Tudta-e?
Hogy ki találta fel az írást? Nem lehet teljes biztonsággal állítani, de valószínüleg a sumérok. Olyan agyagtáblákat találtak, amelyek i.e. 3500-ból származnak és sumér eredetűek, Úr és Kish városában bukkantak rájuk. A táblák kereskedelmi jellegű szövegeket tartalmaztak. Ezek a jelek még nem betûk, hanem ábrák, ezért ezt az írást képírásnak nevezzük.

62. szám - 2008. október 27.

Növényvilág

Kávé és kávécserje

Az egész világon elterjedt, bódító és élénkítő hatású kesernyés ízű reggeli italunk a kávé.

2
Készítette: Kovács Flórián egyetemi hallgató
Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar - Zenta


A kávécserjét mint dísznövényt már nem mindenki ismeri és kevésbé közkedveltebb. A cserje nevelés viszont kevésbé igényes és mégis szépen díszítheti otthonunkat. Származását tekintve Afrikából származik és vadon termő növény. Európában a kávécserjét az 1700-as évek óta ismerik. Termése kávébogyó és a búzafélék (Rubiaceae) családjába tartozik. Több száz kávécserjét ismerünk ezek közül a legismertebbek: Coffea Arabica, a Canephora és a Liberica.

A növénynek 8-10 méteres levelei is lehetnek. Többéves növényeknél fehér virágok jelennek meg, amelyeknek kellemes illatuk van.

Csonthéjas termése van, amely két maggal rendelkezik, ezek a kávébabok. A kávébabból készített kesernyés ital a kávé. Fő hatóanyaga a koffein. A cserje akár 5-10 m magasra is megnőhet megfelelő körülmények között. Neveléséhez félárnyékos helyet kell biztosítani, a téli időszakban 13-16 fokos hőmérsékletet igényel. Nyáron óvjuk a forró napsütötte helyektől, mert az erős napfény hatására a levelek megéghetnek.

A növény vegetatív szaporítása nem igényel külön szakértelmet, mindössze annyit kell tenni, hogy levágjuk a hajtásokat és eldugványozzuk. Gyökeresedési periódusa 2-3 hét.
Azonban ha rendelkezünk elegendő ismeretel akkor a növény magról történő szaporítása is lehetséges. A növény 4-5 év után terem és 20-30 cm-re is nőhet. Nyáron bővebben kell öntözni. Öntözésre legjobban alkalmas az esővíz. Átültetést kétévente végezzük laza virágföldbe. Kéthetente tápoldat pótlást igényel, tavasztól az őszi időszakig. Időközönként a friss hajtásokat érdemes visszametszeni.



Gyógyhatását tekintve hat a központi idegrendszerre, segíti a gondolkodást, csökkenti a fáradtságérzetet, növeli a szívritmust, és a zsírok lebontását. Az emberek többsége azt gondolja, hogy a kávé ébren tartja és növeli a vérnyomást. A hiedelemmel ellentétben nem növeli, hanem csökkenti a vérnyomást. Csersavat tartalmaz, amely az érfalak kitágulását eredményezi. Sokakat “ébren” tart, de a koffein nem szünteti meg a fáradtságot, hanem egy mesterséges tudatállapotot állít elő aminek következtében az ember elhiszi, hogy nem fáradt, és további munkavégzésre képes. A koffein valójában egy alkaloid. Az alkaloid viszont a növényi szervekből nyert nitrogéntartalmú szerves vegyület. Alkaloidoknak tekinthető például a nikotin, kodein, kinin, lidokain, stb.

Koffeint azonban nem csak a kávé tartalmaz. Kis mennyiségben található még a kakaóbabban, Coca-Cola-ban, stb. A túlzott koffein bevitel káros hatásaihoz tartozik az erős szívdobogás, fejfájás, kézremegés stb. Halálos dózisnak tekintik 5-10 grammos mennyiséget. A koffeint a gyógyászatban élénkítőszerként, valamint fájdalomcsillapítóként is használják. Az egész világon elterjedt és előszeretettel fogyasztják a koffeinmentes kávét, melynek előállítási módja abból áll, hogy a koffeint oldószerrel vonják ki a kávéból. A kivont koffeint általában az üdítókbe (coca cola) teszik.

A kávé kultúrtörténete továbbra is megtartotta varázsát. A világ egyik legnagyobb kávé termelője Brazília. Ma a világ minden területén isznak az emberek kávét. És egy reggel talán el sem képzelhető a kávé fogyasztása nélkül.

Ma csak élvezd az életet,
örülj, aminek csak lehet!
Dallal köszöntelek téged,
pohár csendül, Isten éltet!












ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2020 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor