Tudta-e?
Hány féle nyelvet beszélnek a földön? Minden egyes nép a maga nyelvét beszéli és ezen belül is számtalan nyelvváltozatot, nyelvjárást, tájnyelvet. Ezek száma valószínűleg több százezerre tehető, pontosan azonban nem tudjuk, mert még a nemzeti nyelv határvonalai sem állapíthatók meg egykönnyen. Ha a "jelentős mennyiségű ember" által beszélt nyelvek számát akarjuk meghatározni, akkor kb. 3500-at kapunk. A Biblia létező fordításaink a száma legalább 770.

19. szám - 2007. október 8.

Orvostudomány

A kecsketej - több mint táplálék

Az antibiotikumok előtt a kecsketej egyenesen gyógyszernek számítot.
Dr. CELLER Tibor, Családi Kör hetilap

4
A kecsketejről nagyon eltérő az emberek véleménye. Sokan a szegénység szinonimájaként tekintenek rá, mások azt kifogásolják, hogy kellemetlen ízű, rossz szagú. Ezzel ellentétben a kecsketej nagyon finom! Ízével kapcsolatos kifogásokat csak a helytelen tartási körülmények, vagy a nem megfelelő takarmány, esetleg a rossz fejési mód eredményezhet. A kecsketej a tehéntejnél némileg édesebb, tejszínesebb ízű, állaga sűrűbb. A kecsketej jellegzetes íze a tejzsír nagyobb kapron-, kapril és kaprinsav tartalmától származik, és nem attól, hogy „a kecske mindenfélét összeeszik” – mint ahogy sokan mondogatják.

Őszintén megvallva a közelmúltig én is a kecsketejtől viszolygók táborába tartoztam, ám miután sorban futnak be hozzám az orvosi hírek között a kecsketej jótékony hatását tudományosan is bizonyító információk, és személyes ismerőseim beszámolói is ezt támasztják alá, eddigi véleményem gyökeres megváltozására kényszerültem. Azt már csak érdekességként jegyzem meg, hogy ha a háziasított állatok intelligenciáját vizsgáljuk, a kecske – legtöbbünk nagy csodálkozására, – az előkelő második helyezett!

Augusztusban kisebb pánik tört ki egy kecsketej által terjesztett agyvelőgyulladás következtében. Mint a felvételekről kitűnt, a farmon az állatokat elsőrendű körülmények között tartották, ám az egyik állat teje egy kullancscsípés következtében fertőzővé vált. Nos, ilyen balesetek a világon bárhol, bármikor előfordulhatnak, és mint tudjuk, a kullancsok „direktben” is szép számmal terjesztik ezt a komoly betegséget. Egyébként a média hisztériakeltése miatt egyszerűbb lett volna inkább arról beszámolni, hogy mindez a tej felforralásával nem fordulhatott volna elő!
Erről a Fókusz egyik korábbi cikkében részéltesen olvashattunk.

Az antibiotikumok előtt a kecsketej egyenesen gyógyszernek számított

Az ember már az ősidőkben felismerte a tej hasznosságát a táplálkozásban. A háziállatok közül feltehetőleg a juh és a kecske domesztikálódott először, amelyek közül az utóbbi tűnik ki tejének hasznosságával. A kecske teje abban különbözik más háziasított állatfajok tejétől, hogy táplálékként való hasznosítása igen jótékony hatású lehet a különböző betegségek gyógyításában, és alkalmas az anyatej pótlására is, valamint savója kiváló szépségápoló szer.

Már a XVI. századi nagy svájci orvos, Paracelsus is kiemelkedő jelentőségűnek tartotta a kecsketej gyógyító hatását. Magyarországon 1645-ben találkozunk első ízben a kecsketej gyógyító hatásának leírásával. Az antibiotikumok felfedezéséig gyakorlatilag a kecsketej-kúra számított az egyik alapvető gyógyszernek a fertőző betegségek ellen, így aztán a tüdőszanatóriumok mellett rendszeresen kecsketenyészeteket is tartottak.
Krenedits Sándor e témában 1900-ban a következőket írta: "Egyes gyermekorvosok azt mondják, hogy a kecske a legjobb szoptatós dajka, mert teje ragadós betegségeket nem okoz, és feleslegessé tesz minden pótlékot, mesterséges táplálást, sőt a dajkatartás kellemetlenségeitől is megkíméli a családot."

