Újvidék, a történelem évszázadaiban

A tartományi székvárost nem kímélték meg a történelem viharai, mára viszont egy gyorsan fejlődő, modern nagyvárossá fejlődött.
Összeállította: MUHI Béla

Ajánlom

Vajdaság székvárosa, Újvidék a történelem során több elnevezést is kapott: Neoplanta, Neusatz, Újvidék, Novi Sad. A város kivételes földrajzi fekvését, előnyös természeti adottságait a Duna, a Fruška gora hegy és a környező termékeny földek határozzák meg.

Újvidék helyén az ásatások során már 3000 éves romokat is tártak fel. A római korban Cusom városát alapították meg itt. Később avarok, gepidák és alánok lakták.
A mohácsi vész idején létezett itt egy kis telep, Vásáros-várad, mely a Péterváradon székelő cisztercita apátság birtokaihoz tartozott. Amikor a törökök Péterváradot elfoglalták, ez teljesen elpusztult. A szerbek ezután 1694-ben alapították meg a jelenlegi várost. Az „új” város első lakóit 12 katona jelentette, akik a Duna túlsó partján lévő péterváradi várban teljesítettek szolgálatot. A környező települések Karlóca (Sremski Karlovci), Kamanc (Sremska Kamenica), Pétervárad (Petrovaradin) azonban már mind jóval régebbiek.

Újvidék 1748-ban kapott városi jogot. Az ekkortól megjelenő iskolákkal lendült fejlődésnek a település. Az ipari fejlődés lépései, a malom, a selyemgyár, majd a sörgyár működésének kezdetei az Osztrák–Magyar Monarchia idejére esnek. Az első világháborúig kiépültek a helyi közintézmények, a városháza, a Matica Srpska Kiadó és Könyvtár épülete, valamint a Jódfürdő.

Az 1920-as trianoni békeszerződés a várost a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területéhez csatolta. 1941 és 1944 között újra Magyarországhoz tartozott. A II. világháború alatt előbb a magyar és német katonaság, később a szerb partizáncsapatok követtek el etnikai alapú atrocitásokat, bűntetteket a polgári lakossággal szemben. A németeket a háború után kitelepítették.

A XX. század második felére a lakosság létszáma 300 ezer fölé emelkedett. Jelentős iparvárossá, kereskedelmi és pénzügyi, kulturális központtá vált. Több színház és egyetem található meg itt.

1988-ban zajlott a „joghurt-forradalom”, amivel a helybeliek a politikai változásokat sürgették a Vajdaságban. A 1999-es NATO-bombázások során légitámadások érték a várost, többek között lerombolták a város hídjait is. Később aránylag gyorsan helyreállt az élet.
Ma Újvidék egy rendkívül dinamikusan fejlődő modern város, az ország második legnagyobb városa.