Ez nem kifejezetten egészséges, de legalább önkényes. Viszont van, aki bármit megtenne egy pihentető alvásért, és mégsem jön össze neki. Az álmatlanság komoly, minden harmadik embert érintő népegészségügyi probléma.
Az amerikai diagnosztikai kézikönyv (DSM-IV) az álmatlanságot a következő kategóriákra osztja:
Alkalmazkodási probléma következtében fellépő alvászavar
Okozója a stressz. Ilyen esetben, a feszültség és a szorongás miatt nehezen tudunk elaludni. Amennyiben életünkből eltűnik a stresszkiváltó helyzet, a tünetek is rövidesen megszűnnek.
Pszichofizikai álmatlanság
Az effajta álmatlanságban szenvedők hosszú órákat töltenek az ágyban, azon filozofálva, hogy vajon miért nem tudnak elaludni? Valójában tanult alvásgátló mechanizmusaik révén gyötrődésük okozói ők maguk. Ilyen mechanizmus akkor alakul ki, ha néhány álmatlan éjszaka után a hálószoba vagy az ágy fiziológiai szinten is társul a nemalvással. Ilyenkor az történik, hogy már az alvás gondolatától idegesek vagyunk, mivel megszoktuk azt, hogyha lefekszünk és lehunyjuk a szemünket, akkor sok minden fog jönni, de álom nem... így mire az ágyhoz érünk, a félelmünkből szorongás lesz, melynek következtében sokkal nehezebben alszunk el.
Az alvásra vonatkozó téves észlelések
Ilyenkor tényleges alvászavar nem állapítható meg, de az ember mégis szorong az alvás, illetve az esetleges alváshiány miatt. Ilyen esetben fel kell tárni, hogy milyen pszichológiai problémák húzódnak meg az aggodalmak hátterében.
Orvosi vagy pszichiátriai zavarok következtében fennálló álmatlanság:
Krónikus fájdalom, szívritmuszavar, az emésztőrendszer rendellenességei, felső légúti allergiák és asztma is okozhat álmatlanságot. A gyógyszerek egy része is okozhat alvási problémákat, például a stimuláló szerek, szteroidok, koffein, alkohol, nikotin és a stimuláló hatású antidepresszánsok (Prozac, Wellbutrin, Lamictal).
AZ ÁLMATLANSÁG SZÁMOS MÁS ZAVAR KÖVETKEZMÉNYE LEHET:
Alvási apnoe
Az apnoe azt jelenti, hogy a felső légúti szakasz elkeskenyedése vagy teljes elzáródása következtében a légzés lelassul vagy teljesen leáll alvás közben. Ilyenkor az agy nem jut elegendő oxigénhez és a szervezet automatikusan felébreszti magát. Ennek következtében az alvás szakaszos, ez pedig napközbeni álmossághoz vezet.
Narkolepszia
Az agy zavara, amely túlzott napközbeni álmosságot okoz. Lényegében ilyenkor az történik, hogy az álom fázisa napközben többször is betör az ébrenlétbe, és a beteg egy pillanat alatt elalszik. Ezt félálombeli hallucinációk kísérik, ébredés után pedig az ember egy pillanatig képtelen megszólalni vagy megmozdulni.
Nyugtalan lábszindróma (Restless Leg Syndrome RLS)
Az RLS olyan alvászavar, mely során az ember kényelmetlen érzést tapasztal a lábában, és ezt csupán a lábak mozgatásával tudja enyhíteni, ez pedig az alvás megszakításához vezet.