Még a tehéntejtől is különb?

Amennyiben a tejek szárazanyag-tartalmát, a bennük található zsírokat, valamint a kazein és egyéb savófehérjék arányát hasonlítjuk össze, úgy az anyatej pótlására a kecsketej a legalkalmasabb (a tehéntej alapvető hátránya, hogy az anyatejhez képest túl sok nehezen emészthető kazeint tartalmaz). A kecsketej zsírja a kisebb zsírgolyócskák miatt sokkal közelebb áll az anyatejhez, mint a tehéné. A tehéntej esetében igen elterjedt eljárás a homogenizálás. A kecske tejét, mivel már eleve igen apró zsírgolyókat tartalmaz, nem kell emulgeálni. Ezen kívül abban is különbözik a két tej, hogy a tehéntejből készült vaj sárga, a kecskéé pedig fehér. Ennek oka, hogy a tehéntej zsírja sok karotint (A-vitamin előanyagot) tartalmaz, míg a kecsketej zsírja a karotint már aktív A-vitaminná átalakítva tartalmazza, így annak A-vitamin tartalma akár 400%-kal is magasabb lehet, mint a tehéntejé. Az A-vitaminon kívül a kecske teje több E-, K- és C-vitamint is tartalmaz, mint a tehéntej, ezen kívül pl. B1-vitaminból 60-80%-kal, B2-vitaminból 80%-kal, míg B5-vitaminból 600%-kal (!) több található benne. Nélkülözhetetlen (esszenciális) aminosavakból úgyszintén több van benne (a fehérjetermészetű anyagok közül ezen kívül nagyobb mennyiségben tartalmaz ellenanyagokat, növekedési faktorokat, vasszállító transzferrint (vírusölő anyagokat is), mint a jóval elterjedtebb tehéntej.

Egy gyógyhatású táplálék

A kecsketej nemcsak könnyen emészthető és ízletes, de sokak szerint a rák egyik természetes ellenszere is (a benne található rengeteg ellenanyag és a magas orotsav-tartalom következtében). A kecsketej fontos szerepet tölt be a gyomorbetegek, az emésztési zavarokkal küszködők táplálkozásában, és magas fehérjetartalma miatt az idős korosztálynak is kiváló roborálószer (növeli az ellenálló-képességet és az étvágyat). Kedvező kalcium-foszfor aránya révén rendszeres fogyasztásával a csontritkulás is megelőzhető.
A kecsketej kevésbé okoz nyáktermelést a gyomor és a bélrendszerben, így gyomorfekélyes betegeknél kifejezetten előnyös a fogyasztása. A gyomorba érkezve a pepszin hatására bármely tej megalvad. A tehéntej - összetételéből és jellegéből adódóan - nagy pelyhekben alvad, míg a kecsketej kisebb pelyhekben, ami így a bélbolyhok számára könnyebben felvehető formában áll rendelkezésre.

A fentiekből is kitűnik, hogy egyes nyugati gyermektápszer-gyártók újabban miért vették fel termelési programjukba a kecsketejből gyártott anyatej-helyettesítő tápszerek gyártását.
Az újabb kutatások szerint a kecsketejjel jól lehet kezelni parlagfű okozta allergiát. Ugyanis ha a kecskét parlagfüves legelőn tartják, akkor a lelegelt parlagfű allergén anyagai hatására ellenanyag képződik a kecske vérében, s ez a tejében is megjelenik. Amikor tehát kecsketejet fogyasztunk, egyúttal a parlagfű pollenének egészségkárosító hatása ellen is védekezünk

Egy tévhit

A közhittel és a sajtóban gyakran megjelenő állítással ellentétben tehéntej-allergiában a kecsketej nem alkalmazható alternatívaként, mivel a kecsketej ugyanúgy allergiás reakciót válthat ki a fehérjék közötti keresztreakció miatt. A tehéntej-allergia kezelésére csak a nagyfokban (extenzíven) hidrolizált fehérjetartalmú tápszerek ajánlhatók.

Kapcsolódó cikkek

    ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
    Design by predd | Code by tibor