A szórend és az érthetőség

Bizonyára sokan ismerik az aranyékszer, érmék, jelvények stb. készítésével foglalkozó szabadkai Aurometal nevű céget. Még fénykorában történt, hogy egyik hetilapunkban a következőket olvastam vele kapcsolatban: „A Feketicsen tető alá hozott szabadkai Aurometal üzemrészlegébe nyitottunk be egy kora délután." Az Aurometalt tehát mégsem Szabadkán alapították, hanem Feketicsen? – kérdeztem magamban, eddigi tájékozatlanságomon bosszankodva. Az újságban megjelent mondat mintha cáfolni igyekezett volna eddigi ismereteimet. Vajon az Aurometalt csakugyan Feketicsen hozták létre? Nem, 1959-ben alapítottak Szabadkán. Feketicsen, azaz Bácsfeketehegyen csupán üzemrészlege nyílt, ez azonban a kérdéses mondatból nem tűnik ki egyértelműen. A melléknévi igeneves szerkezetnek rossz a szórendje, az Aurometal birtokos jelző nem a megfelelő módon kapcsolódik a szerkezethez, belé ékelődik, ahelyett, hogy megelőzné. Így azt a látszatot kelti, mintha az igeneves szerkezet alaptagja lenne. Ez a szerep voltaképpen az üzemrészleg szót illeti meg. Tehát: A szabadkai Aurometalnak Feketicsen tető alá hozott üzemrészlegébe nyitottunk be egy kora délután.

Nem kevésbé talányos volt az a mondat sem, amely egy alkalommal a Déli krónikában „a három hét múlva esedékes Csernobil vitájára" hívta fel a Kossuth Rádió hallgatóinak figyelmét. Vajon egy újabb csernobili katasztrófa előtt állunk? Nem. Ami esedékes, az a vita, nem pedig Csernobil. Az összetett jelzős szerkezetnek nem a Csernobil szó az alaptagja, hanem a vita. A Csernobil birtokos jelzőnek meg kell előznie a szerkezetet: Csernobilnak három hét múlva esedékes vitája. Ezenkívül mellékmondatos megoldás is elképzelhető: Csernobil vitája, amely három hét múlva esedékes.

Napilapunkban figyeltem fel egy alkalommal a következő mondatra: „küldöttségünk tagjai megtekintették Machu Picchut, az egykori inkák városát is." Szép dolog, hogy egy úti beszámolóba történelmi nevezetességekre való hivatkozás is belekerül, de ennek megfelelő formát kell öltenie. Kétségkívül az inkák városáról van szó, de nem olyan településről, amelyet ma is laknak, hanem olyanról, amely sokáig a föld alatt pihent, tehát az egykori jelző elsősorban a városra vonatkozik. Machu Picchu perui régészeti lelőhely, Cuzco tartományban 2048 méter magasságban található. 1911-ben és 1940-41-ben itt tárták fel egy erődítménynek a romjait, amely az inkák korából származik. Lehetséges, hogy az egykori inkák városa szószerkezet a szerb nekadašnji grad Inka szintagma hanyag fordításával született. Mindenesetre jobb, ha az inkák birtokos jelzőnek a helyét felcseréljük az egykori minőségjelző helyével: küldöttségünk tagjai megtekintették Machu Picchut, az inkák egykori városát is.

Népszerű családi magazinunkban olvastam azokról a kezdeményezésekről, „amelyek világszerte elismert szakemberek különféle tudományos projektumokba való tömörítésével próbálják kideríteni az eddig történt hajók, repülőgépek és emberek rejtélyes eltűnésének okát". Szóval a hajók, a repülőgépek és az emberek történnek. Ki hitte volna! Valójában persze erről szó sincs, mind a hajók, mind a repülőgépek, mind a rajtuk levő emberek rejtélyesen eltűnnek. Ebben az esetben is indokolatlanul előzi meg a minőségjelzős rész a birtokos jelzőit. Ezúttal azonban a megoldás inkább az átfogalmazásban keresendő, mint a helycserében, ugyanis a többszörös birtokos szerkezet még nehézkesebbé teszi az egyébként is bonyolult mondatot. Az egyszerűség kedvéért csak a kérdéses részt módosítjuk. Tehát: …próbálják kideríteni, mi volt az oka hajók, repülőgépek és emberek rejtélyes eltűnésének.

Összetett jelzős szerkezetben (akár melléknévi igenév tölti be a szerkezetet összefogó jelző szerepét, akár melléknév), birtokos jelző is előfordulhat alaptagként, ha viszont a jelzett szó az alaptag, akkor a birtokos jelző nem maradhat mellette, mert bizonytalanná teszi a közlést, félreértést okozhat.