A mítoszt, hogy a háború váratlanul robbant ki Sztálin és a szovjet politikai vezetés találta ki és táplálta, hogy így igazolja az első két háborús évben elszenvedett katasztrofális vereségeket és a hatalmas emberveszteséget – állítja az 1938-1941 közötti szovjet hírszerzési jelentéseket ismertető kötet szerkesztője.
A Nagy Honvédő Háború kezdetének 70. évfordulójára megjelent Agresszió című kötet mintegy kétszáz olyan a háborút közvetlenül megelőző időből származó és a titkosítás alól most felszabadított hírszerzői jelentést tesz közzé, amelyek mind odakerültek a Kremlbe, Sztálin íróasztalára. Ezekből teljes és egyértelmű kép állt össze Hitler szándékairól, a Szovjetunió megtámadásának elkerülhetetlenségéről – mondja a dokumentumgyűjtemény szerkesztője. Lev Szockov történész. A külső hírszerző szolgálat (SzVR) egykori tábornoka, aki aktív hírszerzőként szolgálati éveinek javát Németországban töltötte, szeretné véget vetni annak a rendre fejét felütő vélekedésnek, hogy a hírszerzés mulasztása miatt érte váratlanul Sztálint és a szovjet legfelsőbb politikai vezetést június 22-kének hajnala, а német légi és szárazföldi hadműveletek megindítása. Németország háborús készülődéséről: csapatmozgásokról, haditechnika összevonásáról 1939 szeptemberétől már rengeteg meggyőző jelentés érkezett Sztálinhoz.
А Kreml hírszerzőktől származó információkat kapott Hermann Göring birodalmi marsall, a légierő főparancsnoka és Heinrich Himmler, az SS főnöke környezetéből is. Mind arról szólt, hogy az előkészületek megtörténtek és a náci hadsereg várja a támadási parancsot.
De a finn, a román, a magyar és az olasz forrásokból nyert értesülések is egyértelművé tették, hogy Hitler meghozta a politikai és a katonai döntést. A szovjet hírszerzés „római embere” három nappal a támadás előtt ismertette a berlini olasz nagykövet hazaküldött jelentését, amely szerint a német hadműveletek június 20. és 25. között indulnak el, de még legalább harminc olyan jelentés olvasható a kötetben, amely megjelölte a támadás időpontját. Sztálin tökéletesen képben volt, mégis csak június 21-én engedett az akkori legfelsőbb katonai vezetők rábeszélésének és rendelte el a teljes hadkészültséget. De már késő volt – mondta újságíróknak a hírszerző tábornok, aki szerint a háború váratlan kitörésének mítosza Sztálinnak arra kellett, hogy igazolja az első időszak katasztrofális vereségeit és a hatalmas emberveszteségeket.
.jpg)
