Tudta-e?
A világ államai közül egyedül Líbia zászlaja egyszínű: zöld.

2. rész

A fényképezés története, objektívek, zárszerkezetek, keresők

Ebben a fejezetben röviden szót ejtünk a fényképezés feltalálásáról, csoportosítjuk a ma létező fényképezőgépfajtákat, áttekintjük a különféle objektívtípusokat, azoknak légfontosabb tulajdonságait. Megismerkedünk a fényképezőgép többi létfontosságú szerkezeteivel: a zárszerkezettel és a keresővel.

3
Történet

Az 1800-as évek elején már minden technikai és kémiai anyag létezett melyek a fényképezés feltalálásához szükségesek voltak, azonban az első fényképezőgépet csak 1839-ben készítették. A különböző fotótörténeti publikációk általában három személyhez kötik a fényképezés feltalálását: Niépce, Daguerre, Talbot. Mindegyikük más eljárással jutott az eredményhez, de párhuzamosan egymástól függetlenül találták fel a fényképezést. A tárgy leképezésére a camera obscura-t használták.

1925-ben jelent meg az Oscar Barnack tervei alapján készült Leitz Leica kisfilmes fényképezőgép. Ez volt az első kisfilmes gép, és innen számíthatjuk a fényképezés széleskörű elterjedését.

Vegyük most szemügyre röviden, hogy milyen fényképezőgép típusok léteznek:

* Műtermi fényképezőgépek

Alkalmazási területe: Portré és személyfényképezés, tárgy és reklámfényképezés, csendélet. Jellemző képméret: 6x9cm

* Műszaki fényképezőgépek

Alkalmazási területe: Építészeti felvételek, gépek, berendezések, műtárgyak fényképezése. Nagypontosságú reprodukciók, nagy képméretű felvételezés.

* Középformátumú fényképezőgépek

Alkalmazási területe: Sajtó és divatfelvételek. Igényes, nyomdai sokszorosításra kerülő színes riportfelvételek. Modelles reklámfotók. Tudományos fényképezés. Makrofelvételek.

* Kisfilmes fényképezőgépek

Alkalmazási területe: Külső riportfelvételek, sportfényképezés, mozgási fázisok sorozatfelvétele. Gyermekfényképezés. Tudományos és alkalmazott fényképezés.

Objektívek

Az első fejezetben már foglalkoztunk a lencsékkel és azok képalkotó tulajdonságaival. A lencsékről tudjuk, hogy tökéletesen nem képesek leképezni a valóságot. Az ideálistól eltérő tulajdonságaikat lencsehibáknak nevezzük. A lencsehibák okozta életlenségek, torzítások messzemenően kompenzálhatók úgy, hogy a leképezésre több lencséből összetett objektívet alkalmazunk. A fotóobjektív a beépített rekesszel és a központi zárak esetén ugyancsak beépített zárral vagy a különálló redőnyzárakkal együtt biztosítja a fényképezés alapvető műveletét, a fotográfiai expozíciót.

A lencse optikai szerkezete, a lencsetagok száma és üvegfajtái, ezek összeépítése határozza meg az objektív adatait, alkalmazhatóságát és minőségét, tehát korrigáltságának fokát.



Az objektívek fotográfiai jellemzői:

* Gyújtótávolság: A lencse és a fénysugarak metszéspontja közötti távolság. Jelölése: f. A gyújtótávolság a lencse anyagától és határoló felületeinek domborulatától függ.
* Látószög: Arra utal, hogy az objektív egy adott helyről a téma mekkora részét "látja", a tárgy mekkora részlete kerül a képmezőre. (Általában képátlóra vonatkoztatva adják meg.)
* Fényerő: Az objektív legnagyobb rekesznyílását nevezzük fényerőnek. Ez a gyújtótávolságtól és a lencserendszer teljes fényáteresztő felületének nagyságától függ.
A rekeszszerkezet

Az objektívekben a lencserendszer fősíkjának közelébe fényrekeszt (blendét) építenek be. A rekeszszerkezettel az áthaladó fény mennyiségét - ezzel közvetve a kameraexpozíciót szabályozhatjuk. A fotoobjektívekben alkalmazott íriszrekesz 5-20 félkör alakú vékony fém- vagy műanyag lemezkéből (lamellából) áll.

A fényrekesz helyzeteinek megfelelő ún. rekeszszámokat a rekeszállító gyűrűn vagy skálán feltüntetik. Ezek olyan sorozatot alkotnak, amelyben minden következő szám a megelőzőhöz képest a fénymennyiségnek felét engedi át. A nagyobb rekeszszámok kisebb nyílást és kevesebb áthaladó fényt jelentenek, amely az expozíció csökkenésével jár együtt.



A rekeszértékek sorozatának alapja az F 1 fényerő, ez egy olyan objektív fényereje, amelynek hatásos nyílásátmérője a gyújtótávolsággal egyezik meg. A sorozat elemei ún. mértani sort alkotnak. Az egyes tagok: a; 1,4; 2; 2,8; 4; 5,6; 8; 11; 16; 22; 32; 45; 64.

Objektívtípusok
(24 x 36 mm film esetén):

* Alapobjektív: Általános célú objektív. Gyújtótávolsága általában 50mm, látószöge 46°
* Nagylátószögű objektív: 40mm-nél rövidebb gyújtótávolságú objektívek. Általában ott használjuk, ahol viszonylag közelről, vagy nagyméretű motívumot kell fényképezni. Azokat a nagylátószögű objektíveket, amelyek látószöge eléri a 180° -ot halszemobjektíveknek nevezzük. Gyújtótávolságuk 6-18mm Jellegzetességük, hogy a téma szélén lévő egyenes vonalakat görbítve rajzolják ki.
* Teleobjektívek: Az alapobjektíveknél nagyobb látószögű objektíveket hívjuk teleobjektíveknek. Ezek látószöge kisebb, így a látvány egy kisebb részét felnagyítva rajzolják a filmre. A 100 és 200mm közötti gyújtótávolságok a közepes teleobjektívek. Ezek a legideálisabbak a személy vagy portréfényképezéshez.

Vannak olyan objektívek, amelyeknek változtatható a gyújtótávolsága és ezzel a látószöge. Ezek a zoom (VARIO) objektívek.

Kis méretű motívumok fényképezéséhez speciális objektíveket gyártanak. A makro objektívek jellegzetessége, hogy közeli felvételeknél is, általában 1:1-es leképezési arányig éles és torzításmentes képet adnak.

Léteznek olyan speciális objektívek is, amelyek használatakor a leképezés során az éles kontúrok körül fényszóródás jelentkezik. Ezek segítségével különleges lány rajzolatú képek készíthetőek, amelyek lírai hatást keltenek.

Az objektívek elméletileg csak a beállított távolságban lévő témát rajzolja ki élesen. A gyakorlatban bizonyos határokon belül a beállított távolságnál közelebbi és távolabbi témarészek is élesek. Ezt a jelenséget nevezzük mélységélességnek.

A mélységélesség három dologtól függ: az objektív gyújtótávolságától, a beállított élesség távolságától és a rekesznyílástól. A mélységélesség a gyújtótávolsággal fordított arányban, a beállított élesség távolságával pedig egyenes arányban van. A rekesznyílás szűkítésével pedig a mélységélesség növekszik.



Nagylátószögű objektívvel, szűk rekesznyílás mellett nagy mélységélesség érhető el. Teleobjektívvel, nyitott rekesszel a mélységélesség lecsökken, a zavaros háttér életlenné válik, így a téma kiemelhető a háttérből.

Zárszerkezetek


Az expozíció alkalmával a filmsík megvilágításának erősségét a rekesszel, a megvilágítás idejét pedig a zárszerkezettel szabályozzuk. Két alaptípust ismerünk:

* az objektívba épített zárszerkezet; ez az ún. központi zár



A központi zárak az objektívon áthaladó fényáramnak a lamellák nyitásakor adnak egyre nagyobb utat (keresztmetszetet), majd a záráskor fokozatosan zárják a keresztmetszetet. Központi záras fényképezőgépeknél, a tényleges expozíciós idő megváltozik a rekeszelés hatására. Ez a változás relatíve annál jelentősebb, minél rövidebb expozíciós időt használunk. Szükségessé vált ezért a relatív expozíciós idő fogalmának bevezetése. A megállapodás szerint ezt az időt 50%-os nyitási helyzettől 50%-os zárási helyzetig számítják.

* a gépvázba épített zárszerkezet; ez az ún. redőnyzár.



A redőnyzárak közvetlenül a fényérzékeny emulzió előtt helyezkednek el. Itt fut le a redőny, amelyen egy rés az expozíciós idő tartamára szabaddá teszi a film felé haladó képalkotó fénynyalábot. A rés véges sebességgel halad el a filmsík előtt, így a filmsík különböző pontjainak, helyesebben sávjainak megvilágítása egymás után és nem egyetlen időpontban történik meg. A rés lefutásának ideje az acéllamellás vagy egyéb redőnyzáraknál 1/60-1/125 s. Az expozíciós időt a rés szélességével változtatni lehet. Ezzel tudjuk szabályozni a tulajdonképpeni expozíciós időt.

Keresők


Minden fényképezőgépen gondoskodni kell a felvétel helyes beállításáról, ki kell jelölni a készítendő kép határvonalait, ellenőrizni kell az élességállítást és a mélységélességet. Ezt a feladatot a keresők látják el. A keresőknek két alapvetően különböző rendszerük van:

1. Mattüveg keresők. A kép beállítását vagy a film helyére illesztett matt üveglapon végezzük, vagy az optikai sugármenetbe illesztett tükör segítségével, egy beépített matt üvegre vetítjük.
2. Keret és távcsőkeresők. A fényképezőgépen elhelyezett egyszerű nézőkék vagy távcsőszerű szerkezetek, amelybe tekintve több-kevesebb pontossággal a lefényképezendő képet látjuk.

