Tudta-e?
hogy az újszülött gyomra születésekor akkora, mint egy cseresznye (befogadó képessége kb. 6 ml).

78. szám - 2010. április 1.

Kutyafajták

A dingó

A dingó 3500-4000 évvel ezelőtt érkezhetett az ausztrál kontinensre. A legrégibb dingó fosszília 3450 éves. Ez éppen annak a kornak felel meg, amikor az első dingóábrázolások készültek a barlangfalakon.
www.kutya.hu

A legfrissebb DNA-tesztek eredménye szerint a dingó 135 000 évvel ezelőtt alakult ki, és a Föld első domesztikált kutyája volt, a farkast is megelőzve. A dingóban olyan genetikai "markert" találtak, amely a farkasban nincs jelent: tehát két különböző fajról beszélhetünk. Az ausztrál kutatók mindezek alapján azt állítják, a ma létező több száz kutyafajta közös őse nem más, mint a dingó.

Pillanatnyilag két tudományos elképzelés létezik, hogyan érkezett a dingó Ausztráliába. Az egyik szerint a dingó közvetlen ősei az Indus folyó deltájánál, Indiában éltek, és Timoron keresztül, indiai kereskedők révén kerültek az ausztrál kontinensre. A másik elképzelés szerint a dingó ősei Délnyugat-Ázsiában elterjedt, félvad kutyák voltak, és tengerészek társaiként jutottak Ausztráliába.



Az viszont már biztos, hogy a dingó nagyra becsült társa volt az Ausztrál őslakosoknak, az "abóknak". Együtt éltek, ettek és vadásztak. A dingókat ágymelegítőnek, hulladékeltakarítónak, vadásztársnak és testőrnek használták. Az őslakosok egy-egy kölyköt vettek ki a vad almokból, de a kutyák - amikor elérték a nemi érettséget - később visszatértek a vadonba. A kölyköket gyakran az abo asszonyok szoptatták. Bruce Jakobs, a Dingo Farm tulajdonosa birtokában van egy 1890-ben készült üveg negatívnak, amelyen egy őslakos két dingó kölyköt szoptat.

A fajtatiszta dingó

Amióta a fehér ember betette a lábát az ausztrál kontinensre, a dingók domesztikált, európai kutyákkal kereszteződtek. Az ausztrál kormány 1920 és 1970 között betiltotta a német juhászkutya importálását, mert attól féltek, hogy a dingóval való kereszteződésből egy "szuper birkagyilkos" kutyafajta jön létre.

A dingó valószínűleg a világon a legtöbbet kutatott kutyafajta. Az ausztrál kormány több szervezetet és alapítványt is létrehozott, hogy a dingó eredetét, viselkedést és a környezetével való kapcsolatát kutassák. A tudósok Közép-Ausztráliában 1300, a keleti részen 300 dingó koponyáját mérték le. A kontinens középső részén a megvizsgált egyedek 90 százaléka, míg keleten csak 25 százaléka bizonyult fajtatisztának. tudósok egy csoportja nyolc követelményt állapított meg, amelynek egy fajtatiszta dingó koponyájának meg kell felelnie, hogy megkülönböztethessék a hibrid egyedektől. A gazdák többségének egyáltalán nem tetszett az a gondolat, hogy elhalálozott kutyájuk tetemét kifőzzék, hogy a koponya megvizsgálható állapotba kerüljön. ráadásul menet közben kiderült, hogy a mintának használt dingó fosszília egy kölyök koponyája volt, ezért nem is felelt meg teljesen viszonyítási alapnak.

A fajtatiszta dingó meghatározásában 1995 szeptemberében következett be az áttörés, amikor rájöttek, hogy computertomográffal élő dingók koponyáját is lehet tanulmányozni. De ennél is jobb módszernek bizonyult a New South Wales Egyetem DNA-tesztekre alapozott kutatása. A hatvan dingó véréből, nyálából illetve bőréből vett minták alapján olyan genetikai "markerra" bukkantak, amely teljesen különböző a dingókban és más kutyákban, ezért alkalmas a fajtatisztaság meghatározására is. Ahhoz, hogy egy egyedet fajtatiszta dingónak nyilvánítsanak, amelynek legalább öt generáción belül nincs kutyaőse, tíz ilyen "markert" kell találni.

Családban él, nem falkában

Természetes környezetében a dingó egyedül vagy kis családi csoportokban él, a többi vadkutyával ellentétben, amelyek falkában élnek. A dingók pontosan behatárolt területen élnek, amelyet ritkán hagynak el, de időnként megosztanak más csoportokkal is, ha együttműködnek egy nagyobb zsákmány elfogásában. A terület nagysága attól függ, mennyi táplálékot tud biztosítani a dingóknak. Egy szilárd rangsorú csoportban kizárólag az alfa hím párosodik az alfa nősténnyel. A dingó szukák évente egyszer tüzelnek, általában május és július között, a kölykök pedig július és szeptember között születnek. A terhesség a kutyához hasonlóan 63 nap. A tüzelés alatt a kanok tesztoszteron szintje jelentősen megnő. Mindkét szülő kiveszi a részét a kölykök neveléséből. Egy alomban általában öt kölyök születik. Kéthetes korukban az anya táplálékot öklendezik a kicsiknek, és háromhetesen már elhagyhatják az odút kisebb kirándulásokra. Ekkor már képesek megenni a nyúlhúst. Az apa segít táplálni a kölyköket, akárcsak a csoport többi tagja. Az odú körüli préda üldözése megengedett a kölyköknek, hogy gyakorolhassák a vadászatot.

A legtöbb dingó színe sárgás-vöröses, de vannak fekete-cser és krémszínű egyedek is. A legtöbb fajtatiszta dingó lábán és farka végén fehér foltok vannak. A csíkos, barna, fekete-fehér vagy kék szín a hibridekre jellemző.

Hivatalos fajta

Az Ausztrál Kennel klub (ANKC) 1993 novemberében hozta létre az Ausztrál dingó nyilvántartására alkalmas regiszter alapjait azokban az államokban, ahol legálisan tartható ez a kutyafajta. 1993-ban több mint 40 dingót szemrevételeztek, és elkészült a hivatalos fajtaleírás. Ezekkel az intézkedésekkel azonban nem egy újabb kiállítási fajtát akartak létrehozni, hanem megmenteni a fajtatiszta dingót a kihalástól.

A dingó kedvencként is tartható, de ennek az az egyik feltétele, hogy a kölyök hathetes korában kerüljön gazdájához, mert csak így alakulhat ki a megfelelő kötődés.

A dingók eladása, importálása Ausztrália határain kívülre tilos.

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor