- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Hogy melyik a legrégibb magyar nyelvemlékünk ? A HALOTTI BESZÉD ÉS KÖNYÖRGÉS, 1200 körül keletkezett. Ez az elsõ olyan magyar nyelvű írás, mely komoly irodalmi érték is. A BESZÉD szabad, a KÖNYÖRGÉS szó szerinti fordítás latinból; összesen 274, az ismétlõdõ szavakat csak egyszer számítva 190 szóból áll.
215. szám - 2022. augusztus
Gondolatok nemzeti ünnepünkönA középkorban egészen a török hódoltság idejéig az egész Kárpát-medencében igen élénken élt Szent István kultusza. Évente Székesfehérváron tartották meg a „szent király ünnepét”, melyhez búcsújárás is tartozott.
|
3
|
Mária Terézia uralkodói közbenjárására történt az, hogy 1771-ben Raguzából Bécsbe, majd később Budára került a Szent Jobb ereklye. Augusztus 20-án az uralkodónő nemzeti ünnepnek minősítette Szent István napját és az ereklyét közszemlére lehetett tenni… A Szent Istvánra való emlékezésnek ezeréves hagyománya van, viszont augusztus 20-a, mint nemzeti ünnep, államalapításunk ünnepe csak a huszadik században jelent meg. További részletek itt: http://www.fonyod.hu/hu/hirek/hrek/%C3%B6nkorm%C3%A1nyzat/614-gondolatok-nemzeti-uennepuenkoen A most következő írás néhány szubjektív gondolatot is tartalmaz, érdemes ezeken elgondolkodni. Szerző: Gondolatok legnagyobb nemzeti ünnepünkön Az ünnep fő alakja István, akinek megkeresztelését Adalbert prágai püspöknek tulajdonítják. István apja halála után, 997-ben lett fejedelem, majd – miután legyőzte a főhatalomra igényt tartó idősebb rokonát, Koppányt – a II. Szilveszter pápa által küldött koronával, egyházi szertartás keretében, 1000 december végén királlyá koronáztatta magát. Az ország királyaként – kemény harcok árán – uralma alá vonta az egész Kárpát-medencét és országát megvédte a külső hatalmak (szlávok, bolgárok, német-római császár) hódító törekvéseivel szemben. István nemcsak országot, hanem keresztény országot épített. Ennek keretében tíz püspökséget és bencés kolostorokat (pld. Pannonhalma) alapított és országszerte templomok építését rendelte el. István országát Istennek ajánlotta fel. István alapos és maradandó államszervezési gyakorlatot folytatott. Az első magyar államelméleti mű, a fiának, Imre hercegnek írott, erkölcstanító, Intelmek című dokumentum volt. István 1038 augusztus 15-én hunyt el, Székesfehérváron temették el. 1088 augusztus 20-án szentté avatták. Épségben maradt, ökölbe szorított jobb keze nemzeti ereklye, melyet minden évben augusztus 20-án körmeneten láthat a nagyközönség. Az Államalapító életműve a 21. században – és ez nagyon szomorú – már nem kívánatos történelmi emlék az Új Világrend (Great Reset) kialakításán munkálkodó, nem nevesített háttérhatalom számára. István keresztény Magyarországot épített. Ma a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon. A fizikai üldöztetés, a sok, hite vállalásáért, megölt keresztény mellett, kiterjedt szellemi keresztényüldözés folyik a világnak fejlettnek mondott részein, Európában és Amerikában. Ezt a puhának is nevezett keresztényüldözést én még veszélyesebbnek tartom, mint a fizikai keresztényüldözést. István erős államot is akart. Ma, a 21. században az Új Világrend koreográfusainak elképzelésébe a független, erős államok, nemzetek nem férnek bele. Ők államok feletti hatalmat gyakorló Világkormányban gondolkodnak. Forgatókönyvük része az Európai Egyesült Államok koncepciója, ahol már nincsenek németek, franciák, spanyolok, olaszok, de magyarok sem. Az előzőkből láthatjuk, hogy a gazdag istváni életmű alapelemei hatalmas támadás alatt vannak. Mind a kereszténység, mind a nemzetállam nem kívánatos a világot átalakítani – és hangsúlyozom: leigázni – akaró erők számára. Mi magyarok azért nem vagyunk szimpatikusak (hogy finoman fogalmazzak) a világ urai számára, mert – az istváni örökséget folytatva – erős keresztény Magyarországot és magyar nemzetet kívánunk építeni. Fontos, hogy tartsunk ki ezen stratégia mellett. Meggyőződésem, hogy Istennek is tetsző, jó ügyet szolgálunk. Imádkozzunk, kérjük Urunk áldását, mert ha kérjük, biztosan megkapjuk, másra pedig nincs szükségünk. |
Kapcsolódó cikkek
- Istentelenek országa
- Az ügyvéd kirabol, az orvos meg is öl
- Világrend helyett hálóművek
- Szolidaritás Németországgal?
- Vallási forradalmak (II.)
- A felvilágosodás kori orvostudomány
- Vallási forradalmak (I.)
- A barokk kori orvoslás fejlődése
- Az átírt battonyai és újabb gyűrűfeliratok
- Rovásírás I. István pénzén
- Rovásjeles dirhem utánzat
- Még egyszer a kazár levélről
- Székelyudvarhely rovástéglája
- Rovástábla magyarból
- Konstantinápolyi felirat
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- A mohácsi csata magyar hadvezére
- Ahonnan Mohácsra indult a magyar had
- Az újkori emberkép és az istenképűség
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A középkori arab gyógyászat
- Válságtól válságig
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- A háború előbb kezdődött
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- Jó üzlet a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- „Hála Istennek, magyarok maradtunk!”
- A pápa katonái
- A Kossuth-bankóktól a Kossuth-dollárig
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Hippokratész esküje
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Hippokratész orvosi felfogása
- A teurgia
- A jobbágy, akiből majdnem pápa lett
- Történelmi járványok és fölkavart politikai iszap
- Szeszélyes járványok a történelemben
- A felemelő szeretet
- A magyar szabadságharcosok törökországi emlékhelyei
- „Uram, segíts békében meghalni” - hogyan élték meg a pestist a középkor emberei?
- A szélsőséges időjárás és a középkori pestisjárvány közötti kölcsönhatás
- A D-nap
- Manipuláció az ókori „pokol kapujában”
- A háború, ami 38 percig tartott
- A mecénás, a világutazó és a régész
- A nemzetközi helyzet a Rákóczi szabadságharc idején
- Novellák, amelyek leszámolnak a pátosszal
- Grúzia, az aranygyapjú földje
- Egyházaink vívódása az 1848–49-es forradalom idején
- A történelmi „Szívföld vagy Magterület” elmélet visszhangja napjainkban
- A parfümök története
- A háborúzást befolyásoló körülmények
- A Katolikus Egyház szerepe a magyar államalapítás korában
- Sirmium – Pannónia Rómája
- Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél
- A tárgyalási módszerek változása a világpolitikában
- Históriai ínyencségek
- A Százak Tanácsa - Európa védelméről
- Szikkim amerikai királynéja
- Brit geopolitikai érdekességek
- Az eretnekség fiziológiája
- Az eretnekség kialakulásának folyamata
- Császár a kivégzőosztag előtt
- Históriai ínyencségek
- Újvidék osztrák-magyar kiegyezés utáni fejlődése
- A méltóságteljes élet
- Az 1440-es nándorfehérvári csata
- Jelena Petrović-Njegoš, Olaszország királynéja
- Egy régimódi tanárról
- Históriai ínyencségek
- Az újvidéki Szent Rókus templomról
- Újságírás és nyomdászat kezdetei Óbecsén
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- Szent László emlékek Nyugat-Bácskában
- A helyettesíthetetlen ember
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A demokrácia valódi jelentése és igazi jellemzői
- Kolumbusz és Luther korának egyszerű emberi életérzései
- Szent István társa, Boldog Gizella
- Apáczai Csere János orvosi szakkifejezései a Magyar Encyclopaediában (1653)
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Az Oszmánok udvari asszonyai
- Az Oszmán Birodalom bürokratikus rendszere
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A megfelelő állampolgárok gyártósora
- Háremhölgy a Mennyei Birodalom élén
- A társadalom átnevelése
- Múltunk egy-egy darabja
- Múltunk egy-egy darabja
- Az ókori népek történetéből
- Az ókori népek történetéből
- Arab szultanátus Afrika partjainál
- Miért léteztek és léteznek ma is boszorkányüldözések?
- A négus
- Miként kísérték figyelemmel a vajdasági magyarok az 56-os magyarországi eseményeket
- Európa utolsó vallási fellángolása
- Kik azok a koptok?
- A doroszlói Szentkút kegyképének történelmi háttere
- Históriai ínyencségek
- A főherceg és a tanítónő románca
- A szenátusi határozatoktól a konzervműsorokig
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A balkáni nemzetvezérek kora
- Európa megszületése
- A demokrácia fékei és ellensúlyai
- Kende, gyula és harka
- Prága Óvárosának meséi
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A vasálarcos
- Herman Ottó doroszlói tartózkodásának politikai vonatkozásai
- Királyból egy kommunista vezér protokollfőnöke
- Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő
- A waterlooi csata
- Ferenc József menyéből magyar grófné
- Híres magyar asszonyok
- A történelem vége...
- Híres magyar asszonyok
- A künde
- Mátyás király vendége voltam
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- A karácsony csodája a fronton
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- Sába királynőjének legendája
- A császárok és a vértanúk városa
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- A félelem oldala az első világháborúban
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Az elfelejtett vidék
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- Tábor kontra Hermon
- 200 éve született Samuel Colt
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- Jézus városa
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- A megváltás városa
- A szúfi költészet
- Koppány lázadása
- A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
- Mária országa
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Nagy Katalin
- A Spanyol Birodalom születése
- A földrajzi felfedezések körülményei és előfeltételei
- Az újvidéki mozik története
- Az Erzsébet Szálló története (1854-1967)
- A Hadik család futaki uradalma
- A Batthyány család története - 3. rész
- Az újvidéki hidak tönénete
- A Batthyány család története - 2. rész
- A Batthyány család története - 1. rész
- A báni palota építése
- A monarchia intézménye
- Olvasóink ajánlata