Tudta-e?
Hogy Kínában hivatalosan ötvenöt különböző nemzetiség él!

85. szám - 2011. június 01.

Érdekesség

Baktériumokkal építik újjá a betont

Nemsokára nem kell aggódnunk, hogy a beton, amit az építkezésen használtunk, mennyi ideig bírja, hogy ne repedjen meg. Kutatómunka folyik annak eléréséért, hogy a betonszerkezet ugyanúgy képes legyen regenerálódni, mint az emberi csont.

A betont acéllemezekkel erősítik meg a nagyobb építményeknél, de így sem tudják elkerülni, hogy a víz és más agresszív anyagok ne legyenek rá roncsoló hatással. Ezeknek a később elkerülhetetlen hibáknak a kijavítása rengeteg időbe és még több pénzbe kerül.

Ezért Henk Jonkers, a a hollandiai Delft Egyetem Technológiai munkatársa azt szeretné elérni, hogy a betonkiöntésekor már a hozzáadott víz tartalmazzon olyan anyagokat, baktériumokat, amelyek hasonló hatást váltanak ki, mint a csontnak a kalcium. Ezért a természetben kerestek olyan élő baktériumokat, amelyek a vízből és kalciumalapú tápanyagból természetes mészkövet készítenek.

A dolog nem olyan egyszerű, mert a beton igen magas pH-értékkel rendelkezik, és ebben a lúgos környezetben nehéz olyan baktériumokat találni, amelyek tökéletesen életképesek, mivel a legtöbb élőlény nem bírja elviselni az ilyen környezetet.

A kutatók egy egyiptomi és egy oroszországi szénsavasban gazdag tóban talált rá a Bacillus baktériumra. A baktérium spórája nyugalmi állapotban akár 50 évig is kibírja víz és tápanyag nélkül. A kutatók 2-4 milliméter nagyságú kerámiagolyókba zárták a Bacillus baktériumokat és melléjük egy kis tápanyagot, hogy a beton kiöntése és az utána következő tökéletes állapotban, még ne aktiválódjanak. Amikor viszont a víz és az egyéb káros anyagok elkezdenek dolgozni, és kifejtik romboló hatásukat, aminek következtében a beton repedezni kezd, a kerámiagolyók is széttörnek, és a baktériumok elkezdhetnek dolgozni. A vízzel érintkezve elindul a várt folyamat, a baktérium elfogyasztja a tápanyagot és mészkővé alakítja, feltehetően ezáltal betömi a repedéseket is.

Több kutató kolléga szerint nem biztos a hatás, mert nem tudni még, hogy a mészkő, még ha minimális mértékben is fordul elő majd a betonban milyen hatást vált majd ki belőle. Henk Jonkers véleménye szerint, ez semmilyen gondot nem okoz, ugyanis a lényeg, hogy a kezdődő repedéseket tömítsék el a baktériumok, és ezáltal megakadályozzák, hogy nagyobb kár keletkezzen az építményben.

Jonkers külön felhívta a figyelmet, hogy a baktériumok az emberre nézve veszélytelenek, mert nem bírják ki a szervezetünk semleges pH-értékét.

Jonkers és kutató csapata most azon dolgozik, hogy az előállítási, vagyis a gyártási költségeket csökkentse. Emellett azt is vizsgálják, hogy ezek a baktériumok elég jól „dolgoznak-e”, tehát alaposan eltömítik-e majd a réseket.

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor