekre.
4. A Schopenhauer, A zene esztétikája, Budapest, 1992.
5. Az irracionalizmus olyan filozófiai nézet, amely tagadja a logika és az ésszerűség jelentős szerepét a létben és a megismerésben - helyettük más képességeket hangsúlyozva, mint amilyenek az: akarat, érzelmek vagy intuició.
6. Szent, amelynek célja a lélek felemelése.
7. 1969-ben, a holdraszállás évében jelent meg David Bowie Space Oddity című száma, amely főhőse - Tom őrnagy - annyira el van bűvölve a világűr szépségétől, hogy nem akar visszatérni a Földre. A dal 2013 májusában vált még híresebbé, amikor megjelent az űrben felvett változata, amelyet Chris Hadfield, a Nemzetközi Űrállomás parancsnoka ad elő.
8. Az említettek, és számos más dalszöveg, megtalálhatóak a http://www.zeneszoveg.hu/ címen.
9. A dalszövegek elemzésének jelentőségére az irodalomtanításban és a tanulók kritikai gondolkodásának fejlesztésében Tóth M. Zsombor hívja fel a figyelmünket Zene és szöveg. A dalszövegek helye „Az irodalom határterületei” érettségi tételtípusban című dolgozatában.