Sok ember intoleráns bizonyos ételek iránt, ez kellemetlen tüneteket okozhat az adott étel elfogyasztása után, de ezen tünetek kialakulásában az immunrendszer nem játszik szerepet, tehát nem is minősülnek ételallergiának. Az ételallergiát és az ételintoleranciát nem mindig könnyű felismerni és elkülöníteni. A megfelelő vizsgálatok elvégzésével felállítható, illetve kizárható a diagnózis, ez azért fontos, mert az intolerancia nem, de az ételallergia akár halált is okozhat. A családban előforduló allergiás betegségek, mint például a szénanátha, az asztma vagy az ekcéma, fokozott kockázatot jelentenek az ételallergia kialakulásában. A gyermek, akinek az egyik szülője allergiás, ötvenszázalékos valószínűséggel allergiától fog szenvedni, ha mindkét szülő allergiás, megbetegedésének esélye hetvenszázalékosra nő. Ételallergia leggyakrabban gyerekkorban jelentkezik, a kor előrehaladtával a picik bélrendszere beérik, és kevésbé szívódnak fel benne azok az anyagok, amelyek allergiát okozhatnak. A gyerekek általában kinövik a tej-, búza-, szója-, illetve tojásallergiájukat. A súlyos, makacs gyermekkori allergia, főképp ha dióval, mogyoróval, hallal vagy rákkal szemben alakul ki, nagy valószínűséggel a gyermek egész életében megmarad. Az ételallergia tünetei általában néhány perccel vagy órával az adott étel elfogyasztása után jelennek meg.
A valódi ételallergia leggyakoribb tünetei:
- Szájzsibbadás
- Bőrviszketés
- Csalánkiütés (helyüket változtató, nyomásra elhalványuló piros foltok a bőrön)
- Az ajkak az arc a nyelv és a torok, esetleg a test többi részének a duzzadása
- Ziháló légzés
- Hasi fájdalom, hányás, hasmenés, émelygés
- Szédülés, ájulás
- Ekcéma
Az allergia súlyos megjelenési formája az úgynevezett anafilaxi. Ilyenkor a torok megduzzad, a hörgők és a hörgőcskék összehúzódnak, a légutak szűkülete megnehezíti a légzést. Ennek következtében csökken a vérnyomás, viszont nő a pulzusszám, mivel a szervezet a vérnyomás ellensúlyozására törekszik. Először gyengeség jelentkezik, majd szédülés, súlyos esetben eszméletvesztés, keringési sokk, mely halált okozhat.
Ételallergia úgy alakul ki, hogy az immunrendszer egyes élelmiszerek alkotóelemeit tévedésből káros anyagnak véli és védekezik ellenük. A védekezés úgy történik, hogy E-típusú (IgE) antitesteket kezd el termelni. Ezek az antitestek hozzákapcsolódnak a károsnak vélt anyagokhoz. A keletkezett komplex egy hisztamin nevű anyag termelődését váltja ki az immunrendszer sejtjeiből. A hisztamin felelős a csalánkiütésért, a viszketésért, a légutak szűkületéért, a hasi fájdalomért és a hasmenésért, a vérnyomásért és annak következményeiért. Ételallergiát döntő többségben bizonyos fehérjék váltanak ki. Leggyakrabban a tojás, a hal, a rákfélék és az olajos magvak (dió, földimogyoró) okoznak allergiát. Gyermekeknél ez a csoport tehéntejjel, eperrel, málnával, búzával és szójababbal bővülhet. A csokoládét ugyan gyakran gyanúba hozták, de mára bizonyítást nyert, hogy csak nagyon ritkán okoz allergiát.
.jpg)
