Nyugati szél

A hidegháború lezárása is erre utalt, de sok minden más is egy szebb világot segített vizionálni. A valóság azonban máshogyan alakult. A következő évek meghatározók lehetnek olyan szempontból, hogyan alakulnak a dolgok Amerikában, mi történik a világban, a technológiai fejlődés milyen forradalmi átalakulást hozhat.

Oswald Spengler több mint száz évvel ezelőtt, 1917 tavaszán fejezte be A Nyugat alkonya című első kötetének kéziratát. Egy egészen más kor volt az, a 21. század perspektívájából tekintve vissza. Megdöbbentő azonban, hogy mondanivalójának egy része ma is menyire aktuális. A történetfilozófiai mű eredeti módon értelmezte újra az emberiség egész történelmét. Próbálták sokan mások is hasonló megközelítésből vizsgálni a dolgokat. Valójában csak a képzelet szab határt annak, milyen összefüggéseket vélünk felfedezni korunk és a múlt eseményei között. Úgy is tekintenek egyesek a dolgokra, hogy az első világháború máig sem ért véget. Ez ugyan nyilván egy kis túlzás, de időnként rádöbbenhetünk, hogy ismét hasonló mintázatok sejlenek kirajzolódni. Maga Spengler is valójában úgy gondolta, hogy a múltbeli minták alapján pontosan meg lehet jósolni a jövőt. Természetesen nem ismétlődik meg minden. Az egyszeri konkrét eseményeket nem lehet előrelátni. A fő gazdasági, kulturális és politikai trendeket a jelek szerint azonban valóban borítékolni lehet. A történelemben a haladás eszméjét is hajlamosak azonban egyesek kétségbe vonni. Azzal a megállapításával viszont nehéz vitatkozni, hogy a különböző kultúrkörök – amit, lehet, hogy helytelenül, de szokás külön civilizációnak is nevezni, - mind átmennek a keletkezés, virágzás és elhalás periódusain. Spengler abból a perspektívából úgy vélte, hogy a 19. századtól, a kapitalizmus a hanyatlás útjára lépett, ami elkerülhetetlenül pusztulásához vezet. Érdekes itt megemlíteni, hogy abban az időben írta meg Lenin is azt a művét, melyben az imperializmust, mint a kapitalizmus legfelsőbb fokát említi. Nem jósolt azonban gyors összeomlást Spengler. Egy évszázaddal ezelőtt úgy vélte, a nyugati világ hanyatlása lassan fog lezajlani. A folyamat akár évszázadokig is eltarthat. Nem írta le egyértelműen, de utalt rá, hogy a „nyugat alkonyához” a pénz, az üzletiesség uralma fog leginkább hozzájárulni. És valóban: a politikában uralkodóvá kezd válni az üzleti hozzáállás. A folyamat már a középkorban beindult. Az uralkodók és a különféle politikai mozgalmak, pártok, a gazdasági hatalmak, bankárok kiszolgálóivá válnak. Mindez oda vezetett, hogy eltűnnek, vagy mind ritkábbak az igazi nagy formátumú népvezérek, államférfiak. Ha vannak is olyanok, azokat megpróbálják lejáratni, ellehetetleníteni. Ehhez különböző módszereket használnak. Az elképesztő ütemben gyarapodó pénzemberek ugyanis szabad utat követelnek a nagy vagyonok megszerzéséhez. A törvényhozás esetenként az útjukban állhat. Ezért van az, hogy maguk akarnak törvényeket hozni a saját érdekeinek megfelelően. Ezt olyan hatalomtechnikai eszközökkel tudják elérni, hogy a demokrácia behatárolta játéktérben valamilyen módon függővé tesznek csoportokat, embereket. Talán nem is olyan nehéz a mai viszonyok közepette megítélni, hogy egy ilyen folyamatban hol is tarthatunk most.

Spengler sok mindent talán már több mint száz évvel ezelőtt is jól láthatott. Azt viszont ő sem látta előre, ami megtörtént. Kína ugyanis sajátos módon vált a nyugati világ részévé az utóbbi évtizedekben, miközben vannak, akik továbbra is ellenpólusként tekintenek a kommunista diktatúrára. A történelmi tapasztalatok azonban azt is mutatják, hogy a birodalmak romjain újak serkenhetnek. Kína sok ezer éven át volt hatalmas birodalom és az egykori impérium romjain alakul most ki egy újabb. Így is tekinthetünk arra, ami most zajlik. A következő száz, vagy néhány száz év mutatja majd meg, hogy hogyan alakul majd tovább a folyamat. De az is lehet, hogy felgyorsulnak az események, melyek vehetnek akár jó irányt, de katasztrófába is torkolhatnak.

pixabay