Ovčar - kablari kanyon

Ovčar-kablari kanyonvölgy Nyugat-Szerbia része


A piros vonal a térképen a Ovčar-kablari kanyonvölgy védett területét jelöli; A - Međuvršje; B - Kamenica torkolata; C – Kablar-hegység; D - Ovčar Banja

Az Ovčar-kablari kanyonvölgy mintegy 20 km hosszan ékelődött be a nevében szereplő két hegység közé. Szélessége 50-100 m között változik. Földrajzilag a völgy Szerbia számára két rendkívül fontos területet, a čačaki- és a požegai-medencét köti össze. Egyesek szerint a Kablar-hegységről letekintve hazánk legszebb tája tárul elénk. Ha azonban nem is ez lenne a teljes igazság, tény, hogy a Vaskapu-szorosnak méltó ellenfele. Mint nagy testvérének, az Ovčar-kablari kanyonvölgynek mészkőfalai is magasan meredeznek az ég felé (700 m), a mélyben barlangokat mosott a víz, egyedi a növény- és állatvilága, de a terület vallási (10 kolostor), történelmi és kulturális szempontokból is nagyon étrékes. Mindennek köszönhetően a Vaskapu-szoroshoz hasonlóan ez a terület is védettséget élvez.



A Nyugati-Morava mint a térség legnagyobb folyója a Golijska-Moravica és a Ćetinje találkozásával jön létre a požegai-medencében, szerbiai viszonylatban nem messze a kanyontól. Mikor 210 km után csatlakozik a Déli-Moravához ketten együtt létrehozzák a Nagy-Moravát, mely a balkáni Szerbia leghosszabb folyója. A Nyugati-Morava nem mondható mély folyónak. A vizállástól függően vízszintmagassága 0,4-2 m között változik, míg kiérve a kanyonból elérheti a 6 m-t is. Ekkor igazi síksági folyóvá lesz örvényekkel, homokos, kavicsos parttal. Ez utóbbi kedvez az idegenforgalom számára, szintúgy, mint a táj szépsége s a mérsékelten szárazföldi éghajlat is. A meleg nyárnak köszönhetően a folyó vizének hőmérséklete a nyár közepén kellemesen meleg, 19,8°C.



A Kamenica folyócska átlátszóan csillógó vize a Nyugati-Moravába fut, míg forrása a Divčibare hegység lábánál található. A Nyugati-Morava gyors folyása kitűnő lehetőséget biztosít vízierőművek létrehozására. A szorosban két gátat építettek s az elrekesztések során három mesterséges tó alakult ki. Ezek a Međuvršje, az Ovčar-kablari tó és a Parmenac, melyek közül mindháromnak idegenforgalmi jelentősége is van. Közülük a Međuvršje a legnagyobb s a kanyon kijáratánál épített 32 m magas gátnak köszönhetően jött létre. Magas vízálláskor hossza eléri a 11 km-t is, mélysége pedig 23 m-re növekszik.



A Kablar meredek sziklái és a nagy erdős területek jól megőrzött növényvilága számos értéket rejt. 360 féle szárazföldi növény (közönséges- és keleti gyertyán, nagy- és kislevelű hárs, virágos kőris, cserszömörce, farkas- és babérboroszlán) s 240 féle vízinövény képviselteti magát. Az állatok közül 137 madárfaj, 19 féle emlős, 8 féle csúszómászó s 18 féle halfajta otthona. Az ismertebb fajok közé tartozik a mocsári- és görög teknős, erdei sikló, foltos szalamandra, vándorsólyom, szirti sas, szürke gém, szirtifogoly, nyuszt, Japán borz stb.

Kulturális értéket az kolostorokon kívül Čačak városa tartogat. Ezek a római fürdő, a város szülöttjének, Nadežde Petrović-nak a kiállítása, s a valamikor Jovan Obrenović tulajdonában álló ház amely ma egy nemzeti jellegű múzeumnak ad otthont.