A tudósok már azt feltételezték, hogy kihalt ez az igen ritka emlős, hiszen hosszú évtizedek óta csak pár alkalommal látták. A ritka állatfajok általában azért kerülnek a kihalás szélére, mert az emberek elpusztítják az élőhelyeiket. A biológusok szerint a Horton-síksági karcsú lóri azért oly ritka, mert egyre szűkül természetes élőhelye, mert a számára otthont adó erdőket kivágják, hogy minél több területet nyerjenek a teaültetvények számára.
A karcsú lórinak rövid felső végtagjai, és hosszú, tömött bundája van, apró termetű, éjszakai életet folytató főemlős, amely kizárólag India és Srí Lanka déli részének trópusi erdeiben él. Testhosszuk 15-25 centiméter, hatalmas, csészealjnyi szemei segítik az éjszakai rovarvadászatban.
A karcsú lóriról (
Loris tardigradus nycticebus) készült fotókat az angol Zoológiai Társaság EDGE-programja keretében készítették. A társaság célja, hogy a kihalás veszélyétől fenyegetett állatok esetében azt próbálják felbecsülni, hogy hány egyedük élhet még a természetes élőhelyén.
A felvételek sikerét, egy több mint ezer alkalmas éjszakai megfigyelés előzte meg, amíg végül sikerült lencsevégre kapni a ritka példányt. A képeken egy felnőtt hím látható. A sikeres kutatómunka eredményét az teszi egyedülállóvá, hogy három példányt is sikerült befogni, természetesen csak addig, amíg megvizsgálták őket.
„
Egyszerűen fantasztikus, hogy a világon elsőként le tudtuk fényképezni a karcsú lórit, és bebizonyítanunk, hogy nem halt ki az állatvilágunkból.” – mondta Craig Turner, a londoni Zoológiai Társaság biológusa.
A karcsú lóri a világ öt legveszélyeztetettebb főemlősei közé tartozik, talán ezért is nagyon keveset tudnak életkörülményeiről és magáról erről az aprócska állatról.
.jpg)
