Visszatér a Fityó!

Több éves találgatás után végül a Fiat lett a szerb autógyár többségi tulajdonosa. Nem hivatalos információk szerint a Fiat 500-as modell lesz kezdetben összeszerelve a Zastava gyárban.



A tervek szerint a Fiat 2009-ben egy új A kategóriás modell - korábbi hírek szerint az Uno új generációjának - gyártását kezdi meg, kezdetben évi 200 ezres kapacitással. Később - várhatóan 2010-től - egy középkategóriás autó - tippek szerint a Grande Punto - összeszerelését kezdik meg. Összességében évi 300 ezer darabos kapacitást épít ki Szerbiában a Fiat. Nem hivatalos információk szerint viszont a Fiat 500-as modell lesz kezdetben összeszerelve a Zastava gyárban. Az 500-as modell nem más mint az olasz, majd később a jugoszláv népautó - a Fityó reinkarnációja. Az olasz konszern vezetősége, illetve marketing szakemberei többek között a szerb piacot tervezik meghódítani ezzel a slágergyanús modellel. A kínálatot a nosztalgiára alapozzák, ugyanis a Fityó szinte minden autókedvelőnek a szívéhez nőtt, és most egy teljesen új, korszerű gépkocsi áll előttünk, amely már csak formában emlékeztet a régi kisautóra - akárcsak a VW bogár, vagy a Mini Morris új kiadásai. Sokan a Trabant és a Polski P125 (nálunk Vasaló - Peglica néven került a köztudatba) közvetlen versenytársának nevezték a Fityót, így az nálunk is felvette az aszfalt pattanás becenevet. Nos az új Fiat 500-as nem nevezhető aszfaltpattanásnak, legalábbis a menettulajdonságait nézve, és nem mondható népautónak sem, főként ami az árát illeti. A Fiat 500-as, amely - legendás elődjével ellentétben - már nem az olcsó népautó szerepét kívánja betölteni, hanem egy guruló divatcikként, az érzelmekre hatva próbál hódítani. A nemrég zárult újvidéki autókiállításon bemutatott modell nem kevesebb, mint 14 000 euróba került. Az alapmodell olcsóbb néhány ezressel, pontosabban az alapkivitel ára 10 500 eurótól indul, ami akár 20 000 euróig tuningolható fel. Ez az összeg messze meghaladja a népautóért járó kinevezést, nyugodtan mondható, hogy nem az átlagpolgár pénztárcájához méretezett, hanem az újgazdag, „elit” rétegéhez.



Az új Fiat 500-as mindkét nem képviselőjét képes két vállra fektetni - állítják a Fiat reklámügynökei: a hölgyek számára cuki kis ékszerdobozként adja el magát, a férfiak viszont vagány erőgépet látnak benne, felszerelve optikai tunningelemekkel és több mint 100 lóerőre felturbózva. A divatos külső alatt meglehetősen hétköznapi technika lapul, ugyanis a költséghatékonyság jegyében számos megoldást átvettek a Pandából: a váltó, a futómű és a motorok mind-mind ismerős darabok. Az alapváltozatnak szánt kivitelben a Fiat jól bevált, de mára kissé elavult 1,2 literes nyolcszelepes Fire benzinmotorja található 69 lóerővel. Ennél jóval izgalmasabbnak hangzik a Panda 100 HP-ból ismert és megszeretett 1,4-es, 100 lovas motor, míg a legtakarékosabb megoldást az 1,3-as Multijet dízel jelentheti, már ami a fogyasztást illeti. A környezettudatos vásárlók érdekében érdemes megjegyezni, hogy mindhárom motor már most teljesíti a várhatóan 2009-től életbe lépő Euro-5-ös környezetvédelmi normákat.



A Fityó kapcsán érdekes megemlíteni azt a feledésbe merülő legendát is, mely szerint a vásárlóknak a 60-as 70-es években kerülni kellett a hétfőn és pénteken gyártott Zastava, pontosabban Fityó gépkocsikat. A kragujeváci gyár munkásai egykoron - amikor még kézzel és nem robotkarokkal szerelték össze az autókat - a hét első és utolsó napján nem igazán nagy odafigyeléssel készítették a gépkocsikat, a hétfői napon még a hétvégi szórakozás fáradtságait pihenték ki, pénteken pedig már kezdtek bemelegíteni a szombati hephajra. Így több panasz is érkezett a gyárba, mi szerint a Fityók egy-két csavara, vagy alkatrésze nem éppen a helyén volt. A mondák szerint amikor a vásárló betért az autóüzletbe és Fityót akart venni, az első kérdése az volt, melyik napon került le a futószallagról az autó. Manapság már nem kell ilyen kérdést szögezni az eladóhoz, a Fiat 500-ast robotok szerelik össze, az olasz fél a Zastava gyár szinte teljes gépsorát kicseréli, és a bejelentések szerint 2-3000 munkás dolgozik majd az üzemben. Egykoron tízszer ennyi dolgozó kereste a kenyerét a kragujeváci gyárban, és évente 200 000 kézzel összeszerelt autó került ki a gyárból, egy része még ma is működőképes, de ezek már csak a gyűjtők kollekciójában vannak.