Tudta-e?
hogy az USA-ban az 50 tagállamból 35-ben a törvény kötelező AIDS-szűrést tartalmaz, sőt New Yorkban 1997-től már az újszülötteket is kötelezően vizsgálják?

24. szám - 2007. november 12.

A legalattomosabb fegyverek

Taposóaknák nyomában

Ezek a veszedelmes és alattomos fegyverek folyamatosan szedik áldozataikat, nem válogatnak katonákban és civilekben. Gyártásukat és alkalmazásukat mielőbb be kellene tiltani.
MUHI Béla | a szerző cikkei

2
A taposóaknák a háborúkban használatos legalattomosabb fegyverek. A talajban rejtőzködve várják áldozatukat, aki figyelmetlenül rájuk lép, és az életével fizet. A hadműveletek befejezése után, még békeidőben is évtizedekig veszélyeztetik a civil lakosság életét.
A taposóaknák a világ sok országában hatalmas problémákat okoznak. Jelenleg mintegy 60-100 millió akna fekszik a föld alatt. Becslések szerint évente legalább 15-20 ezer embert sebesítenek vagy ölnek meg. A legérintettebbek azok az államok, melyek területén az elmúlt évtizedekben harci cselekmények voltak, gerillaháborúk folytak. Ebből a szempontból a térségünkben nemrég folytatott harci cselekmények eredményeként Jugoszlávia egyik utódállamában, Horvátországban becslések szerint közel egymillió taposóakna maradt vissza, még több ezer négyzetkilométer területet kell átfésülni és megszabadítani az aknáktól. A legnagyobb gond, hogy a szembenálló felek nem, vagy csak ritkán szoktat pontos térképeket rajzolni az aknamezőkről, az elhelyezett aknák helyzetéről. Ezért rendkívül körültekintően, fáradtságos és igen kockázatos munkával kell minden négyzetcentimétert átfésülni, és a felfedezett aknát szakszerűen ártalmatlanítani.

A hagyományos kézi módszer szerint ferdén tartott szurkálóval kell óvatosan átvizsgálni a talajt. A képzett szakember a körülményektől függően naponta 20-50 négyzetmétert tud átnézni. Egy taposóakna ára 3-30 dollár, felderítése és biztonságos ártalmatlanná tétele akár százszor ennyibe is kerülhet. Ma már mindenfelé keresik az olcsó, az emberéletet kevésbé kockára tevő megoldásokat az aknák felkutatására.

Az aknák tulajdonságai

Alapvetően kétféle aknát különböztetünk meg. A taposóaknák a gyalogos katonák ellen kerülnek bevetésre. A harckocsik és más járművek elleni aknák valamennyivel nagyobbak és értelemszerűen erősebb robbanótöltetet tartalmaznak. Az aknák robbanótöltete fémmel, műanyaggal, fával van borítva, néhány centiméterrel a föld felszíne alatt lapulnak. A taposóaknák robbanóanyaga leginkább 30 gramm körüli, tehát egészen kicsi, 2-12 cm átmérőjű szerkezetekről van szó. A legveszélyesebbek azok, melyek kiugranak a talajból, mielőtt robbannának (PROM-1 típusú jugoszláv ugróakna - robbanás előtt hasmagasságba lövi fel magát.) Hatóanyaguk leggyakrabban TNT (trinitrotoluol, vagy más néven trotil), tetril (trinitro-fenil-metil-nitramin), vagy az úgynevezett B keverék (TNT és RDX - ciklotrimetilén-trinitramin).

Ember elleni taposóaknák

















PROM-1 típusú akna







































Tank elleni taposóakna

















Aknamentesítés

A taposóaknát fel kell kutatni, és ártalmatlanná kell tenni. Ez csak megfelelően képzett emberekre bízható. Aknamentesítéssel jó pénzeket lehet keresni, de nagy a kockázat. Aknamentesítő cégekről, vállalkozásokról is hallottunk már. Rengeteg visszaélés is történik. Az aknamezőkről készült vázlatrajzokkal, térképekkel nagyban megy a kereskedés, egykori katonák, állítólagos szemtanúk húznak ebből nagy hasznot. Sőt, az aknamentesítő cégek titokban maguk is aknásítanak, hogy aztán minél több megbízásuk legyen…

Széles körben alkalmazhatók a fémdetektorok. Az ilyen fémkereső elektronikus eszközök változó mágneses térrel a fémtestben örvényáramokat indukálnak, melyek visszahatnak a műszerre és elárulják jelenlétüket. Hátrányuk, hogy nemcsak az aknát, a talajban lévő konzervdobozt is kimutatják, azaz nem tesznek különbségeket, és ok nélkül is „riadót fújnak”. Továbbá ma már minimális fémet tartalmazó, műanyag szerkezetű robbanóeszközök is vannak, melyeket a fémdetektor természetesen nem „látja”.

Mikrohullámokkal is meg lehet radarozni a terepet. A fémek köztudottan jól visszaverik az ilyen sugárzást, így elárulják magukat. A mikrohullámú radar képernyőjén homályos kép jelenik meg, de azért kivehető a gyanús objektum körvonala.

Infravörös hullámtartományban működő kamerával is lehet kísérletezni. Segítségével „letapogathatók” a különböző hőmérsékletű objektumok. Olyan időszakot kell kiválasztani a vizsgálódáshoz, amikor a talaj és az akna nincsenek termikus egyensúlyban. A reggeli vagy beesteledő időszakban a hőkapacitásban (hőtároló képességben) megmutatkozó eltérések elárulják a fémek jelenlétét. Viszont itt sincs szelektív kimutatás, és a módszer alkalmazása sem lehet folyamatos egész napon át.

Magfizikai módszerek is bevethetők. Nagy energiájú fotonok alkalmazhatók, melyek az úgynevezett Compton-hatás révén a különböző elektronsűrűségű helyeket jelzik. Elvileg a vizsgált anyagok rendszáma, azaz anyagi minősége is behatárolható. A neutronsugárzást alkalmazó műszer a terepen a hidrogénben gazdag helyeket érzékeli, ez pedig műanyagok jelenlétére (az akna műanyagborítására) utal. Ugyancsak hasznos módszer lehet az is, amikor a termikus (kis sebességű) neutronok aktiválják a nitrogénatomokat, melyek detektálható gamma-sugárzást bocsátanak ki. Gyors neutronokkal is lehet próbálkozni, ezek ugyanis a robbanóanyag összetételét alkotó nitrogén- és oxigénatomok mennyiségi viszonyairól tájékoztatnak. Itt viszont az okozhat gondot, hogy nemcsak a robbanóanyagból, hanem a talajba került műtrágyából kiszivárogva is lokálisan megemelkedhet a nitrogénkoncentráció. A kísérleti fázisban lévő PELAN (Pulsed Elemental Analyses with Neutrons) elnevezésű nyomkereső biztató eredményeket mutat fel, habár egyelőre korlátozott mélységig tudja átvizsgálni a talajt, és az egészen kis mennyiségű robbanótöltetre nem reagál kellőképpen.

Biológiai módszerek is vannak. A kutyáknak közismerten nagyon jó a szaglásuk. Beidomíthatók a robbanóanyag kiszimatolására is. A kiképzésük hosszadalmas és költséges, és sohasem lehet kellő mennyiségű kutyust csatasorba állítani. Aztán az is gond, hogy a szakemberek a felfedezett taposóaknák igen veszélyes szétszerelésével nem szoktak bajlódni, hanem a helyszínen felrobbantják őket, ilyenkor viszont a felszabaduló füstgáz megzavarja a kutyák orientációját.
Ötletes emberek a következőt eszelték ki: a terepről földmintákat gyűjtenek, melyek eredetét pontosan feljegyzik, majd tiszta levegőjű teremben ezeket „tálalják fel” a kutyáknak. Futószalagszerű mintavizsgálat folyik…
Dán kutatók olyan génmanipulált növényt hoztak létre, mely megváltoztatja a színét, ha a talajban huzamosabb ideig robbanóanyagot „észlel”. A nálunk is közismert lúdfű (Arabidopsis thaliana) génmanipulált változata érzékenyen reagál a nitrogéndioxidra, amely az elásott taposóaknákból, pontosabban azok robbanóanyagából szabadul fel.

Lúdfű - Arabidopsis thaliana

























Taposóaknát jeleznek a piros levelek








A növény zöld levelei egy idő után pirosra váltanak, de legalább három-öt hétig kell, hogy a gáz hatásának legyen kitéve. Mindez a taposóaknák felderítésében kecsegtet reménnyel. Az aránylag igénytelen növényt csak el kell szaporítani a veszélyes terepen, és megfigyelni, hogy hol látható nála a jellegzetes elszíneződés. Nálunk is végeznek kísérleteket ezzel a növénnyel.

Japánban a Chibai Egyetem kutatói olyan aknakereső robotot fejlesztettek ki, mely az ember, az állat vagy a növény alkalmazását feleslegessé teheti.

A japán aknakereső robot

A Kenzo Nonami és munkatársai által kifejlesztett Comet III elnevezésű robot első ránézésre egy hat lábon járó rovarra hasonlít. Fémdetektorral és megfelelő radarral van felszerelve. Igen gyorsan és megbízható pontossággal tudja a talajban lévő gyanús (fém)tárgyakat lokalizálni. Kiváló tájékozódási képességének köszönve minden külső irányítás nélkül, teljesen önállóan tudja bejárni a megadott területet. A robot 1800 négyzetméter tud óránként átfésülni, és ez a teljesítmény tovább fokozható. A műanyag borítású aknákkal azonban nem tud mit kezdeni…

Legjobb megoldás a megelőzés

Az Európai Unió a gyalogsági aknák elleni harc egyik legnagyobb támogatója. Az Európai Parlament több határozatában is igyekszik hozzájárulni az aknamentes világ megteremtéséhez. Véget kell vetni az emberek biztonságát fenyegető taposóaknák használatának! Ezek a veszedelmes és alattomos fegyverek folyamatosan szedik áldozataikat, nem válogatnak katonákban és civilekben. Gyártásukat és alkalmazásukat mielőbb be kellene tiltani.

A gyalogsági aknák ellen folytatott küzdelmet akadályozza, hogy egyes befolyásos országok, mint például az USA, Oroszország, Kína és India nem hajlandók aláírni a taposóaknák felhasználásának, gyártásának, készletezésének és átadásának tilalmáról szóló ottawai egyezményt. Az Európa Parlament már 2005 júliusában határozatot fogadott el, amelyben súlyosan elítélte ezt a helyzetet.
ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor