Mérges kígyók
Vajdaság területén a benépesült, emberek által gyakran látogatott helyeken mára kipusztultak a mérges kígyók. A keresztes- és a homoki- viperára a Fruška Gora hegységben és a Delibláti pusztában bukkanhatunk rá.. A homoki vipera nem annyira a homokos, inkább a köves tájakat kedveli, ezért az orra hegyén található szarv alapján ráragasztott szarvasvipera név logikusabb.
Kép 1. A homoki vipera orrszarva jellegzetes képződmény
A keresztes viperát szerbül "Šarka"-nak nevezik jellegzetes rajzolata után, a vöröses színű példányokat pedig "ridjovka"-nak. A szarvasvipera szerb neve "kamenjarka" vagy "poskok" ami magyarra fordítva kövi vagy felugró kígyót jelent.
Kép 2. "Ridjovka" a vörös keresztesvipera
Mindkét mérgeskígyó faj méregfoga a felső álcsonton található. A szarvasvipera több és erősebb méreggel rendelkezik, mint a keresztesvipera. A viperák mérge elsősorban a vért és a véredényeket károsítja. A megmart élőlény először erős fájdalmat, majd negyed óra múltán hányingert, rosszullétet érez. A vidékünkön előforduló mérges kígyók nem jelentenek különösen nagy veszélyt az emberekre. A szakszerű gyógykezelés mellett súlyos következményekkel járó marások, csak elvétve fordulnak elő. Embereket legtöbbször fogságban lévő kígyók marnak meg az elővigyázatlan bánásmód következtében. A kígyómarások mérge antivenin szérummal közömbösíthető, de az országba becsempészett ismeretlen mérges kígyók ellen nem biztos, hogy van hatékony ellenszer. A vipera mérgéből a gyógyszeripar fájdalomcsillapítót, szívgyógyszert, és véralvadás gátlót készít.
Mérgező halak
Mérgező halak, amelyek különleges mérget tartalmazó, védekező-támadó készülékkel rendelkeznek leginkább a tengerekben élnek. Az európai tengeri halak közül a leggyakoribb sérülést a mérges pókhal okozza, amely hátán található tüskéjének szúrásával erős fájdalmat, mérgezést okoz. A másik nagyon veszélyes hal a háromszög alakú tüskés rája, a trópusi tengerek lakója. Mérgének kígyómarásszerű hatása van. Steve Irwin-t az ismert zoológus tv-sztárt egy ilyen rája támadta meg búvárkodás közben. A gyilkos rája a tengerfenéken lapult, amikor a természetbúvár jó két méterrel elúszott fölötte. Az állat valószínűleg támadást sejtett, megijedt és védekezésképp tüskés farkával a férfi felé csapott. A mérget tartalmazó faroktüske egy darabja Steve Irwin szívébe fúródott. Kitépte ugyan, de halálos sebet kapott.
Kép 3. Steve Irwin – a krokodilvadász egy mérges rája áldozata lett
Természetesen tüskés rájával, vagy mérges pókhallal Vajdaságban nem találkozhatunk, de a tengerekhez kalandozó turistáknak jó ha ezekről is van ismerete. Az adriai tengerben is található számos mérget tartalmazó hal, ezért előzetes tájékozódás és hozzáértés nélkül ne vállalkozzunk ismeretlen élőlények sütésére - főzésére.
Az alföld felszíni vizeiben is találhatók mérget tartalmazó halak. A folyókban az áramlások mentén gyakori a márna. Húsa szálkás, de ízletes, az ikrája viszont mérgező. Hányást, hasmenést és szédülést okoz. Az ikrát ne fogyasszuk, dobjuk el.
Kép 4. A márna és az angolna
A tavainkba betelepített angolna vére ichtyochemotoxint tartalmaz. A méreg a vérnek árt, levertséget, hányingert a bőrrel érintkezve csalánkiütést idéz elő. Felbontás után az angolna húsát vízben való áztatással kell vérteleníteni, és megfelelő előkészítés után ízletes csemege készíthető belőle.
A méreghatást, a mérgezés kimenetelét számos tényező befolyásolja. A felvett méreg mennyisége, erőssége valamint az áldozat egészségi állapota, a bejutás helye és az egyéni érzékenység, egyénenként más-más tüneteket okoz.
.jpg)
