Pszichológiai boncasztalon a társadalom - mizoginia

Itt elsősorban a rendőrségi intézkedésekre vonatkoztatták, annak kapcsán, hogy hogyan viszonyulnak az egyetemistákkal és általában a tüntető polgárokkal szemben, akik között számos nő van, de a hatalmi pártok tisztségviselőinek, tagjainak és szimpatizánsainak magatartására, kijelentéseire, erőszakos cselekedeteire is gondoltak. De lássuk, mi is a „mizoginia”. A Pallas nagy lexikona szerint, „Mizoginia (gör.) a. m. asszonygyülölet; mizogin, asszonygyülölő”. „A mizogin olyan személy, aki a nőkkel szemben előítéletekkel vagy ellenséges érzésekkel van. A mizoginia a nőgyűlölet, a nőkkel szembeni diszkrimináció és a társadalmi nemek közötti egyenlőtlenség kifejeződése.”  [1]

Az idegen szavak szótára szerint: „A mizogin kifejezés, olyan személyt jelöl, aki erős ellenszenvet vagy gyűlöletet érez a nők iránt.” A fogalom görög eredetű. „A mizogin emberek gyakran negatív sztereotípiákkal és előítéletekkel viszonyulnak a nőkhöz, és lehet, hogy diszkriminatív vagy erőszakos módon is viselkednek velük szemben. A jelenség széles körben elterjedt a társadalmakban és különböző formákat ölthet, péládul verbális vagy fizikai agressziót, szexizmust, vagy akár intézményesült formákat is, mint a nők elleni diszkrimináció a munkahelyen vagy az oktatásban. A mizogin viselkedés és attitűdök gyakran mélyen gyökereznek a társadalmi és kulturális normákban…”

Valójában, nagyon messzire mehetünk a történelemben, amikor ezt a jelenséget szeretnénk kutatni. „A nőgyűlölet, vagyis a mizogínia és a nők elleni diszkrimináció olyan probléma, amely nemcsak az elmúlt évszázadokra, hanem a történelem előtti időkre is visszavezethető, amikor is elkezdődött a nőiség szisztematikus leértékelése. Ezt legnyilvánvalóbban a vallási gyakorlatok változásán keresztül lehet megfigyelni, ugyanis az istennők évezredek óta tartó aktív háttérbe szorítása, kultuszuk felfüggesztése, vagy férfi istenképpé alakítása szükséges volt a férfias privilégium legitimálásához.”- írják a szerzők A nőgyűlölet eredete a patriarchális társadalomban: Pszichodinamikai és kulturális megfontolások, című cikkben. [2]  A modernkori mizoginiát a patriarchális társadalom lassú felbomlásához kötik, és ez mellett ahhoz, hogy egyre erősödnek a nőkkel szembeni előítéletek, félelmek, és ezzel együtt a gyűlöletkeltő elemek a közbeszédben és a párkapcsolatokban egyaránt.

A pszichológia szemszögéből, a nőgyűlölet egy nagyon mélyen gyökerező probléma, amely a gyermek nagyon korai fejlődéséshez kötődik, az anya iránti primitív haraghoz, amely a nők diszkriminiációjában, megalázásában, erőszakban vagy a nők szexuális tárgyként való kezelésében manifesztálódik.

A feminista pszichoanalitkusok szerint, a mizoginia lélektani gyökerei a korai nevelésben lelhetőek fel, amikor is az anyák felelnek a gyermek ellátásáért, gondozásáért, és a sérült kapcsolatok az anyával, a negatív tapasztalatok, konfliktusok, affektív konfliktust váltanak ki, ami a harag és megvetést primitív érzéseihez vezetnek. De vannak olyan nézetek is, amelyek a a mizoginiát mint a institúciós gyűlöletet szemlélik, amely a társadalomban és a kulturában  gyökerezik. A mizoginia különböző formákat ölthet, mint amilyenek a szexuális zaklatás (a nők iránti sértő és elfogadhatatlan viselkedés), nők elleni erőszak is, mint a legradikálisabb forma (testi és szexuális erőszak). Van, hogy különböző pszichológiai technikákat, stratégiákat látunk a mizogin viselkedés hátterében amelyek a nők feletti kontrollt és megalázást szolgálják. De a nők diszkriminációja is ide tartozik. A mizoginia, a nők objektumként való kezelésében is formát ölt, amikor nem emberi lényként, hanem tárgyként kezelik a nőket. Extrém esetekben femicid (gyilkosság) formájában is gyakori. Például Szerbiában, az elmúlt 14 évben több mint 400 nőt gyilkoltak meg. Míg 2025 első felében 14 nő lett gyilkosság áldozata.

Sajnos, objektív tény, hogy nem csak a férfiak esetében jelenik meg a mizoginia, hanem vannak nőgyűlölő nők is.

Források:

1. https://idegen-szavak-szotara.hu/mizogin-jelent%C3%A9se#google_vignette
2. https://real.mtak.hu/198958/1/HISZ_2024_1-128-150.pdfHUMÁN INNOVÁCIÓS SZEMLE | XV. ÉVF. 2024/1. | ISSN 2939-8614 | DOI: 10.61177/HISZ.2024.15.1.8
Kengyel Judith Gabriella 1, Mircse Andrea 2, Kántás Éva Magdolna 3, Treuer Tamár 4 :A nőgyűlölet eredete a patriarchális társadalomban: Pszichodinamikai és kulturális megfontolások
3. Aleksa Anđelić, Žrtva nije kriva – Nasilje nad ženama: Kako mediji izveštavaju i normalizuju ovu društvenu pojavu?  08/03/2024 https://amplitudemagazin.com/mediji-nasilje-nad-zenama/