Tudta-e?
hogy világszerte egymilliárdra tehető a vegetáriánusok száma?

91. szám - 2011. december 01.

Autóvilág

Négykerekű hippi

Hatvanéves a Volkswagen Transporter - a hippi mozgalom egyik jelképe
dr MUHI B. Béla

Manapság a profitorientált társadalomban, ahol napról napra lepik el a piacot az újabbnál-újabb termékek, kevés olyan akad mely huzamosabb ideig a figyelem középpontjában tud maradni. A gépkocsik világában is szinte mindennapos dolog már az új modellek bemutatása. Nem így volt ez egykoron. Egy-egy legendás márka évekig, sőt évtizedekig is meg tudott kapaszkodni a piacon. Ezek közé tartozik a Volkswagen legendás kisbusza, mely korszakának slágere volt. Világszerte rajongtak az elnyűhetetlen, dobozformájú jármű iránt, mely a hippikorszak jelképe lett.



A kisbusz története egészen a második világháború viharos éveihez nyúl vissza. A modell elődjét a posta, majd a mentőszolgálat használta. Ám ez a típus még a Bogár kissé átalakított, pontosabban nagyított változata volt. Az 40-es évek végén a Bogár megkezdte világhódító útját, beindult az export számos országba. A vezetőség ekkor úgy döntött, hogy a sikeres személyautó mellett a Volkswagen második modellje legyen egy haszonjármű, ezzel új piacot megnyitván a wolfsburgi gyár előtt.

Két év után el is készült az első prototípus, egy doboz formájú, zárt, farmotoros kisbusz, illetve áruszállító, mely a Bogár műszaki alapjaira épült. Az akkor lefektetett alapokra és stílusjegyekre épített jármű három generáción és negyven éven át lett gyártva. Az első változat a Typ 1 gyári kódot kapta, hivatalosan ezen a néven forgalmazták, de csak Transporterként emlegették. Az első Transporter végül 1950-ben gördült le a wolfsburgi gyárszalagról. Rövid időn belül igazi világsiker lett, személyszállító kivitele mellett teherautó változat is napvilágot látott.

A Bogárhoz hasonlóan akkora igény volt a strapabíró áru- és utasszállítóra, hogy Sao Paolóban is elkezdődött a gyártás, majd egy csapásra meghódította Amerikát. Praktikus, megbízható és egyszerűen elragadtató volt a külalakja. Az első generációs Transporter gyártása tizenhat évig tartott, 1962-ben készült el az egymilliomodik példány, de a termelés 1967-ben csak Európában állt le, Brazíliában még hét éven át gyártották változatlan formában.



Az új második generációs modell már hosszabb, szélesebb és magasabb lett, formaterve leegyszerűsödött. Futóművét áttervezték, és 1,6 literes, 47 lóerős bokszermotort kapott. Brazíliában egyébként a mai napig gyártják a második generációs Transportert. A harmadik generáció már a világ legnagyobb számban eladott kisbusza lett. Az ötmillió eladott példányú álomhatár elérésénél is fontosabb pillanat volt, amikor 1981-ben bemutatkozott a típus első vízhűtéses dízelmotorja. 1990-ben új korszakot ünnepelt a negyvenéves Transporter, megjelent a negyedik változat, 2003-ban pedig az ötödik generáció is. A VW Transporter továbbra is a világ egyik legjobb és legkeresettebb áru- illetve utasszállító járműve, a korszakalkotó első generációs hippi kombi pedig a számos rajongó féltett játékszere maradt.

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2020 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor