A stroke

A stroke az egyik vezető oka a felnőttkori rokkantságnak és a harmadik leggyakoribb haláloki tényező, csak a szívbetegségek és a daganatos megbetegedések okoznak évente több halálesetet. Örvendetes, hogy manapság sokkal kevesebben halnak bele a stroke-ba, mint 20-30 évvel ezelőtt. Ebben szerepet játszik a stroke főbb rizikófaktoraira (dohányzás, magas vérnyomás és magas koleszterinszint) irányuló nagyobb figyelem és ezek korai kezelése is.

Stroke alakul ki, ha valamely agyterület vérellátása olyan mértékben leromlik, hogy az ott levő sejtek egy részének pusztulásához vezet. Korai kezeléssel csökkenteni lehet az agy károsodását és a kialakuló életminőség-romlás mértékét. A kezelés későbbi fázisa már kevesebb lehetőséget rejt, lényege ellensúlyozni a kialakult károsodások hatását a beteg fokozatos felépüléséig. A betegség kimenete függ a vérzés agyállományon belüli elhelyezkedésétől (pl. az agytörzsi vérzés azonnal halálhoz vezethet), és a vérzés nagyságától, az érintett terület kiterjedésétől.

Vértelen stroke

A stroke 80 százaléka vértelen. Rendszerint úgy alakul ki, hogy egy vérrög elzárja az agy egyik erét. Vérellátás hiányában az idegsejtek oxigén- és tápanyaghiány miatt néhány percen belül elhalnak. A vértelen stroke egyik leggyakoribb típusa a trombotikus (avagy trombózisos) stroke. A stroke ezen típusában a vérrög helyben keletkezik (ezt hívják trombusnak). A vérrög általában egy érelmeszesedés által károsított érterületen (egy plakkon) alakul ki, ennek ugyanis egyenetlen a felszíne, így könnyen alakulnak ki rajta trombusok. Ez a folyamat nyaki verőereken is lejátszódhat. Vértelen stroke-ot egy artérián nagyfokú szűkületet (sztenózist) létrehozó plakk is okozhat, ha az adott ér által ellátott agyterület vérigénye hirtelen megnő. A vértelen stroke másik típusa az embóliás stroke. Ennél a típusnál a vérrög nem helyben keletkezik (embólus), hanem a véráram sodorja egy agyi verőérbe, ahol fennakadva elzárja az eret. Embóliát bármilyen szövettörmelék is okozhat. Ha a pitvarok fibrillálnak, nem képesek megfelelően összehúzódni, ezért véralvadék képződhet bennük, ami leszakadva embólust képez.

Vérzéses stroke

Vérzéses stroke alakul ki, ha az agy valamelyik ere megreped és vérzés alakul ki. A kiömlő vér egyrészt maga is nyomja az agyat, másrészt az adott ér által ellátott távolabbi agyterületre már nem jut elegendő vér. A vérzés esélyét számos, az ereket érintő betegség növeli, többek között az érelmeszesedés is. Az agyvérzésnek két fő csoportját különíthetjük el: az agyállomány vérzését (ebben a típusban a vérzés az agyon belül jön létre) és a szubarchaonideális vérzést (ebben a formában a vérzés az agyat körülvevő egyik agyburok, a pókhálóhártya (arachnoidea) egyik artériájából származik és az agyat körülvevő folyadékban (likvor) terjed).

Tünetek, melyekkel haladéktalanul orvoshoz kell fordulni!
– Az arc, a kar vagy a láb általában egy oldalon fellépő, hirtelen érzéketlensége, gyengesége vagy bénulása.
– Hirtelen kialakuló beszédértési, szótalálási vagy hangképzési zavar (aphasia).
– Hirtelen elhomályosuló látás (akár megvakulás is), kettős látás, vagy a látásélesség csökkenése.
– Hirtelen kialakuló szédülés, egyensúlyvesztés, mozgászavarok.
– Minden előzmény nélküli, szokatlan jellegű, erős fejfájás, melyhez nyaki merevség, arcfájdalom, a szemek között megjelenő fájdalom, hányás és tudatzavar társulhat.
– Zavartság, memóriazavar, a térbeli tájékozódás illetve az érzékelés zavara.