Tudta-e?
…hogy a Magyar Zenetudományi Intézet regisztrálta a 200 000-ik magyar népdalt, amelyből 100 000 már megjelent nyomtatásban is. A 80 milliós lakosságú Németországban összesen 6000 (!) népdalt tudtak összegyűjteni.

27. szám - 2007. december 3.

A méz

Egyike azoknak a ritka táplálékoknak, amelyek minden átdolgozás nélkül, természetes állapotukban kerülnek asztalunkra.

A méhek legismertebb és legjelentősebb terméke a méz, amelyet ezek a rovarok nem számunkra, hanem önmaguknak készítenek. Az emberek és egyes állatok, például a medve, már nagyon régen felfedezték finom ízét, és igyekeztek megszerezni, a méhek pedig fullánkjaik szúrásával megoltalmazni ezt a csemegét.

Mézrabló – megközelítőleg 15.000 éves barlangrajz
















A méz volt az ember első édesítőszere, amely amellett, hogy egészséges táplálék, a közhiedelem szerint gyógyhatással is bír. Illat- és zamatanyagai biológiai és élvezeti szempontból is jelentősek. Nem bizonyított, hogy a növények valamely részében található gyógyhatású anyagok a mézbe is átjutnak, viszont teljesen biztos, hogy a méz fogyasztása étrendünket változatosabbá és egészségesebbé teszi. A természetes méz növeli az erőnlétet, kíméli az emésztőrendszert, és az egész szervezetre nyugtató hatású. Egyike azoknak a ritka táplálékoknak, amelyek természetes állapotukban, minden átdolgozás nélkül kerülnek asztalunkra.

A méz története

Az ősember a méhészkedést a mézelő méhek odvainak kirablásával kezdte. Később a méhvadászok fakéreggel zárható nyílást véstek a méhek által lakott fatönkre, és egyszer-egyszer onnan metszették ki a lépes mézet. Az első méhcsaládokat az ókori Egyiptomban háziasították. Előbb fatörzsben és fonott kasokban, később agyag kaptárakban tartották őket.

Egyiptomi hieroglifa – egy méhet ábrázol














A Biblia az Ószövetségben többször is szól a mézről, ami már akkor a jólétet és gazdagságot jelképezte. A tejjel-mézzel folyó Kánaán, Mózes könyvében gyakori kifejezés az ígéret földjének jelzésére. Az ókori görögök úgy tartották, hogy az Olimposz halhatatlan isteneinek étele és itala, a nektár és az ambrózia, nagyobb részt mézből áll. Arisztotelész a mézet olyan harmatnak nevezte, „melyet a szivárvány és a csillagok tisztítottak meg”. A keleti kultúrákban a méz a mai napig kettős szerepet tölt be: gyógyszer és élelmiszer is egyben. Az iparosodó Európában a mézfogyasztást a cukor megjelenése egyre inkább kiszorította. Felhasználása elsősorban a népi gyógyászatban maradt fenn. Az utóbbi évtizedekben egyre kifejezettebb az ember természetes táplálék utáni igénye, így a méz és más méhtermékek, mint a virágpor, a méhszurok és a méhpempő keresett áruvá vált.

A mézgyár

„Csupán csak a munkás méhecskék zsibongnak,
Széjjel az illatos rétek között dongnak”
                                                                                                Csokonai Vitéz Mihály

Az igazi mézgyár a kaptár, sőt, pontosabban: a méhek teste. A méh a mézet a természetben nem készen találja, hanem összegyűjtött nyersanyagból gyártja. A virágok az általuk termelt édes cukoroldattal, nektárral csalogatják magukhoz a méheket. A méh a virágok nektárját felszívja, majd azt saját szervezetében garatenzimeivel átalakítja, és a mézgyomrában gyűjti össze. A méhkasba érkezés után ezt a híg folyadékot a lépek sejtjeibe tölti. Ebből a folyékony anyagból a kaptárban szorgoskodó dolgozók érleléssel, besűrítéssel készítik a mézet.

Üzemel a mézgyár


















A besűrített méz elég tömény ahhoz, hogy meggátolja a mikroorganizmusok szaporodását, így biztosítva az eltarthatóságot. A „mézkészítők” a mézzel teli lépsejteket vékony viaszlappal befödik, elraktározzák. Ezzel az energiaforrással táplálkoznak a gyűjtésre alkalmatlan időszakokban, elsősorban télen. A méhcsalád nem képes felmérni, mennyi az a tartalék, ami az új gyűjtésig kitart, és többletet halmoznak fel. A méhész ezt kihasználva, a szükséges mennyiséget a kaptárban hagyja, a többit kipergeti, azaz elszedi a méhektől.

A méz tulajdonságai

A különböző növényekről származó mézek összetétele nem mutat lényeges különbséget. A méhcsaládok gyűjtő dolgozói az évszaknak és a környezetük növényvilágának megfelelve, általában több növényfajta virágját látogatják, és vegyes virágmézet készítenek. Nagy kiterjedésű mézlegelőkről, ahol csak egyfajta nektárt termelő növényközösség van, fajtamézet állítanak elő, amelynek illata, zamata, színe az adott növényre jellemző.

A „fajtaméz” egyfajta nektárból készül















Az emberek számára a méz egyik legjelentősebb tulajdonsága, hogy kiválóan emészthető, és finom ízű. A szervezetben minden lebontás és átalakítás nélkül kerül be az anyagcserébe, így jelentős energiaforrásként azonnal hasznosítható

Az átlagos minőségű méz összetevői:
· Fruktóz – gyümölcscukor 35 – 42 %
· Glükóz – szőlőcukor 25 –36 %
· Összetett cukrok 7 –12 %
· 16 – 21 % víz
· enzimek – a méhek mirigyváladékából származnak
· vitaminok – csak nyomokban találhatók
· szerves savak (citromsav, almasav)
· ásványi anyagok
· illatosító- és zamatanyagok

A kristályosodás természetes folyamat















A mézek többsége a pergetést követően rövidebb-hosszabb idő múltán kásássá, homályossá válik, egyes fajták egészen megkeményednek. A méz halmazállapotának ez a változása természetes folyamat, és a mézben levő cukrok kristályosodása okozza. A kristályosodás a méz minőségét nem befolyásolja. Aki az ikrás mézet nem szereti, tegye a mézesedényt legfeljebb 45°C hőmérsékletű vízfürdőbe. A kristályok felolvadnak, és a felolvasztott méz kihűlés után minden szempontból olyan lesz, mint a kristályosodás előtt.

Vajdasági mézfajták

Vegyes virágméz

Színe az aranysárgától a sötétbarnáig terjed. Hajlamos a kristályosodásra. Változatos ízű, kellemes csemege.

Akácméz

A csaknem színtelentől a zöldes-sárgásig terjed a színárnyalata. Íze kellemes, gyengén akácvirág illatú. Jelentős gyümölcscukor tartalma miatt, akár egy évig folyékony marad.

Selyemfűméz
Majdnem színtelen, vagy kissé sárgás árnyalatú. Fűszeres ízű, vanília illatú méz. Lassan kristályosodik.

Különféle mézek színárnyalatai



















Hársméz
Színe a gyűjtés idejétől függően a világossárgától a barnáig terjed. Jellegzetesen hárs illatú, enyhén kesernyés ízű méz. Más mézekbe keverve gazdagítja azok zamatát.

Napraforgóméz

Aranysárga színű, kesernyés-savanykás ízű méz. Nagyon gyorsan kristályosodik, a kristályosodás során nagyméretű kristályok képződnek, melyek leülnek az edény aljára.

Gesztenyeméz

Sárgásbarna színű, gesztenyevirág illatú, enyhén kesernyés, kevéssé kristályosodó méz.

Repceméz
Folyékonyan világossárga, de a gyors kikristályosodást követően fehér színű lesz. A tiszta repceméz íze nem kellemes, emiatt krémméz előállításakor valamilyen zamatos mézzel kell keverni.

Melyik a jó méz?

A növényi nektárból készült, jól beérett, tisztán, szakszerűen kezelt mézet tápérték szempontjából értelmetlen kategorizálni. A mézek nem összetételükben, hanem szín, aroma, halmazállapot alapján különböznek egymástól.





Vidékünkön az akácméz a legkedveltebb, legkeresettebb, de vannak mézfogyasztók, akik más fajtákra esküsznek. A mézek besorolásában az ízlés a döntő, ezért fogyasszon mindenki olyan mézfajtát, amilyet szeret.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2020 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor