A világnapok célja, hogy mozgósítsa a kormányokat és a közvéleményt, felébressze az emberekben a felelősségtudatot, és rávezesse őket arra, mindenkinek magának is tennie kell valamit azért, hogy jobb legyen a világ.
Az állatok világnapja eredetileg október 4., Assisi Szent Ferenc, az állatok védőszentjének halála napja. Az állatokat szerető aktivisták október első vasárnapjára időzítik programjaikat, hogy minél több embert megszólítsanak.
Assisi Szent Ferenc (1182 – 1226. okt. 4.)
Ezen a napon több helyen kisállat-örökbefogadást, állatkerti programokat, találkozókat, tiltakozásokat, és az állatokat érintő igazságtalanságokra felhívó megmozdulásokat szerveznek.
Kötelékek
Az ember és a környezetében élő állatok kapcsolata annyira megszokott és természetes, hogy nem is érzékeljük súlyát, és gyakran önző és egyáltalán nem emberi módon viszonyulunk hozzájuk. A fejlett és fejletlen régiókban is alapvető humánus normák nélkül, a megélhetés vagy a minél nagyobb profit érdekében gátlástanul folyik sok állat kihasználása, vagy kiirtása a Földről. Szórakozásból tartunk fogságban több millió, házi kedvencnek mondott állatot, amelyeket ha megununk, egyszerűen kidobunk, vagy hagyunk éhen-szomjan pusztulni.
Ezt már törvény tiltja!
Természetesnek tartjuk, hogy mulatozunk cirkuszi állatok szenvedésein, pénzt adunk állatkínzó utcai medvetáncoltatóknak. Máskor túláradó majomszeretettel dédelgetjük, halálra kényeztetjük valamelyik kiválasztottunkat.
Veszélyeztettek
A Természetvédelmi Világszervezet (IUNC) a veszélyeztetett fajokról kiadott úgynevezett Vörös Könyve szerint, kipusztulás fenyeget minden harmadik kétéltűt, a világ emlőseinek egynegyedét, és a madárfajok egy nyolcadát. A fajok eltűnésének legfőbb okozója az emberei tevékenység, elsősorban az élőhelyek megsemmisítése.
Nem újságírói kacsa – veszélyben a kacsa
A Vörös Könyvben szereplő veszélyeztetett állatfajok: 350 emlős, 400 madár, 193 hal, 138 kétéltű.
A kicsit tájékozottabbak hallottak a kihalás szélére sodródott koaláról, orrszarvúról, vízilóról, elefántról, kékbálnáról, esetleg a jegesmedvéről, de kevesen tudják, hogy itt nálunk is sok állatfaj fennmaradása került veszélybe. Ezek közül csak néhányat említünk:
o Barnamedve (Ursus arctos)
o Farkas (Canis lupus)
o Folyami rák (Astacus astacus)
o Folyami vidra (Lutra nemzetség)
o Rétisas (Haliaëtus albicilla)
o Tőkés réce (Anas platyrhynchos laysanensis)
o Túzok (Otis tarda)
o Vadmacska (Felis silvestris)
Nem csak az itt felsorolt állatok fennmaradása kérdéses, sok másik faj is eltűnőben van, de az itt felsoroltak valószínűleg a legismertebbek a köznapi ember számára. A szerencsésebbek látták egyik-másikat a természetben, mások állatkertben találkoztak velük, és mindannyian ismerünk meséket róluk. Vigyázzunk rájuk, hogy ne csak meseszereplők legyenek pár év múltán…
Kínzottak
Az ember gazdasági célból tenyészt iparszerűen állatokat. Az Európa Unió törvénnyel igyekszik elviselhetőbbé tenni ezeknek az állatoknak a rövidke életét, de a törvények betartatása nem mindig sikerül. A jószágok sok esetben teljesen mesterséges, stresszel teli környezetben érik el a feldolgozási állapotukat. A tenyésztési helyről a vágóhelyig jutás sok esetben pokoli kínokat okoz az állatoknak. Kimerült és megrémült állatokat ütlegekkel, „elektromos pulival” kényszerítenek fel a szállítójárműre. A marhák, juhok és sertések a megrakott teherautókon gyakran egymást tapossák, csontjaikat törik a hosszú út alatt.
Útban a végső cél felé
A szárnyasok ketrecekbe zsúfolva fulladoznak, és többször összetörve jutnak el a vágóhídig. Az állatok leölése és feldolgozása egyes helyeken még mindig kegyetlen, brutális módon, az állatvédelmi törvények betartása nélkül történik. Szerbiában most van készülőben az állatvédelmi törvény, ami remélhetőleg valamelyest változtat a kialakult helyzeten.
Nem feledkezhetünk meg ezen a napon a prémtermelés céljából tartott állatokról sem, amelyeket néhány elborult elméjű tenyésztő képes akár élve is megnyúzni, hogy ne sérüljön az állat bundája. Ha nem vásárolunk valódi szőrméket, csökken a kereslet, és ez csökkenti a termelési kapacitást. Öltözve is védhetjük az állatokat, hiszen az állatból készült prémnek van alternatívája…
Áldozatok
A kísérleti laboratóriumok állatai az emberek túlélését segítik. Rajtuk tesztelik a gyógyszereket, végeznek el fontos kísérleteket. Legtöbbjük ezt nem éli túl. A laboratóriumi állatok száma a világon eléri a százmilliót, védelmük fontosságára való tekintettel "saját" napjuk van, ez a Laboratóriumi Állatok Világnapja április 24-én.
A kísérlet érdekessége az, hogy…
Sok vadállat esik áldozatul egy véres hobbinak, a vadászatnak. A vadászok szerint ez nem csak sport, hanem a vadász egyúttal állatvédő, és gondozza, takarmányozza és tenyészti is a vadat, fenntartva ezzel az állományok arányát. Ám úgy legyen.
Vadászat
Az orrvadászat azonban egyértelműen káros, és a védett fajok kipusztulását eredményezi. Az illegális vadászat ellen minden eszközzel küzdeni kell, amely csak nemzetközi összefogással valósítható meg. A világ több részén is régiók társulnak az elefánt-, orrszarvú-, gorillagyilkosok ellen. Szerbiában elsősorban a madarakat veszélyeztetik, gyakran külföldi orrvadászok, akiket vadakkal kereskedő helyi tolvajok kalauzolnak.
Társak
Az ember ősidők óta kedveli az állatok társaságát. Régebben a legtöbb állatnak valamilyen feladata volt. A lovak mezőgazdasági illetve fuvarozó munkát végeztek, vagy katonaszolgálatot teljesítettek. A tehén, birka táplálékot, ruhát biztosított, a kutya házat őrzött, vadászott, de a rest macskát sem tűrték el a ház körül.
Napjainkban az állatok inkább kedvtelésből vannak velünk, sok esetben baráti, vagy családtag szereppel felruházva. A lovak sport és hobby igényeket elégítenek ki, a kutyák, macskák egy része nem tölt napi félóránál többet a szabadban, inkább a fotelben pöffeszkedik akarva-akaratlanul. A kedvtelésből tartott állatok köre évről évre bővül. Egzotikus tájakról származó állatok rengeteg fajtáját kínálják a kereskedők legális-illegális formában azért, hogy mi fogságban tarthassuk őket.
Egy korunkbeli kedvenc
A megvásárolt vagy ajándékba kapott állatnak megfelelő életteret kell kialakítani, és valamennyi anyagi háttér is kell ahhoz, hogy élete végéig megfelelő táplálékot és állategészségügyi feltételeket biztosítsunk. A kedvencek tartása felelősségtudaton, empátián és szereteten kell, hogy alapuljon. Az állat időigényes, és az év minden napján számot tart gondoskodásunkat. Védett vagy vadonból befogott állatot ne vásároljunk, és ne tartsunk.
Mit tehetünk?
Higgyük, hogy a bennünket körülvevő világot mi magunk alakítjuk. Arra, hogy mit tehetünk, útmutató lehet az Orpheus Állatvédő Egyesület felhívása:
„Október 4-én, az Állatok Világnapján, és az év egészében éljünk úgy, hogy a természettel, környezetünkkel, az abban található más fajú élőlényekkel való kapcsolatkor megtaláljuk a humánus normát. Hozzuk létre az élet tiszteletén alapuló állattartást, egy magasabb szintű környezeti kultúrát, hogy aztán majd mi emberek egymással szemben is hasonló elvárásokat támaszthassunk.”
.jpg)
