Vitaminok

A definíció szerint a vitaminok olyan, nem táplálék jellegű szerves vegyületek, melyeket az állati szervezetek normális életműködésükhöz és növekedésükhöz igényelnek.

A szervezet energia-átalakító folyamatainak katalizátorai, az anyagcsere-folyamatok nélkülözhetetlen szereplői.

A vitaminokat leggyakrabban aszerint csoportosítják, hogy vízben vagy zsírban oldódnak-e. Ezzel mindenkinek érdemes tisztában lennie, hiszen a vízben oldható vitaminok fel nem használt része a bevitel után néhány órával már kiürül a vizelettel, míg a zsírban oldódó vitaminok hosszabb ideig elraktározódnak. Az előbbiekből tehát különösebb kockázat nélkül általában emelt dózist is bevehetünk, míg az utóbbiak esetében nagyobb körültekintés szükséges. A zsírban oldható vitaminokatnem szabad hosszú ideig, folyamatosan szedni, mert felhalmozódhatnak, és túladagolás következhet be. Az alábbiakban felsoroljuk a zsírban oldódó (liposolubil) vitaminokat:

A-vitamin (retinol)

Elnevezése onnan ered, hogy segíti a retinában történő pigmentképződést, amely lehetővé teszi a látást. Közismert tulajdonsága, hogy hozzászoktatja a szemet erős fény után a sötéthez, valamint enyhíti a szemszárazságot. Nélkülözhetetlen az immunrendszer számára, főképp a légutak nyálkahártyáját alkotó sejteknek van szükségük rá, mivel azok fontos védősáncot alkotnak a torokgyulladás, megfázás, hörghurut vagy az influenza ellen. Bőrünkre is pozitívan hat, alkalmas a száraz bőr, az akne és a pikkelysömör kezelésére. A legújabb kutatások pedig azt bizonyítják, hogy az A-vitamin fokozza a kemoterápia hatását. Egy részét szervezetünk állati zsiradékokból nyeri, másik részét pedig beta-karotinból állítja elő. Sok A-vitamin található a halban, a tojássárgájában, valamint az állatok májában. A sárga és a piros húsú gyümölcsökben nagy adag beta-karotin van, amelyből a szervezetünk szükség szerint állít elő A-vitamint.

D-vitamin (kalciferol)

Nagyon jó bizonyítéka annak, hogy a koleszterin is hasznos. Ugyanúgy, mint az A-vitamint, elővitaminból állítja elő a szervezetünk. Az elővitamin pedig nem más, mint a koleszterin. Ilyen úton, napfény hatására a bőrben képződik. A csontok egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen, mivel részt vesz a csontképződés folyamatában, valamint segíti a foszfor és a kalcium felszívódását. A D-vitamin tartósan elégtelen bevitelének fontos szerepe van a csontritkulás kialakulásában. Gyermekeknél hiánya angolkórhoz vezethet. A legjobb D-vitamin-forrás a halmájolaj, tej, tojás, tejtermékek és a margarinok. Fontos megemlíteni, hogy bár a bőrben képződik, ez a folyamat idős korra jelentősen csökken.

E-vitamin (tokoferol)

Az E-vitamin antioxidáns vegyület, ezért testünk minden sejtjének szüksége lehet rá. Jótékony hatását a szívünktől kezdve az agyunkig minden szervünk érzi. A szívbetegség úgy kezdődik, hogy a koszorúér falában kárt tesznek a szabad gyökök, majd ezekre a sérült területekre lerakódik a koleszterin. Ahogy egyre több koleszterin rakódik le, úgy lesz egyre szűkebb az ér, míg el nem záródik. És ez az elzáródás maga a szívinfarktus. E kellemetlen folyamat megelőzésére jó az E-vitamin, mivel szervezetünkben az antioxidánsok a szabad gyökök ellen harcolnak. Természetes formái a búzacsíraolaj, a napraforgómag, a mandula, a mogyoró, az édesburgonya és a müzli.

K-vitamin(fillokinon)

Mint ahogyan elnevezése is mutatja: filum=levél. A K-vitamin főleg a zöld levelekben fordul elő. A K-vitamin elengedhetetlen a véralvadási faktorok képzéséhez és a kalcium csontokba való beépüléséhez. Elősegíti a máj méregtelenítő funkcióját, gátolja az érszűkület kialakulását, valamint csökkenti a vér LDL (rossz) koleszterinszintjét. Szükségleteink 50 százalékát bélbaktériumaink állítják elő, a másik 50 százalékot pedig a táplálékkal bevitt K-vitamin adja. Hiánya hosszabb antibiotikumos kezelés következményeként áll be, mivel ez kipusztítja a jótékony bélflórát. A csecsemőknél, főleg koraszülötteknél hiányt okozhat a baktériumok csekély száma. K-vitamin található a brokkoliban, a káposztában, a fejes salátában és a májban.