A huszadik század elejétől kezdve az ipari és az intenzív mezőgazdasági tevékenység következtében, amibe beletartozik az állatok emésztéséből származó metánkibocsátás is, az üvegházhatású gázok mennyisége a légkörben gyorsan növekszik. A Föld atmoszférájában, jelenleg a szén-dioxid koncentrációja 25%-kal, a metáné több mint 100%-kal, a dinitrogén-oxidé pedig körülbelül 8%-kal magasabb, mint 200 évvel ezelőtt.
Üvegházhatás
Az üvegházhatásról akkor beszélünk, ha a nap melege behatol egy rendszerbe, és a felszínről visszaverődő energia egy része csapdába esik. A vízpára és az üvegházhatású gázok a napról érkező rövid hullámhosszú sugárzást átengedik, míg a Földről visszaverődő, hosszabb hullámhosszú sugárzását felfogják. Amennyiben növekszik az üvegház-gázok mennyisége a troposzférában, az a Föld fokozatos felmelegedését vonja maga után.
Az üvegházhatású gázok a napenergia egy részét csapdába ejtik
A szabályos üvegházhatás fontos fizikai jelenség. Hiányában bolygónk átlaghőmérséklete több mint 30°C-kal csökkenne. Ennek következtében a vizek megfagynának, és a földi élet mai formája elpusztulna. Ha megnövekszik az atmoszférában az üvegházgázok mennyisége, akkor az globális felmelegedést, klímaváltozást idéz elő, ami nehezen megjósolható hatással lenne az emberi civilizációra, és az életre a Föld nevű bolygón.
Az üvegházhatású gázok eredete
Számos természetes és emberi tevékenység által előállított gáz járul hozzá az üvegházhatáshoz, mely melegíti a Föld felszín közeli légrétegeit. Ezek közül a gázok közül a legjelentősebbek a vízgőz, a szén-dioxid és a metán.
Vízgőz. A vízgőz mennyisége a Föld légkörében természetes körforgás eredménye, és koncentrációját lényegesen nem befolyásolja az emberi vagy állati tevékenység.
Szén-dioxid - CO2. Az ipari termelés folyamán keletkezett szén-dioxid fele (46%) az erőművek és finomítók révén jut a légkörbe. Az erdőirtás (23%), a cementgyártás (12%), a gázgyártás (9%) ugyancsak jelentős mértékben növeli az atmoszféra szén-dioxid tartalmát.
Metán - CH4. A metán kibocsátás összetevői között első helyen az állattenyésztés áll 28%-kal, a bányászat 25%-kal, a rizsföldeken és a szántóföldeken történő termelés 23%-kal növeli a légköri metánkoncentrációt.
Böfögés károsítja a légkört
A kérődzők bendőjében a cellulóz tartalmú takarmányt egysejtű baktériumokból álló bendőflóra bontja le. A lebontási folyamat során emészthető tápanyagok keletkeznek, és jelentős mennyiségű gáz szabadul fel. A békésen legelésző marhák vagy juhok emésztőbaktériumai naponta több száz liter metángázt termelnek, aminek jelentős része böfögéssel távozik az állatok bendőjéből. A metán a szén-dioxidnál hússzor erősebb üvegházhatású gáz, ilyenformán a kérődzők rontják az eléggé ingatag klímát világszerte, és hozzájárulnak a bolygó további felmelegedéséhez.
A tehén naponta 400 liter metángázt termel
Az ENSZ Klímaváltozási Kormányközi Bizottsága (IPCC) mérésekre és a tudományos szakirodalomra alapozott becsléseket ad ki arra vonatkozóan, hogy különböző fajok emésztése során mennyi metán távozik. A mérést a következőképp végzik el: a kérődző állatot egy zárt, úgynevezett respirációs kamrába helyezik. A vizsgált tehenet, birkát, tevét stb. a természetes életmódját megközelítő feltételek között megfigyelik. A kutatók mérik a kamrába be és kijutó levegő összetételét. Így kiszámítható az a levegőkémiai adat, amelyből kiderül, hogy egy tejelő tehén évente 90-110 kg metánt termel, ami energetikai szempontból 150 liter benzinnel egyenértékű. Az emberek a világ nagyobb részén egyre több húst és tejet szeretnének fogyasztani, ezért szaporodik az állatállomány, és egyre több metán kerül a levegőbe. Az emésztésből származó metán-kibocsátás a Föld különböző térségein eltérő. Az állatok által történő kibocsátás mértéke magas a kevésbé iparosodott területeken, és a világnak azon a tájain, ahol hagyományok, vagy vallási okok miatt szinte kizárólag kérődzőket tartanak. Az állattenyésztéséről közismert Új-Zélandon 45 millió juh és 8 millió szarvasmarha a terület metánkibocsátásának 90%-át adja, és becslések szerint az ország összes üvegházhatást okozó emisszió feléért felelős.
