- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...hogy a világ első napvédő kenőcsét egy floridai gyógyszerész készítette 1944-ben? Benjamin Green kakaóvajat és gránitkávét főzött össze, majd a saját fején tesztelte. A keveréket Coppertone Suntan Cream néven forgalmazta.
254. szám - 2025. november
Mássalhangzóknak kettőzés nélküli írásaA magyar helyesírás szabályainak 2015. szeptemberében megjelent tizenkettedik kiadásában nincsenek fontos változások az 1984. évi előző kiadáshoz képest. Persze az apróbb módosításoknak is megvan a maguk jelentősége: vagy meglevő szabályoknak különleges alkalmazásával kapcsolatosak, vagy pedig bizonyos tendenciáknak a továbbvitelét jelentik. Ilyen tendencia a szavak írásának a kiejtéshez való igazítása.
|
2
|
|
Így több szó esetében hosszú magánhangzót kell írni az eddigi rövid helyett: árboc – árbóc, bura – búra, bedekker – bédekker, biennale – biennálé, samanizmus – sámánizmus stb. Olyan szavak is akadnak, amelyeknek írásában megrövidül valamely magánhangzó: immúnis – immunis, reverzíbilis – reverzibilis. A helyesírási szabályzat tizenegyedik kiadása inkább hosszú mássalhangzók megrövidítését szorgalmazta. A korábbi gyakorlattól eltérően az elmúlt évtizedekben érvényes helyesírási szabályzat egyes idegen szavakban egy mássalhangzót íratott az addigi hosszú helyett: aligátor, flanel, klozet, konkurál, konkurencia, mamut, ventilátor. 1984-ig alligátor, flanell, klozett, konkurrál, konkurrencia, mammut, ventillátor volt a megkövetelt forma. Ezeknek a szavaknak az írásában is a kiejtés elve kerekedett felül a szószármaztatás elvén, ezért váltak mellőzötté az említett kettőzéses formák. Voltaképpen arról van szó, hogy ezek a szavak elérkeztek a meghonosodásnak ahhoz a fokáig, amikor mellékessé válik idegen eredetüknek a ténye, és korábbi alakjuk nyugodt lélekkel felcserélhető egy másikkal, amely a magyar nyelvszokás szerint megfelel neki. Ez azt is jelenti, hogy az említett szavakat már ugyanolyan elbírálásban részesítjük, mint a belső keletkezésű magyar szavakat, és kiejtés szerint írjuk őket. Az aligátor esetében arról van szó, hogy 1984-ig az angol írásmódot követve írtuk kettőzött betűvel, noha rövid hangot ejtettünk a kettőzött betű helyén, tehát már nem azt kell szem előtt tartani, hogyan írja az átadó nyelv ezt a szót, hanem azt, hogy mi hogyan írjuk, ha kiejtésünkre támaszkodunk. A korábban alligátor alakban (két l-lel) írott, széles orrú, krokodilféle hüllőt jelentő szó a spanyolból ered, és az angol nyelv közvetítésével vált nemzetközivé. A ventilátor szónak egy l-lel való írása voltaképpen nem volt igazi újdonsága a helyesírási szabályzat 11. kiadásának, tudniillik 1954 előtt is így írták, csak a helyesírási szabályzat tizedik kiadása követelte meg az l kettőzését. A szabályzat készítői 1954-ben még úgy gondolták, hogy a magyarul beszélők zöme hosszan ejti az l-t a ventilátor szóban, ezért kettőzött betűvel kell írni. Arról van tehát szó, hogy a tizenegyedik kiadás csupán helyesbítette az előző kiadás következetlenségét. A ventilátor szó latin eredetű, a ’szelel’ jelentésű ventilare ige származéka, jelentése 'villanymotorral forgatott szellőző berendezés'. (Tehát megtehettük volna annak idején, hogy magyar szóval szelelőgépnek nevezzük el a szóban forgó masinát. A XIX. század második felében a szellentő szóval próbálták magyarosítani, de eredménytelenül.) A bacilus, a gramofon. a porcelán, a rafinált, a terasz stb. szó már a tizedik kiadásban kettőzés nélkül szerepelt, szintén a kiejtés szerint. Régebben kettőzött mássalhangzóval kellett írni őket: bacillus, grammofón, porcellán, raffinált, terrasz stb. A kettőzés nélküli alakok megléte egyfajta ellentmondást is jelent, hiszen számos egyéb idegen eredetű szó írásában megtartjuk a kettőzést, még ha rövid mássalhangzót is ejtünk bennük. Például: ballon, illúzió, kommandó, affektál, karrier, terror stb. Vagy ezeknek még nem jött el az idejük? | |
Kapcsolódó cikkek
- A tárgyra való utalás
- -íroz képzős igék
- Élőújság és élőrádió
- Idegen eredetű tájszavak
- Köznevesült keresztnevek
- A nyelv és a kultúra elsajátítása
- Gyermeketimológia
- A Bács- előtagú helységnevek
- A Devecser földrajzi név
- A hód helynevekben
- A Bodrog földrajzi név
- A helyesírás és a beszédszünet
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Számítógépes igék
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Európaiságunk és az idegen szavak
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Ékesszólással való meggyőzés
- Emlékezzünk!
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- Az idők árját ismerő
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A királyok imádása
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- A gyorsolvasás jelentősége
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Olvasóink ajánlata
