Kutya nagy meleg van

A kánikula szó eredete

A nyári hőség a Nap intenzív sugárzásának a következménye, amikor felforrósodik a talaj, a levegő és ember, állat, növény szenved tőle. Érdemes először elgondolkodnunk magának a kánikula szónak az eredetéről. Elvégre ebben a nagy hőségben is lehet nyelvészkedni!
A nagy nyári hőségben mondogatni szokták az emberek, hogy kutya nagy meleg van. Tehát a kutya szó valami módon kapcsolódik a kánikulához, de közvetlenül mégsem onnan ered. A canis latinul kutyát jelent, a kánikula szónak tehát ez az eredete. Csakhogy nem az udvarban csaholó házőrzőről van szó, hanem egy csillagászati jelenségről. Már az ókorban a római csillagászok megfigyelték, hogy a Nagy Kutya csillagkép legfényesebb csillaga a nyár közepén egyszerre kel a Nappal. Ez a csillag a Sirius. Ennek a csillagnak többféle elnevezése is volt a különböző kultúrákban. Nevezték Suthisnak, Kutyacsillagnak és Caniculának, vagyis Kis Kutyának is. Nos, az ókori csillagászok úgy vélték, hogy a Sirius, vagyis a Canicula okozza a nagy nyári hőséget. Így maradt meg az elnevezés, hogy a nagy nyári hőségben valójában kánikula van.

Természetesen a jelenséggel kapcsolatban ma már korrekt tudományos állásfoglalás is van. Valójában a Sirius, vagyis a Canicula mintegy 80 trillió kilométernyi távolságban van tőlünk, és ez csillagászati viszonylatban is igen nagy távolságnak számít. Szó sem lehet arról, hogy ennek a csillagnak a sugárzása okozza a forró nyarat. Egyáltalán nem befolyásolhatja bolygónk időjárását. Azonban a régi időkből megmaradt a korábbi felfogáshoz kapcsolódó kifejezés, és a kánikula szavunk ma is széleskörűen használatos.


Az újvidéki strand

A kánikula veszélyei

A nyár beköszöntével hosszabbak lesznek a nappalok a szokásosnál, nagyobb a napsütéses órák száma is, mivel viszonylag kevés a felhőzet. A Nap magasan áll, fénysugarai majdnem merőlegesen esnek a talajra, ezért igen sok energiát közvetítenek. Először a talaj melegszik fel, majd a közvetlenül vele érintkező levegőréteg. A felforrósodott és kitágult levegő sűrűsége csökken, ezért felemelkedik, helyébe alacsonyabb hőmérsékletű levegő tódul, mely ugyancsak felmelegszik… Nemcsak a magas hőmérséklet kellemetlen a számunkra, hanem a közvetlen erős napsugárzás és a száraz levegő is.

Fokozódik a test párolgása, izzadunk, így szervezetünk sok vizet veszít. A szakemberek nem győznek bennünket figyelmeztetni a kánikulában jelentkező veszélyekre.

Nyáron van az iskolai szünidő, és sokan az évi szabadságot is ebben a periódusban veszik ki. Az emberek igyekeznek minél több időt a friss levegőn tölteni. Mivel meleg van, igyekeznek minél több ruhadarabtól megszabadulni. Ez azt jelenti, hogy bőrünket hosszabb időre tesszük ki a napsugárzásnak, márpedig közismert, hogy ilyenkor a káros ultraibolya sugarak roncsoló hatásával kell számolnunk. Téved az, aki azt gondolja, hogy a napozókrém mindenható, teljes biztonságot szavatol a számunkra. Valójában csak részben szűri ki a káros napsugarakat, másrészt viszont a verejtékkel, a fürdővízzel fokozatosan lekerül a bőrünkről. Tehát korlátoznunk kell a napon töltött időt, a napozókrémet pedig több alkalommal is fel kell vinni a bőrünkre, mégpedig minden szabadon hagyott bőrfelületre.

Fontos szabály az is, hogy ne hagyjuk túlzottan felforrósodni a testünket. A szervezetnek van egy jól működő természetes hűtőrendszere: izzadással nedvesség kerül a bőr felületére, a párolgás pedig hőelvonással jár. Ennek viszont az lesz a következménye, hogy egy idő után kínzó vízhiány lép fel, a test pedig veszélyesen felmelegszik. Különösen olyankor jelentkezik viszonylag hamar ez az állapot, amikor intenzív testmozgást végzünk a napon – pl. labdajáték során megfeledkezünk testünk védelméről. Gyengeség, fejfájás, kínzó szomjúság, erősödő szívdobogás figyelmeztet bennünket a bajra. Igyekezzünk testünket mielőbb lehűteni, fogyasszunk elegendő vizet, pótoljuk az elveszített elektrolitokat (pl. a sót), húzódjunk árnyékba.

Amikor támad a kánikula, egyes országokban hőségriasztást rendelnek el. Ezzel figyelmeztetik a lakosságot, elsősorban az időseket és a betegeket, valamint a kisgyermekes szülőket a leselkedő veszélyekre. A nyári hónapokban sokan tőlünk is Magyarországon üdülnek. Ott a következő előrejelzési fokozatok érvényesek:

A hőség-előrejelzés fokozatai

Az első fokozatot akkor adja ki az országos tiszti főorvos, ha a napi középhőmérséklet meghaladta a 25 Celsius fokot, ez ugyanis a halálozás körülbelül 15 százalékos növekedését valószínűsíti.

A második fokozatú készültségi jelzést akkor rendelik el, ha a hőmérséklet legalább három egymást követő nap várhatóan eléri vagy meghaladja a napi 25 fokot, vagy legalább egy napra eléri a napi középhőmérséklet a 27 fokot. A készültségi jelzés elrendelésekor az OTH (Országos Tisztifőorvosi Hivatal) tájékoztatja a társhatóságokat – az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséget, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot és az Országos Mentőszolgálatot.

A harmadik fokozatot, a riadójelzést akkor adják ki, ha várhatóan legalább három egymást követő napon eléri a napi középhőmérséklet a 27 fokot, ami körülbelül 30 százalékos napi halálozás-növekedésnek felel meg.