Tudta-e?
Hány féle nyelvet beszélnek a földön? Minden egyes nép a maga nyelvét beszéli és ezen belül is számtalan nyelvváltozatot, nyelvjárást, tájnyelvet. Ezek száma valószínűleg több százezerre tehető, pontosan azonban nem tudjuk, mert még a nemzeti nyelv határvonalai sem állapíthatók meg egykönnyen. Ha a "jelentős mennyiségű ember" által beszélt nyelvek számát akarjuk meghatározni, akkor kb. 3500-at kapunk. A Biblia létező fordításaink a száma legalább 770.

23. szám - 2007. november 5.

Műszaki kultúránk múltja

Régi bánáti találmányok

8. rész - A 19. század végén és a 20. század elején Bánátban is akadtak agyafúrt, csavaros eszű emberek, akik nem szűkölködtek leleményességben s ennek köszönhetően több érdekes találmány, kevésbé ismert vagy régen elfeledett újítás született.
NÉMETH Ferenc

A Hegedűs-Gyurics-féle önműködő vasúti sorompó (1934)

Két becskereki lakatos, Hegedűs Sándor és Gyurics László, 1934 novemberében feltalálta az önműködő vasúti sorompót. Az elektromágnes segítségével működő sorompó rendkívül biztonságos volt, annál inkább, mert már 2 kilométerre a mozdony jövetele előtt lezárta a forgalmat. „A mozdony 2 kilométerre a sorompó előtt a távíródrót áramával érintkezik, s ez az érintés elegendő a sorompó üzembe helyezéséhez, illetve leeresztéséhez. A sorompó lassan felemelkedik, amikor a vonat túlhaladt és további két kilométert haladt. A mozdony ugyanis ismét érintkezésbe kerül az árammal – a tetejére szerelt szerkezet révén – és ez az érintés megnyitja a sorompót. (…) Arra is gondoltak a feltalálók, hogy a készülék elromlik. Erre az esetre biztosító jelzés szolgál, amely azonnal jelzi a mozdonyvezetőnek, hogy az előtte álló sorompó elromlott”.
Hegedűs és társa 1934-ben mecénást keresett a prototípus kidolgozására. A feltalálók a Híradó szerkesztőségében egy kicsinyített modellen mutatták be a találmányt, amely kifogástalanul működött.
Érdemes megemlíteni, hogy az önműködő sorompón 1929 óta dolgoztak a becskereki feltalálók. Ugyancsak figyelmet érdemel, hogy Hegedűs Sándor a 30-as években Wéber Viktor cukorgyári titkár anyagi támogatásával egy vasúti kocsit konstruált „amelynek alja kettéválik és percek alatt kiüríti a vagon tartalmát, feleslegessé teszi tehát a költséges kivagonírozást”. Ezt a találmányát a becskereki cukorgyárban alkalmazták a cukorrépa szállításánál.

A Weisz-féle csodakályha (1934)

Weisz József becskereki gép-, műlakatos és nikkelező 1934 decemberében egy csodakályhával lepte meg a Bega-menti várost. A rendkívül olcsó kályhát fűrészporral vagy hasonló hulladékkal lehetett fűteni. „Az új rendszerű kályha előnye, hogy egyszeri befűtésnél tíz óra hosszat ég, megtartja a levegő tisztaságát és amellett üdítő, barátságos meleget áraszt. Aki a kályhát megtekintette, mind elismeréssel nyilatkozik az új kályha takarékos fűtéséről. A napi fűtés nem kerül többe 2-3 dinárnál”.
A Híradó a továbbiakban arról is beszámol, hogy Weisz „új rendszerű kilincseket és zártartókat konstruált, amelyek nikkelezettek, tehát sohasem igényelnek tisztítást, és ezüstös fényük mindig tisztán ragyog”. A lap megállapítása szerint nemcsak új kilincsekre és zártartókra vonatkozik ez az újítás, hanem a réz- vagy vaskilincsekre is, amelyeket Weisz jutányos áron benikkelez. A cikkből a továbbiakban azt is megtudjuk, hogy „Becskereken már több helyen alkalmaztak ilyen nikkelezett kilincseket és a háziasszonyok elragadtatással nyilatkoznak praktikus voltukról”.
ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2020 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor