Tudta-e?
...az USA-ban 1960-hoz képest az átlagos állampolgár legfeljebb két és fél centiméterrel lett magasabb, viszont a felnőtt átlagos testtömege ezen idő alatt kb. 11 kilogrammal nőtt?

88. szám - 2011. szeptember 01.

Híd a javából

Nemrég avatták fel a világ leghosszabb tengeri hídját, hol máshol mint Kínában.
dr MUHI B. Béla

2
A Sárga-tengeren egy öblöt átívelő 36,48 kilométer hosszú hídmonstrum 80 km-re rövidíti le az utat a ferdeszemű autósoknak. A hidat több mint ötezer pillér tartja, úgy tervezték, hogy ellenálljon a tájfunoknak, 8-as erősségű földrengésnek, vagy akár egy 300 ezer tonnás hajóval való ütközésnek. A megnyitás után a Guinness is tanúsította az új rekordot. A 35 méter széles hídon hat, helyenként nyolc sávban menetelhet a forgalom és naponta akár harmincezer autó is áthaladhat majd rajta. A hidat 2007 májusában kezdték építeni és a teljes költsége végül 2,3 milliárd dollár lett. A kínaiak négy év alatt építették meg a acélszörnyeteget.

Egyébként a tengeri hidak hosszát tekintve Kína tartotta a korábbi rekordot is. A kelet-kínai Hangcsou-öbölben a 35,7 kilométer hosszú híd Jiaxing és Ningpo várost köti össze. Ezzel Kína keleti partjának két fontos gazdasági, kereskedelmi központja - Ningpo és Sanghaj között - a 400 kilométeres út 280 kilométerre rövidült, ami hosszú távon óriási megtakarítást jelent üzemanyag és idő szempontjából egyaránt az utazóknak.

Sanghajt néhány éve a világ új ipari központjának titulálták. A lakosság és az áruszállítás pedig kiváló úthálózatot és szállítóeszközöket igényel. Már többször is írtunk a távol-keleti gépkocsigyárakról és arról, hogy az ismertebb európai márkák is megvetették lábukat a sárkányföldön. Kína nemcsak a lakosság számát tekintve óriási ország, de a távolságok is hatalmasak, így a kereslet megvan a jó minőségű járgányokra és persze az utakra is.
Kína két másik világrekorder hídóriással is dicsekedhet, ám ezek nem a tenger felett nyúlnak. Egyikük 165 kilométer, a másik 114 kilométer hosszú. Utóbbi a Peking–Sanghaj közötti gyorsvasúthoz épült. A kínai „gyors” mindössze öt óra alatt teszi meg a két legnagyobb város közötti kb. 1300 kilométeres távot. Talán azt is el kell mondani, hogy a kínai gyorsvonatok sebességileg és kényelmileg beérték a nagyra becsült japán és francia szerelvényeket.

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2020 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor