A rejtélyes vérkép

A „vér élet” olvashatjuk az Ótestamentumban. Ez a megállapítás 2000 év alatt semmit sem veszített az igazságtartalmából. Az érrendszerben keringő vér, ez a piros színű folyékony anyag a magasabb rendű élőlények, így az ember életéhez feltétlenül szükséges. Nagyobb vérveszteség esetén az idegrendszer, a keringés és a légzés funkciójában zavarok állnak be, ami akár az élőlény elhalálozásához vezethet.

Az alábbi táblázat a vérveszteség élettani hatásait szemlélteti.

10-20% vérveszteség 25-30% vérveszteség 50% vérveszteség központi idegrendszer normális nyugtalanság, zavartság Sokk-halál pulzus magasabb magas, elnyomható magas, alig tapintható légzés normális felületes szapora légzés

Vérvizsgálat

A vér analízisével az orvos számos betegséget diagnosztizálhat, valamint a kapott adatok alapján időben észrevehetők a szervezetet fenyegető elváltozások, vagy felderíthetők a kezdődő betegségek.

Vérvétel az alkarból



















A vizsgálathoz vérvételre van szükség. A vért a kar egyik gyűjtőeréből, esetleg az ujjbegyből veszik. Vénából esedékes vérvételkor a felkart egy gumiszalaggal elszorítják, ettől a gyűjtőerek megtelnek, kiduzzadnak. A jól látható érbe steril tűt vezetnek, és így leszívható a kellő mennyiségű vér.

Vérvétel egy bernáthegyiből




















A levett vért automatizált vérvizsgáló készülékbe helyezik, amely megvizsgálja a vér összetételét. A vérkép eredményét a páciens egy nyomtatott lapon kapja meg a labortól, amin hemzsegnek a kódok, a megfejthetetlennek látszó adatok.

Vérkép térkép

Természetesen mindenkiben él a kíváncsiság, hogy mit is jelentenek a rövidítések mellé beírt számok, hogyan deríthető ki a véreredmény üzenete. Mielőtt belevágunk a dekódolásba, ne feledjük: a laboratóriumi vérkép értékelése orvosi feladat. Csak a szakértő tudja eldönteni, hogy a kapott adatok valóban betegség jelei, vagy egyéb okok miatt jelentkeznek kisebb-nagyobb ingadozások, átmeneti eltérések.

A vér összetétele
























A vér élettanáról annyit a laikus is tud, hogy vannak benne vörösvértestek, fehérvérsejtek, vérlemezkék, amelyek a vérplazmában úsznak, de az erekben keringő éltető folyadék normális értékeiről már hiányosabbak az ismeretek.

A következő útmutató nemcsak a laboreredmény értelmezését, hanem a szervezetünk működésének megismerését szándékozik megkönnyíteni.

A kis vérkép

Azt a vérvizsgálatot, ahol a vörös vértesteket, a fehér vérsejteket, a vérlemezkéket, a vérfestéket és a haematocritot vizsgáljá, kis vérképnek szokás nevezni. Az alábbi adatok - normálértékek, az ember referenciaértékeit tartalmazzák.

Eritrocitaszám
Normálérték→RBC 10¹²/l = 3,8 – 5,80

A vörös vértestek a szövetek oxigén- és széndioxid cseréjét végzik. Az eritrocitaszám a vörös vértestek számának a mutatója.

Magas érték: Oxigén hiánya esetében (pl. magas hegyek lakói), vagy vérdopping esetében vörösvértest növekedés tapasztalható. Esetlegesen tüdőbetegség és szívbetegség során is felléphet a vörösvértest szaporulata. Nagymértékű folyadékhiány (erős izzadás, hányás, hasmenés), dohányzás, stressz is előidézheti a vörösvértestek látszólagos mennyiségi növekedését.

Alacsony érték: a vérszegénység (anaemia) oka lehet nagyméretű vérveszteség, vagy kevés vörösvértest képződés, ami vashiányra, B-12 vitamin hiányára vagy folsavhiányra vezethető vissza, de jelezhet krónikus gyulladást is.

Automata vérképelemző készülékek





















Fehérvérsejt szám
Normálérték→WBC 10⁹/l = 4,0-10,0

A fehérvérsejtek vagy leukociták az immunrendszer részei, és feladatuk a szervezetbe bejutott kórokozók és sérült sejtek megsemmisítése. Ha az érték a normál tartománynál alacsonyabb, akkor csökken a szervezet fertőzésekkel szembeni védekezőképessége. A fehérvérsejtek száma növekedhet bakteriális fertőzések, gyulladásos állapotok, köszvény, pajzsmirigy-túlműködés hatására. Az extrém magas fehérvérsejt-szám a csontvelőműködés zavara, leukémiás megbetegedés gyanúját veti fel.
Vérvizsgálatkor nem csak a fehérvérsejtek számát, hanem a részben más-más feladattal bíró fajtáinak (granulociták, limfociták) arányát is meghatározzák és értékelik.

Limfociták
Normálérték→LYM % = 20,5 – 51,1

A limfociták a véráramban és a nyirokrendszerben keringve idegen vagy kóros sejtek, pl. baktériumok vagy vírusfertőzött sejtek után kutatnak, és elsődleges feladatuk a kórokozók elleni védelem.
Magas értékek jelentkeznek fertőzések alkalmával, de a pajzsmirigy túlműködés és a mellékvese betegség megemeli a létszámukat.
Alacsony számuk utalhat az immunrendszer betegségeire, de reuma, ásványianyag-hiány, stressz is kiválthatja.

Vérminta – analízisre előkészítve






















Granulociták
Normálérték→GRAN % = 42,2 – 75,2

Mikrofágok, vagyis kisméretű falósejtek, melyeknek az a feladatuk, hogy a szervezetbe bekerült fertőző idegen testeket, különösen a baktériumokat felfedezzék, bekerítsék és elpusztítsák. Amőboid mozgásukkal képesek alakjuk megváltoztatására, hogy könnyen áthatolhassanak az erek falán, és bejuthassanak a környező szövetekbe.
Magas értékek: baktériumos fertőzés, parazitafertőzés, allergia, mérgezés és köszvény okozhatja.
Alacsony értékek: súlyos gyulladásos fertőzések, autóimmun betegség, gyógyszerallergia esetén nagyszámú granulocita elpusztul, ezért számuk lecsökken.

Vérlemezkék
Normálérték→ PLT 10⁹/l = 150- 450

A vérlemezkék (thrombocyta) szerepe, hogy a sérült érfalhoz tapadva beindítsák a véralvadás folyamatát, és ezzel részt vegyenek a sérülést elzáró véralvadék kialakításában
Alacsony érték: A vérlemezkék előállításának a zavarát sugárzás, vagy gyógyszerek hatása végett kialakult B-12 vitamin hiánya okozza.
Magas érték: Az értékük növekedésének oka legtöbbször egy erős infekció, vagy nagymértékű sérülés, operáció, a lép eltávolítása során kifejlődött rákos megbetegedés. A fehérvérűség esetében is előfordulhat egy nagymértékű, thrombocyta-szám növekedés is.

Vérfesték (hemoglobin)
Normálérték→ HGB g/l = 120-180

A hemoglobint vérfestéknek nevezzük. A vörös vértest fő alkotó része, és a szervezetben a legtöbb vasat tartalmazza. Feladata az oxigén és a széndioxid lekötése, a tüdő és a sejtek közötti szállítása.
Alacsony érték: Vérszegénység, vashiány jele
Magas érték: A dohányosoknak általában magasabb a vérfesték szintjük, de gyógyszerek hatására is megnőhet a számuk.


Haematocrit
Normálérték→ HCT L/L = 0,35 - 0,58

A hematokritérték azt mutatja, hogy a vérben milyen arányban vannak jelen a sejtes alkotóelemek (vörös- és fehérvérsejtek, vérlemezkék). Minél magasabb az értéke, annál rosszabb a vér folyékonyságának a minősége.

A hematokrit a vér sűrűségét mutatja
















A csökkent hematokrit általában vérszegénységre utal. Alacsony hematokrittal járó betegségek közé tartoznak továbbá még egyes vitaminok és nyomelemek hiánybetegségei, vérzés, májzsugor és a rosszindulatú daganatos betegségek.

A magas értékek leggyakoribb oka a kiszáradás, ilyen esetben megfelelő folyadékpótlást követően a hematokrit normális szintre tér vissza. A hematokrit szint méréssel megállapítható, hogy a sportoló vérében mennyi a vörösvérsejtek száma, azaz sajátvér transzfúzióval növelte-e állóképességét.

Teljes vérkép

A vér alakos elemei mellett a vérplazma széleskörű biokémiai vizsgálata ma már szinte rutineljárás, melynek során a kis vérképen túlmenően, a vérben található anyagok koncentrációját, a koleszterinszintet, karbamid mennyiséget, vércukorértéket, a vérplazma összfehérje értékét, az enzimeket, az ionok ozmotikus nyomást vizsgálják, ami mind újabb támpont a helyes diagnózis felállításához.

A vér élettanáról a Fókusz korábbi számaiban olvashat az érdeklődő: Éltető közegünk, a vér, cím alatt.