A Bács nevezetű vajdasági település neve egyes tudósok szerint a magyar Bács személynévből ered, melynek előzménye az ótörök baga méltóságnév. Történeti források 1111-ben Bache néven említik először. Már a honfoglaláskor szláv vár állt itt, majd Bács vármegye székhelye lett. 1072-ben ide telepítették a szerémi görög püspökséget, a 13. – 14. században a kalocsa-bácsi érsekség székhelye, de székesegyháza 1351-ben leégett. Ferences temploma 1234-ben, rendháza 1734-ben épült. Vára egykori erődrendszer központja volt. 1158-ban II. Géza itt töltötte a Húsvéti ünnepeket. Károly Róbert megerősítette a várat. Több országgyűlés színhelye. Hunyadi Mátyás és II. Ulászló kedvelt tartózkodási helye. Török közigazgatási székhely. A vár a mohácsi ütközet után 1526 októberében török kézre került, de 1677-ben visszafoglalták. 1704. július 8-án II. Rákóczi Ferenc hadai ostrommal bevették s felgyújtották, azóta romokban hever. A vár a Rákóczi-szabadságharc alatt pusztult el, azóta rom.
Bács a mai napig megőrizte varázsát, szépségét és gazdag kulturális hagyományát. Említésre méltó műemlékek: a XIV századból származó bácsi vár, Ferences kolostor a XII. századból, melyben megtalálhatjuk a román, gót, iszlám és a barokk építészet jellemzőit, török fürdő a XV. századból, Bođani kolostor a XV századból Hristifor Žefarović freskóival, és botanikus kert többszáz fa- és növényfajtával. Vajdaság első kórháza és első gyógyszertára is Bácsban található.
Baluszterpillér Váradi Péter kalocsai érsek címerével a bácsi várból 1490-1501
.jpg)