Az IPCC nemcsak az emésztésből származó gázkibocsátást figyeli, hanem az állatok bélsarából felszabaduló gázokat is. A trágyából származó metán mennyiségének csökkentésére megoldást jelent, ha az ürüléket jól szellőző helyen tárolják.
Két legyet egy csapásra
A metán kiböfögése a bendőből energiaveszteség az állatok számára. A kérődzők a takarmány 4-7%-át adják le metángáz formájában. Vagyis a metán emisszió csökkentésével egyidejűleg a termelékenység is javul, növekszik a tej- és a hústermelés, gazdaságosabbá válik a termelés.
Csökkenthető-e a bendőből távozó metán mennyisége?
Ezzel kapcsolatban az Új-Zélandi AgResearch Grasslands mezőgazdasági kutatóintézet a magas tannintartalmú növényekről állapította meg, hogy metánkibocsátást csökkentő tulajdonsággal rendelkeznek. Javaslatuk a legelők szerkezetének megváltoztatása, a most honos fűféléket nagyobb tannintartalmú növényekkel kellene lecserélni. Legjobb eredményt a hüvelyes lótusz (lotus corniculatus) mezőkön legelö tehenek produkálják. A növény természetes tannintartalma a kérődző állatok metánkibocsátását 16%-kal csökkentette.
Tehén a lótuszmezőn
Európában Michael Kreuzer, a zürichi egyetem professzora tesztel olyan adalékanyagokat, amelyek segítségével 10-40%-kal kevesebb metánt bocsátanak ki a kérődzők. A kókuszdióból, lenmagból és két trópusi növény alapanyagából készült takarmány-kiegészítő hatásos, de sajnos a tehenek nem kedvelik az ízét. Mindkét metánkutató csoport tovább folytatja a munkát és keresi a megoldást.
A fenntartható fejlődés: Kiotói konferencia
Az 1997-ben megrendezett Kiotói konferenciát az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése végett hívták össze. Összeültek a politikusok, hogy az eddigi, nem túl sikeres találkozók után tényleges lépéseket tegyenek az üvegház-gázok kibocsátásának korlátozására. Születtek is megállapodások, ami diplomáciai szempontból nagy előrelépést jelent.
A tíznapos csúcstalálkozó felemás eredménnyel zárult
A Kiotói Jegyzőkönyv valamennyi ország számára meghatározta, hogy átlagosan 5,2%-os csökkenést kell elérni a 2008-2012 közötti periódusban az 1990-es szinthez képest. Az eredmény mértékét tekintve nem született áttörés, mert a fejlett országok többségükben 6-8%-os kibocsátás csökkentést vállaltak, más országok pedig csupán a szinttartásra, vagy a kibocsátás-növelés korlátozására tettek ígéretet.
És a való világ?
Félországnyi jéghegyek szakadnak le folyamatosan az Antarktiszról, egyes területeken a hőség és a csapadékhiány az elsivatagosodáshoz vezet. Sok esetben a szélsőséges esőzések, gyakori szélviharok okoznak katasztrófákat. Borúlátó jóslatok a Golf-áramlat leállását vetítik előre…
Az üvegházgázok igen hosszú ideig tartózkodnak a légkörben, 50-200 évig. Tehát amit ma bocsátunk ki, az még a XXI. század végén is a légkörben fog keringeni. Szakemberek szerint ahhoz, hogy az üvegház-gázok légköri koncentrációja előbb-utóbb a mai szinten stabilizálódjon, átlagosan 60%-os kibocsátás-csökkenésre lenne szükség. Ettől még messze van a Világ.
.jpg)