A mattüveg kereső


A nagyobb képméretű műszaki és műtermi fényképezőgépeken általában mattüveg keresőt használnak. A film helyére illesztett matt üvegen a tárgy fordított és megcserélt oldalú képét látjuk. A képhatároknak az élességét és mélységélességét pontosan ellenőrizhetjük. A kereső legnagyobb hátránya az, hogy beállítás után a mattüveget el kell távolítani, hogy helyére illeszthessük a felvételi anyagot tartalmazó kazettát.

A tükörreflex kereső


Lényegében a mattüveg kereső tökéletesített változata. A közepes méretű és a kisfilmes gépek beállító eszköze. Egy, a váz belsejében ferdén 45° -os szögben elhelyezett és az expozíció pillanatában felcsapódó síktükör a fotoobjektív által megalkotott képet a tükör felett elhelyezett matt üvegre vetíti. Az első típusok hátránya, hogy felülről kell belenézni a keresőbe.

A pentaprizmás tükörreflex kereső

A pentaprizmának az a szerepe, hogy a felcserélt oldalú keresőképet oldalhelyesre fordítsa vissza. Ezt a cserét a prizma tetőlapjai végzik. A kereső nyílásába nézve így egyenes állású, oldalhelyes keresőképet látunk. Vannak bizonyos esetek, amikor a pentaprizma helyett előnyösebb, ha a keresőképre felülről tudunk rátekinteni. Ezért egyes gépeken olyan megoldást választottak, amely lehetővé teszi a pentaprizma kicserélését fényaknás keresőre. A fejlődés során a mattüveg keresőlemezt korszerűbb, világosabb keresőképet nyújtó, az élességállítást és a képbeállítást megkönnyítő megoldású keresőlemezek váltották fel. Az élességállítást könnyíti meg a mérőék, amely helytelen élességállítás esetén az ékhatárokra merőleges vonalakat megtöri.



A keretkereső


A képhatárokat egy, az objektív fölött elhelyezett képméret nagyságának megfelelő keret jelöli. Hátul, vele szemben a film síkjában egy nézőke van. Sportfényképezéshez és riporthoz elterjedt kereső.

A távcsőkeresők


A legegyszerűbb távcsőkereső optikai megoldását tekintve egy fordított színházi távcső, amely erősen kicsinyített képet ad, a képhatárok nem élesek, a képkivágás nagymértékben függ a betekintés irányától. Korszerűbb és olcsó megoldás a bevetített keretű kereső, amely nagyméretű képet ad, éles, a végtelenben látszó képhatárokkal, a képkivágás a betekintés irányától nem függ.

Az univerzálkeresők


Az egyetemes (univerzális) kereső revolveres foglalatában több, elforgatással váltható távcsőkereső van egybeépítve. A megfelelő gyújtótávolsághoz beállított képet a teljes keresőmezőben figyelhetjük meg.

Összefoglalás


Ebben a fejezetben áttekintettük a fényképezés rövid történetét, megismerkedtünk a fényképezőgépek funkció szerint csoportosított típusaival, a műtermi, műszeki, középformátumú és kisfilmes fényképezőgépekkel. Az objektívek különféle típusait elemeztük a fényképezési feladat szerint: alapobjektív, nagylátószögű objektív, teleobjektív, makroobjektív. Foglalkoztunk a fénymennyiséget szabályozó rekesszel, a fényképezőgép kétfajta zárszerkezetével: központi zár és redőnyzár. Végül áttekintettük a különféle keresőket, úgymint a mattüveg, tükörreflex, pentaprizma, távcsőkeresőt.

Kulcsszavak


* camera obscura,
* expozíció,
* gyújtótávolság,
* látószög,
* fényerő,
* lamella,
* objektív,
* mélységélesség,
* központi zár,
* redőnyzár,
* mattüveg,
* tükörreflex,
* pentaprizma.

Feladatok


* Vizsgáljon meg különféle fényképeket, és próbálja megállapítani, hogy tele- normál vagy nagylátószögű objektívvel készültek-e a felvételek?
* Próbáljon saját készítésű lyukkamerával képet készíteni!

Önellenőrző kérdések


1. Milyen célra használjuk az ún. középformátumú fényképezőgépeket?
2. Mire szolgál a rekeszszerkezet?
3. Milyen objektívet célszerű használnunk portréfényképezéshez?
4. Hogy működik a redőnyzár?
5. Milyen előnyei vannak a pentaprizmás tükörreflexes keresőknek?
ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor