Erre a jelenségre az orosz ortodox egyház területén figyeltek fel azok a klerikusok, akik féltik a pravoszláv hagyományokat a katolicizmus hatásától. Ezek a konzervatívok nyílt levelet intéztek II. Alexij pátriárkához, hogy lépjen fel a katolikus terjeszkedés ellen. Egy másik csoport (amely világiakból tevődött össze) aláírásgyűjtéssel támogatta a megújulásra törekvő papokat. A pátriárka az ökumenikus magatartást szorgalmazza (vagyis, hogy legyen együttműködés a keresztény egyházak között), de elítéli az efféle katolikus hittérítést, amely a karitatív tevékenység leple alatt folyik.
A görögkeleti egyháznak a rómaitól való különválása (1054) óta többször is sor került görögkeleti hívőknek a római katolikus egyházhoz való csatlakozására. Ezek a görögkatolikusok (vagy régebbi szóhasználattal görög egyesültek, illetve unitusok). Az 1596. évi breszti unió során számos belorusz és ukrán hívő vált görögkatolikussá. Nyilván nem volt véletlen, hogy éppen az unió négyszázadik évfordulóján éleződött ki a viszály a pravoszlávok és a katolikusok között Oroszországban, ahol egyébként sem igen tűrik meg a katolikusokat.
A kriptokatolikus főnév előtagja, a kripto- más összetételekben is előfordul, mégpedig 'titkos, rejtett' jelentésben. Ilyen a kriptogramma, a kriptonima, a kriptográfia, a kriptogén, a kriptogám stb. A kriptogramma titkosírásos vagy rejtett értelmű feliratra, szövegre vagy szövegrészre vonatkozik. A kriptonima nem egyéb, mint fedőnév, álnév, szerzői álnév, pszeudonimnek is mondják. A kriptográfia jelölheti a titkosírás készítésének és megfejtésének módszertanát vagy magát a titkosírást is. Ez olyan írás, amelyet csak az ért meg, aki ismeri az íráshoz használt jelrendszer megfejtését, vagyis kulcsát. Háromfajta titkosírás van: az egyik az, amelyet láthatatlan tintával írnak, és vegyi úton láthatóvá tehető; a második fajtában megváltoztatják a szavak értelmét, valódi jelentésük kulcs segítségével kapható meg; a harmadik csoportba tartozó írások különleges számkombinációkon vagy betűcserén alapulnak. A kriptogén melléknév rejtett eredetűre utal, a kriptogám pedig virágtalan, spórás növényre: gombára, moszatra stb.
A szerb nyelvben a kripto- előtag jobban el van terjedve, mint a magyarban, úgyhogy egyéb összetételekben is megjelenik. Például: kriptocijanin (olyan festék, amelyet infravörös érzékelésnövelőként használnak, vagyis olyan adalék anyagként, amely növeli a fényérzékenységet, illetve a színérzékenységet), kriptodepresija (olyan jelenség, amikor az állóvíz felülete magasabban van a tenger szintjénél, feneke viszont alacsonyabban, mint például a Bajkál tó esetében), kriptogamija (titkos házasság), kriptomnezija (vagyis hamis emlékezés, olyan elfelejtett eseményre vonatkozik, amelyet az ember saját ötletének, alkotásának minősít, valójában akaratlanul plagizál), kriptoanaliza (a kriptológiának az a része, amely a rejtjelezett üzeneteket tanulmányozza, és megállapítja értéküket), kriptolog (titkosírásokkal foglalkozó szakember).
Az orvosi szóhasznnálatban a kripto- előtag latinosan, c-vel és y-nal írva használatos. A cryptoophtalmia rejtettszeműségre, szemnyílás-hiányra vonatkozik, a cryptoochidia pedig egy másik fejlődési rendellenességre, a rejtettheréjűségre (amikor a herék nem szállnak le a herezacskóba). Ásványtani fogalom a kriptokrisztallin. Voltaképpen olyan ásványról van szó, amelynek kristályos szerkezetét csak röntgensugaras vizsgálattal lehet kimutatni, egyébként amorfnak látszik, tehát rejtetten kristályos. A görög eredetű kripto egy nemesgáz nevével is összefüggésben van, mégpedig a kriptonnal. Ez színtelen, szagtalan nehéz gáz. A levegőből állítható elő, izzólámpák töltéséhez használják fel.
.jpg)
