A gyarmati időkbeli Belga-Kongóban megőrzött szövetminták elemzése azt mutatja, hogy a humán immundeficiencia vírus (HIV) legellenállóbb törzse valamikor 1884 és 1924 között kezdett emberről emberre terjedni. „A HIV-1 diverzifikációja már jóval a felismert AIDS-pandémia előtt megtörtént Nyugat-Közép-Afrikában” – közölték a brit kiadású tudományos folyóiratban, a Nature-ben.
Az AIDS először 1981-ben került be a köztudatba, amikor amerikai orvosok sorozatos halálozást észleltek fiatal New York-i és kaliforniai homoszexuálisok között. Azóta legalább 25 millió ember hunyt el a betegségben és további 33 millióan élnek HIV-fertőzöttként v agy AIDS-betegként (a HIV vírus az immunsejtek elpusztításával okozza az AIDS-et).
A járványügyi szakértők, akik megpróbálták meghatározni a járvány kitörésének pontos idejét, most egy olyan mintával dolgoznak, amely jóval megelőzte a járvány kezdetének eddig ismert időpontját. Ezt a ZR59 nevű mintát 1959-ben vették egy pácienstől Leopoldville-ben (mai nevén Kinshasa), Belga-Kongó fővárosában (ma Kongói Demokratikus Köztársaság).
A HIV nagyon gyakran mutálódik, évente génállományának egy százaléka változik meg. Ez a mutációs arány az alapja a „mutációs óra” nevű időskálának, amelyen nyomon követhetők a különböző törzsek változásai a simian (csimpánz) immundeficiencia vírustól (SIV) kezdve. Eszerint a számítás szerint ha a ZR59-et nézzük, a HIV már 1940 előtt is terjedt emberről emberre.
Most azonban a kirakós játék még egy darabkája került a helyére, ez pedig egy nyirokcsomó szövetdarabkája, amelyet 1960-ban vettek egy nőtől Kinshasában és paraffinszövetbe ágyazva maradt meg. A Kinshasai Egyetem Anatómia Tanszékének gyűjteményében találtak rá. Egy nemzetközi kutatócsoport felállította a vírus (a HIV-1 M altípusa) génjeinek sorrendjét és összehasonlította az árulkodó szakaszokat a ZR59 génjeivel. Jelentős eltérést találtak a két génszakasz között és számításaik szerint 40 év alatt alakult ki a két változat egy közös vírus-ősből.
Más szóval a közös vírus-ős a XX. század elején kezdett el emberről emberre terjedni – becslések szerint valamikor 1884 és 1924 között. Először nagyon lassan terjedt, ám a szakemberek szerint a gyarmati időkben ez felgyorsult. Először nemi úton terjedt, majd a kereskedelem útján messzebb is eljutott. „A gyarmati közigazgatási és kereskedelmi központok, mint például Kinshasa megalapítása és fejlődése elősegítette a régió a HIV/AIDS pandémia központjává válását” – feltételezik.
Kinshasát 1881-ben, Brazzaville-t (a mai Kongói Köztársaság fővárosa) 1883-ban, Yaoundét (Kamerun) 1890-ben, Banguit (Közép-Afrikai Köztársaság) 1899-ben alapították, abban az időben, amikor a feltételezések szerint a HIV-1 elkezdett az emberek között terjedni. A városok eleinte lassan terjeszkedtek, 1910 előtt egyik sem büszkélkedhetett tízezernél több lakossal.
Több elmélet is született arra, hogyan került a SIV vírus az emberekbe, amely a főemlősök legközelebbi rokona. Egy fertőzött csimpánz megharapott egy embert, vagy egy SIV-vel fertőzött majmot feldaraboltak és eladtak húsnak, és a vírus az elméletek szerint a kéz apró sebein keresztül hatolt be a véráramba.
.jpg)
