Tudta-e?
hogy a gyermekeknek naponta legalább fél liter tejet kellene inniuk ahhoz, hogy a csontozatuk megfelelően fejlődjön, erősödjön?

5. szám - 2007 július 2.

Válogatás a GENIUS diákverseny szakmunkáiból

Dohányzás a gimnazisták körében

A dohány eredetének kérdésében ma is vitatkoznak a tudósok. Valószínűleg a maják terjesztették el a dohányzás szokását, amikor észak felé vonultak a mai Közép-Amerikából és a Yukatán-félszigetről.

Döme Lili és Tóth Ágnes, Zentai Gimnázium
Szaktanár: Rózsa Sípos Mónika

A dohányzás története


Az amerikai indiánok megelőzték az európaiakat a dohányzásban. Az őslakók már Amerika felfedezése előtt ezer évvel pipáztak. Kezdetben csak illatos növényeket füstöltek, de később Közép- és Dél-Amerikában megismerték a dohányt. Az őslakók nem csupán az élvezet miatt dohányoztak. Azt hitték, az istenek és a szellemek kedvüket lelik a dohány égre szálló füstjében. Történelmi jelentőségű volt a pipa szerepe az őslakók és európaiak közötti érintkezés során, amikor az állandó harcok után a béketárgyalásokon előkerült a békepipa.

A dohány eredetének kérdésében ma is vitatkoznak a tudósok. Valószínűleg a maják terjesztették el a dohányzás szokását, amikor észak felé vonultak a mai Közép-Amerikából és a Yukatán-félszigetről. A dohányzás szokása lassan elterjedt az egész észak-amerikai kontinensen. Kolumbusz 1492-ben Amerika földjére lépve a bennszülöttektől ajándékokat kapott, többek között dohányt is. Ez a tabbaccos, ahogyan nevezték, csakhamar szokásba jött a telepeseknél is. Az újonnan felfedezett Amerika és Spanyolország között élénk hajóforgalom indult meg, így megvolt a lehetőség arra, hogy Európában a dohányzás szokását megismerjék. Nemcsak a dohányzás híre, de maga a szárított dohánylevél is megérkezett az óhazába. A XVI. század közepén szinte egyidőben, de különböző utakon a dohány magja eljutott Spanyolországba, Portugáliába és Franciaországba. 1559-ben Jean Nicot francia orvos a portugál udvarban hozzájutott a dohány magjához, amelyet kertjében elültetett. Nicot a dohányt mindig gyógynövénynek tartotta. A XIX. században felfedezett dohányméreg névadásakor is őt tisztelték meg a későbbi tudósok a nikotin elnevezéssel.



Miközben a dohányt nyugaton egyre jobban megismerték, eljutott keletre és északra is. Az angol hajók kapitányai dohányoztak először nyilvánosság előtt. A történetírók félelmetes jelenetként írták le, amikor a hazatérő angolok orrukon, szájukon át füstöt eregettek. Időközben egész Virginia egyetlen dohányfölddé változott, hisz a dohány ekkoriban a hőn óhajtott arany helyét foglalta el. Minden árut, ami az anyaországból jött, dohánnyal cseréltek el. A XVII. század második évtizedében kezdett elterjedni a dohányzás Franciaországban, majd Németországban, Svájcban és Ausztriában is.

Hollandiában hamarosan észrevették, hogy a dohánynövény gyógyító hatása korántsem olyan nagy, mint ahogyan azt akkoriban sokan hirdették. Az emberek, akik az új szertől gyógyulást reméltek, hamarosan elkedvetlenedtek. Tappius anatómiai ábrát is készített, amelyen bemutatta, milyen káros elváltozást okoz a dohányzás az agyvelőben. A tűzveszély mellett ez volt az oka annak, hogy Németországban már tiltották a dohányzást. Furcsa módon, ahol a tilalmi rendelet megjelent, a dohányzás szokása még inkább elterjedt. Így történt ez Svájcban és a Habsburg-ház uralkodása alatt álló országokban is. A XVII. században aztán az államfők, politikusok egyszerre rájöttek, hogy a dohány kimeríthetetlen pénzforrást jelenthet. A tilalmak sorra eltűntek, és egyik állam a másik után vezette be az adóztatást, és biztosította saját monopóliumát. A XVIII. század kezdetén a világ meghódolt a dohány előtt.

Kutatómunkánk során felfigyeltünk arra, hogy a gimnazisták körében igen elterjedt a dohányzás. Nem csak a szórakozóhelyeken és iskolán kívül, hanem a tanórák közötti szünetekben is rágyújtanak a diákok, zavarva ezzel nemdohányzó társaikat. Szinte már megszokottá vált, hogy csöngetés után az udvarra sietnek dohányozni. Nem is tudják, hogy káros szenvedélyük milyen hatással van szervezetükre és környezetükre. Még szinte gyerekkornak nevezhető az az életkor, mikor először kipróbálják, majd rászoknak. Kutatásunk célja, hogy erre felhívjuk a figyelmet, és kiderítsük motivációjuk okait. Eredményeink elrettentő képet adnak a jelenlegi helyzetről. Felmérésünkben a Zentai Gimnázium magyar tagozatának diákjai vettek részt elsőtől negyedik osztályig, vagyis a 15 és 19 év közötti korosztály. Az adatokat kérdőív segítségével gyűjtöttük össze, melyet a dohányzók és a nemdohányzók is kitöltöttek. A következő kérdésekre adtak választ a tanulók:

1. Kipróbáltad már a cigarettát?
2. Ha igen, hány éves korodban?
3. Rendszeresen dohányzol?
4. Hány szálat szívsz el naponta?
5. Miért dohányzol? Miért próbáltad ki?
6. Le akarsz szokni a dohányzásról?
7. Indokold meg, hogy miért!
8. Dohányoznak a szüleid?
9. Tudod-e, hogy milyen anyagok vannak a cigarettában? Sorolj fel néhányat!
10. Szerinted a cigaretta milyen hatással van a szervezetre?
11. Szüleid tudják-e, hogy dohányzol?
12. Ha igen, elfogadják ezt?

I. Dohányzás a 15 évesek körében

a) Általános adatok, statisztikák, indokok a dohányzás kipróbálására és a dohányzásra
A kérdőívet 21 diák töltötte ki. A megkérdezettek közül 3 fiú és 18 lány. Az eredmények azt mutatják, hogy mintegy 61,9 százalékuk már kipróbálta a dohányzást. Ebből 66,67 százalék a lányok, és 33,33 százalék a fiúk aránya. Átlagosan 13 évesen próbálták ki először. A fiúk előbb, 12,5 évesen, míg a lányok 13,5 évesen gyújtottak rá először. Többségük kíváncsiságból, néhányan a társaság hatására, míg nagy részük meg sem tudta indokolni a kipróbálás okát. Rendszeresen dohányzó fiú nincs, míg a lányok körében ketten gyújtanak rá rendszeresen, és ők átlagosan egy nap 5 szál cigarettát szívnak el. Az egyik a társaság miatt dohányzik rendszeresen, a másik meg sem tudja indokolni.



b) Leszokás és függőség, a szülők hatása

A dohányzók közül mindenki le akar szokni, mivel véleményük szerint egészségtelen, és elrettentő a szülők rossz példája. Érdeklődtünk, hogy a szülők milyen hatással vannak ilyen szempontból a gyerekeikre. A nemdohányzók körében legnagyobb azok száma, ahol egyik szülő sem dohányzik. A dohányzókra szemmel láthatóan rossz hatással van az a tény, hogy szüleik dohányoznak, mivel követik rossz szokásukat.


c) A tanulók tudásszintje a dohányzásról
A megkérdezettek nagy része csak kevés anyagot tudott felsorolni, mely a cigarettában található. Többségüknek fogalma sincs arról, hogy milyen káros anyagok jutnak be a szervezetbe a dohányfüst által. Sokan említették a nikotint és a kátrányt, és csak kevesen a szén-monoxidot és a kézenfekvő dohányt.



A dohányzás köztudottan káros hatással van a szervezetre. Azt szerettük volna felmérni, hogy mit tudnak a diákok erről. Nem csak a rossz, hanem a „jó” hatásait is megemlítették. Sokan nem is tudtak konkrét példákat felhozni, csak azt említették meg, hogy káros és rossz. Természetesen felsorolták, hogy rossz a tüdőnek, rákot is okoz, de ezen felül nem tudtak több betegséget megemlíteni. Csupán egy tanuló tett említést arról, hogy az agysejteket is károsítja.



d) A szülők beleegyezése

Arról is érdeklődtünk, hogy tudnak-e a szülők arról, hogy gyermekük dohányzik. Azt derült ki, hogy a két dohányzó szülei közül csak az egyiknél tudják, hogy rendszeresen rágyújt, és ők ezt a tényt nem fogadják el.

II. Dohányzás a 16 évesek körében

a) Általános adatok, statisztikák

A kérdőívet 59 diák töltötte ki. Ebből 26 fiú és 33 lány. A megkérdezettek 71,19 százaléka próbálta ki a cigarettát. A megkérdezett fiúk 84,62 százaléka, a megkérdezett lányok pedig 60,61 százaléka próbálta ki. Átlagosan 13 évesen próbálták ki. 20,34 százalékuk dohányzik rendszeresen, vagyis 12-en. Ebből 3 lány és 9 fiú. Az előző korosztályhoz képest 7 szálra nőtt a naponta átlagosan elszívott cigaretták száma.



b) Indokok a kipróbálásra és a dohányzásra
Ebben az esetben is látható a kíváncsiság magas aránya a kipróbálás szempontjából. Ezután következik a társaság befolyása, majd furcsa mód az, hogy valaki ilyen fiatalon ideges volt. Akadnak olyanok is, akik nem tudják, hogy miért is próbálták ki. A rendszeresen dohányzók körében a legfőbb indok a társaság hatása, de felsoroltak olyan érveket is, hogy megszokás, nyugtató hatású, valamint jól esik. Itt is előfordulnak olyanok, akik nem tudtak érveket felhozni.





c) Leszokás és függőség
Ebben a korosztályban a rendszeres dohányzók 83,33 százaléka le akar szokni, ami 10 tanulót jelent. Akad olyan is, aki nem akar leszokni, ez a dohányzó diákok 16,67 százaléka, vagyis 2 tanuló. A rendszeresen dohányzó fiúk 88,89 százaléka, míg a lányok 66,67 százaléka akar leszokni. Egy fiú és egy lány továbbra is hódolni akar káros szenvedélyének.



d) Szülők hatása
A 16 évesek körében is érdeklődtünk a szülők felől. Ebben az esetben már nem mutatkozik olyan erősen a dohányzó szülők hatása. A nem dohányzó szülők nagy hatással vannak gyerekeikre, mivel jó példát mutatva sikerült elérniük, hogy gyerekeik se dohányozzanak.



e) A tanulók tudásszintje a dohányzásról
Ebben a korosztályban már jóval tájékozottabbak a diákok. A leggyakrabban említett anyagok itt is a nikotin és a kátrány, de akadnak olyan tanulók is, akik nem tudtak példát felhozni. Ezzel szemben néhányan igen tájékozottak, és olyan anyagokat említettek meg, melyeket mások nem.



Ez a korosztály már jóval több betegséget tudott felsorolni. Ismét akadtak olyanok, akik a dohányzás szerintük jó hatásait emelték ki. A legtöbben azt említették, hogy káros és árt a tüdőnek, de kevésbé ismert, mégis nagyon jelentős betegségeket is felsoroltak.



f) A szülők beleegyezése
A szülők 25 százaléka nem is tud arról, hogy gyereke dohányzik, míg azok, akik tudják, nem fogadják el sem a dohányzó, sem a nemdohányzó szülők körében. Biztató, hogy még a dohányzó szülők sem fogadják el gyermekük káros szenvedélyét, mivel ők is belátják, hogy milyen ártalmas.

III. Dohányzás a 17 évesek körében


a) Általános adatok, statisztikák
Ebben a korosztályban a megkérdezettek száma 56. Ebből 20 fiú és 36 lány. A kérdőívet kitöltők 82,14 százaléka kipróbálta már a cigarettát, ami 46 tanulót jelent. Ahogy nő az életkor, úgy nő a dohányzó lányok száma is, mivel a rendszeresen dohányzó lányok százaléka a háromszorosára nőtt az előzőekhez képest. A megkérdezettek közül 19-en dohányoznak rendszeresen, ami 33,93 százalékot tesz ki. Az előző korosztályhoz képest a duplájára nőtt az elszívott cigaretták száma, vagyis 15 szál átlagosan egy nap.



b) Indokok a dohányzásra és a kipróbálásra
Ebben az esetben is nagyon nagy azok száma, akik kíváncsiságból gyújtottak rá először. A társaság befolyása is igen nagy. Ismét akadtak olyanok, akik nem tudtak választ adni erre a kérdésre, de megjelenik a szülő rossz példája is. A rendszeres dohányzók körében a legfőbb indok a társaság, az idegesség, és a nehezen leküzdhető függőség.





c) Leszokás és függőség

Azok száma, akik nem akarnak leszokni, több mint azoké, akik le akarnak szokni. A fiúk azonos arányban akarnak leszokni, és tovább hódolni szenvedélyüknek (4-4 tanuló), a lányok 54,5 százaléka nem akar leszokni.





d) Szülők hatása
Itt még mindig nagy a nemdohányzó szülők hatása a gyermekükre, de növekedett azon dohányzók száma, akik szüleik rossz példáját követik. Vannak olyan diákok is, akik nem követik szüleiket a dohányzásban.



e) A tanulók tudásszintje a dohányzásról
Az előzőekhez képest több a dohányzó, mégis kevesebb tudással rendelkeznek a cigarettában található anyagokról és azok káros hatásairól.



Nagy átlagban csak általános példákat tudnak felhozni, tudják, hogy káros, de csak kevesen tudnak konkrét betegségeket felsorolni, mint például az immunrendszert károsító és a rákot okozó hatást. A dohányzók számának növekedésével növekszik azok száma is, akik a dohányzás „jó” hatását emelték ki.



f) Szülők beleegyezése
A 19 dohányzóról mindössze 11-et tudnak a szülők. Több azon szülők száma, akik elfogadják gyerekük káros szenvedélyét, mint azoké, akik nem.

IV. Dohányzás a 18 évesek körében

a) Általános adatok, statisztikák
Ebből a korosztályból 45 tanuló válaszolt a kérdéseinkre. Ebből 16 fiú és 29 lány. A diákok 80 százaléka próbálta ki a cigarettát, ami 36 tanulót jelent. Rendszeresen 16 tanuló dohányzik, (36,56 százalék), 12 lány és 4 fiú. A naponta átlagosan elszívott cigaretták száma 10, tehát kevesebb a 17 évesekhez viszonyítva, de nőtt a többi korosztályhoz képest.



b) Indokok a dohányzásra és a kipróbálásra
A kipróbálásra itt is a leggyakoribb indok a kíváncsiság, de a társaság hatása is jelentős. A dohányzásra a leggyakoribb indok a megszokás és a társaság. Ebben az esetben is előfordultak olyanok, akik nem tudtak érveket felhozni.





c) Leszokás és függőség
A rendszeresen dohányzók nagyobb része, 62,5 százaléka, nem akar leszokni, ami 10 tanulónak felel meg. A fiúk egyenlő arányban akarnak leszokni, és tovább hódolni káros szenvedélyűknek (2-2 tanuló), a lányok többsége viszont nem akar leszokni a dohányzásról (66,67 százalék nem akar leszokni, ami 8 tanulónak felel meg; 33,33 százalék akar leszokni, azaz 4 tanuló). Az összes leszokni vágyó tanuló a leszokást azzal indokolta, hogy káros. Azoknál, akik nem akarnak leszokni, a legfőbb indok a függőség, amit nem tudnak leküzdeni.



d) A szülők hatása
A 16 dohányzóból 10-nek legalább az egyik szülője dohányzik, ebben az esetben nem beszélhetünk olyan nagy hatásról, mint az előzőekben, mivel kevésbé hatottak gyerekeikre. Elég nagy azok száma, akiknél mindkét szülő dohányzik, viszont a gyermek nem. A nemdohányzó szülők jó példája van a legnagyobb hatással gyermekeikre.



e) A tanulók tudásszintje a dohányzásról
A megkérdezettek főleg kézenfekvő dolgokat soroltak fel azzal kapcsolatban, hogy milyen anyagok találhatóak a cigarettában. Ilyenek a kátrány, dohány, nikotin, de akadtak olyanok is, akik nem tudtak választ adni a kérdésre. Egyesek egész furcsa dolgokról tettek említést, ami arra utal, hogy ismereteik nagyon hiányosak ezzel a témával kapcsolatban.



Sokan írták a dohányzás „jó” hatásairól, mint pl. feldob vagy megnyugtat. Csak nagyon kevesen tudtak valódi betegségeket említeni. Ismét találtunk olyan válaszokat, amelyek azt bizonyítják, hogy egyesek hiányos ismeretekkel rendelkeznek a témával kapcsolatos dolgokról.



f) A szülők beleegyezése

A szülők nagy része (68,75 százalék) tudja, hogy gyermeke dohányzik. Azon szülők száma, akik elfogadják, és akik nem fogadják el, megközelítőleg ugyanannyi. A dohányzó szülők nagy része (80 százalék) elfogadja azt, hogy gyermeke is hódol a káros szenvedélynek.

V. Dohányzás a 19 évesek körében


a) Általános adatok, statisztikák

A felmérésben 12 diák vett részt, ebből 3 fiú és 9 lány. A tanulók 83,33 százaléka már kipróbálta a dohányzást, és 25 százalékuk rendszeresen dohányzik. A két fiúból, aki kipróbálta, az egyik dohányzik rendszeresen. 8 lányból kettő lett rendszeres dohányos. A naponta átlagosan elszívott cigaretták száma nem változott a 18 évesekhez képest, 10 maradt. Az az életkor, mikor először kipróbálták, folyamatosan növekszik a fiatalabb korosztályokhoz képest, ebben az esetben 14 éves kor.

b) Indokok a dohányzásra és kipróbálásra
A kíváncsiság és a társaság hatása fokozódott az előzőekhez képest. Itt újra megjelent a feltűnési vágy a többiek közül. Ilyen fiatalon már egyfajta nyugtatónak használják a cigaretták, az idegesség okának pedig az iskolát jelölik meg.

c) Leszokás és függőség
Kivételes módon itt mindenki le akar szokni, valószínűleg az életkor előrehaladásával belátják, hogy mennyire káros a dohányzás. Legfőbb indok a leszokásra az, hogy felfedezték magukon a cigaretta első káros hatásait, aminek nem igazán örülnek, de indoknak megjelent a párkapcsolt is.

d) A szülők hatása
Kivételes módon nincs olyan tanuló, akinek családjában mindkét szülő dohányzik. Egy dohányzó diáknak gyújt rá rendszeresen az egyik szülője, tehát a szülők hatása elenyésző a dohányzás szempontjából. Igen jelentős azonban a nemdohányzó szülők befolyása, hisz jó példájukkal hatnak gyermekükre, és csak kevesen dohányoznak.

e) A tanulók tudásszintje a dohányzásról

Ebben a korosztályban is csak a legáltalánosabb anyagokat tudták felsorolni, melyek a cigarettában találhatók. Arra számítottunk, hogy ez a korosztály lesz a legtájékozottabb ezen a téren, de tévedtünk. Nagyon hiányos ismeretekkel rendelkeznek.

A betegségek terén is hiányos ismeretekkel rendelkeznek a tanulók. Csak általánosságban említették a cigaretta hatásait a szervezetre, rossz és káros hatásúnak ítélték meg. Mindössze egy tanuló tudta, hogy rákkeltő hatású. Igen szomorú az a tény, hogy a gimnázium legidősebb generációja ilyen keveset tud erről a káros szenvedélyről.

f) A szülők beleegyezése
Mindössze egy tanulóról nem tudják a szülei, hogy dohányzik, és azok, akik tudják, egyenlő arányban fogadják el és nem. Azok a szülők, akik tudják, nem dohányoznak, mégis az egyik elfogadja.

Összesítés


a) Összesített adatok, statisztikák
A felmérésben összesen 193 tanuló vett részt. Ebből 68 fiú és 125 lány. Nagy többségük, azaz 76,17 százalékuk kipróbálta a dohányzást. A fiúk és a lányok egyenlő arányban próbálták ki a cigarettát. Tehát ebből levonhatjuk a következtetést, hogy a dohányzás kipróbálása nemtől független. A fiatalabb generációk mind előbb és előbb próbálják ki a dohányzást, de körülbelül 3-5 éve volt az az időszak, mikor a legtöbb felmérésben résztvevő diák először rágyújtott. Több rendszeres dohányzó fiú van, mint lány. A fiúk 32,35 százaléka, míg a lányok 24 százaléka dohányzik rendszeresen. Ebből következik, hogy attól függetlenül, hogy a kipróbálási arány egyenlő mindkét nemnél, a fiúk nagyobb eséllyel szoknak rá. A kérdőívek alapján az látszik, hogy a lányok 1-1,5 évvel később gyújtanak rá először, mint a fiúk. A két nem átlagosan 13 évesen próbálja ki. A rendszeresen dohányzók átlagosan fél doboz cigarettát szívnak el naponta. Vannak alkalmi dohányosok is, akik jóval kevesebbet szívnak el, hétvégenként gyújtanak rá, de akadnak olyanok is, akik naponta másfél-két dobozzal is elszívnak.

b) Indokok a dohányzásra és kipróbálásra
A legnagyobb arányban a kíváncsiság miatt próbálják ki, nagy része meg sem tudja indokolni, és ezután jön a társaság hatása. A dohányzásra a leggyakoribb indok a társaság, ezután következik a megszokás, majd a cigaretta nyugtató hatása, és itt is akadnak olyanok, akik nem tudták megindokolni, hogy miért gyújtanak rá rendszeresen.

c) Leszokás és függőség

A dohányzók majdnem fele, 42,31 százalékuk nem akar leszokni, ennek nagyobb részét, kétharmadát a lányok teszik ki. A lányok ugyanolyan arányban akarnak leszokni és tovább hódolni a szenvedélyüknek, míg a fiúk 68,18 százaléka le akar szokni. Innen láthatjuk, hogy a fiúk attól függetlenül, hogy könnyebben rászoknak, mégis nagyobb arányban akarnak felhagyni káros szenvedélyükkel.

d) A szülők hatása
Legnagyobb hatással azok a szülők vannak gyerekeikre, akik nem dohányoznak, és ezzel jó példát mutatnak. Ahol csak az egyik szülő dohányzik, nagyobb eséllyel lett a gyerek nemdohányos. A várt eredményektől eltérően ott is ugyanilyen a helyzet, ahol mindkét szülő dohányzik. Ebből az következik, hogy a gimnazisták többsége nem követi szülei rossz példáját, 73,06 százalékuk nem dohányzik.

e) A szülők beleegyezése
A szülőknek több mint a negyede, azaz 34,62 százaléka nem tudja, hogy a gyereke dohányzik. Azok közül, akik tudják 38,24 százalékuk, azaz 13-an elfogadják, míg 61,76 százalékuk, azaz 21-en nem fogadják el. Ott is, ahol elfogadják, és ott is, ahol nem fogadják el, nagyobb arányban vannak a dohányzó szülők.

Befejezés

Kutatásunk célja, hogy felhívjuk a figyelmet a dohányzás káros hatásaira. Lehet, hogy elavultnak tűnik a téma, de van, amit nem lehet elégszer ismételni, hisz az eredményeken is az látszik, hogy a diákok ismeretei igen hiányosak. Már általános iskolától kezdve fel kellene hívni a figyelmet a dohányzás veszélyeire és következményeire, hiszen abban a korban próbálják ki először. Megfelelő tudással rendelkezve bizonyosan kevesebb dohányzó lenne a környékünkön.

Célszerű lenne a felvilágosításokra elhívni olyan személyeket, akik hosszú ideig a dohányzás fogságában voltak, és ennek következtében súlyos betegségekben szenvedtek. Talán ez elrettentő példa lehet. Az iskolák az ilyen megelőzéseket rögtön a súlyosabb szenvedélybetegségekkel kezdik, mint a drogfogyasztás és az alkoholizmus, pedig a drogfogyasztás alapja részben a cigaretta, és arról nem igazán tesznek említést, hogy ez is épp olyan veszélyes. A kutatásból kiderült, hogy a társaság nagyon nagy hatással van a fiatalokra, és sajnos ma már nem a belső értékek, hanem a külsőségek számítanak, és a felszínes kapcsolatok dominálnak. Sokszor azért szoknak rá a dohányzásra, hogy bekerüljenek, vagy bent maradhassanak egy adott társaságban.
A fejlettebb országokban már régebben életbe lépett a törvény, hogy tilos a dohányzás nyilvános helyen. Ezzel jó példát mutatnak a gyerekeknek, hisz nem találkoznak minduntalan káros szenvedélyének hódoló személlyel.
ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2020 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor