Tudta-e?
...hogy a víz körforgása révén a tengerből naponta 136 000 köbkilométer víz kerül eső, hó és jég alapjában a szárazföldre?

63. szám - 2008. november 3.

A Magyar Tudomány Ünnepe 2008

Mit ér a tudomány, ha magyar?

A magyar országgyűlés 2003-ban november 3-át a Magyar Tudomány Ünnepévé nyilvánította. A magyar tudomány kiváló hírnevét Nobel-díjas tudósok, világhírű kutatók, feltalálók sokasága alapozta meg.
MUHI Béla

1
Széchenyi István 1825. november 3-án birtokainak 1 évi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság megalapításának céljára ajánlotta fel, így végül létrejöhetett a Magyar Tudományos Akadémia. Ezzel a tettével mindenki számára megmutatta, hogy a tudomány művelése a nemzet felemelkedésének, és egyúttal az emberiség fejlődésének az egyik legfontosabb tényezője. A magyar országgyűlés 2003-ban ezt a napot a Magyar Tudomány Ünnepévé nyilvánította.

Széchenyi István gróf


                 






A Magyar Tudomány Ünnepének Rendezvénytanácsa az idei eseménysorozat mottójául „A tudomány az élhető földért” gondolatot választotta, utalva arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete az idei évet a Föld Bolygó Nemzetközi Évének nyilvánította.


Az IUGS (Nemzetközi Geológiai Unió) és az UNESCO közös kezdeményezése:
A "Föld Bolygó Nemzetközi Éve" 2008-ban tematikus ENSZ-év.

Az emberiség lakhelye a Föld, az a világ, ahol boldogulását keresi, álmait megvalósítja, jövőjét építi. A helytállás, a fejlődés, a felelősség vonatkozásaiban a tudomány az egyik legfontosabb támaszunk, mely az igazságot keresi, az emberi bölcsességet gyarapítja, távlatokat és alkalmazási lehetőségeket nyit meg, de egyúttal a korlátokra is figyelmeztet.

A magyar tudomány kiváló hírnevét Nobel-díjas tudósok, világhírű kutatók, feltalálók sokasága alapozta meg. Egyértelmű, hogy a huszadik század tudományában meghatározó szerepük volt a magyar és magyar származású tudósoknak.


Neumann János, „az elektronikus számítógépek atyja”


Az 1937-es élettani-orvosi Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert nyerte el "a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért".

Korábban is voltak, de most is vannak kiváló tehetségek, elismerésre méltó nagy teljesítmények. A gazdag kulturális örökség, az ismeretek átadásának több évszázados tapasztalata, a tudományos háttér mindig is nagyban segítette nálunk a tehetségek kibontakozását és érvényesülését. Korábban a magyar tudomány legmarkánsabb képviselői főleg kivételes egyéni teljesítményükkel tűntek ki, ma viszont a nemzetközi porondon, országokat és nemzeteket integráló tudományos projektumok keretében kell nagyot adni.
Látszatra a tudomány is globalizálódik, elveszíti nemzeti jellegét. De páratlanul gazdag és szerkezetében kivételes anyanyelvünk, kulturális kincsestárunk, apáinktól örökölt észjárásunk, anyáinktól magunkkal hozott érzelemvilágunk olyan tőke, melyre bizton támaszkodhatunk a legmagasabb célok elérésében is.

„A semmiből egy új, más világot” teremtő matematikus, Bolyai János üzente: „…fogjunk össze, hogy egyszerre gazdagítsuk a magyarságot és az emberiséget, hogy kreatív együttműködéssel teremtsünk világraszóló alkotásokat.”
Az egyesült európai ég alatt feloldódnak a korlátok, érvényre juthat a közös akarat, tudás és szándék.
Örvendetes, hogy máris alakul egy jó nemzetstratégia: a tehetséggondozás határokon átívelő programja és támogatási rendszere… Ebben az évszázadban is lesz mit letennünk a tudomány asztalára!

A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács tagjai itt
ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2020 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor