Tudta-e?
...hogy a hazánkban és Európában honos denevér senkinek sem szívja ki a vérét, és nem kapaszkodik bele a hajába sem. A denevérek egyetlen vérszívó faja délamerikában él, tehenek vérét szívja és nem okoz halálos sebet. A hiedelem középkori, amikor is a bőregérről úgy gondolták, hogy az ördöggel paktál ezért sok helyen írtották sőt fákra szögezték őket.

100. szám - 2012. november 01.

Marietta-szigetek

Trópusi paradicsom a robbantások helyén

A Marietta-szigetek Mexikó Csendes-óceáni partvidékének vulkáni képződményei.
MUZSLAI Izabella | a szerző cikkei

2

Ezt a Banderas-öböl közelében lévő szigetvilágot az állam 2005-ben védett területté nyilvánította rendkívül sokszinű élővilága és a táj különlegessége folytán. A közelmúltig azonban nem tulajdonítottak neki nagy jelentőséget.

A menedékhelyül szolgáló csodálatosan vad sziklaszirtek szinte a semmiből magasodnak a tenger fölé. A szigetcsoportot csupán két sziget alkotja, a magasabb Redonda (54 m-rel a tenger szintje felett) és a Larga, mi 9 m-rel alacsonyabb. A csupán 1400 ha-nyi területű szigetcsoport egyik egyedi képződménye a rejtett strand. Különlegessége abban áll, hogy egy kráter belsejében alakult ki ahová egy szűk járaton keresztül jut be a tengervíz. Különös élmény átúszni a barlangon s kijutni e kis kedves, meghitt homokos strandra.

A strand felülről nézve

Ezen a barlangon átúszva juthatunk a strandra

  

A barlangon túl vár a strand

A kráter sziklái alatt

Kilátás a strandról

A türkizben tükröződő kristálytiszta víz felfedi az érintetlen tengeri élővilágot. A szédítően tarka trópusi halak több, mint 100 fajtája él a sziklák oltalmában. A madarak közül 92 fajtának nyújtanak menedéket s költőhelyet a sziklák. Közülük mindenképpen meg kell említenünk a kék lábú szulát (Sula nebouxi), amely itt és a Galapagosz-szigeteken él a legnagyobb számban, valamint két féle fecskét (Anous stolidus, Sterna anaethetus) és a különös hangon „nevető” sirályt (Larus atricilla).

 A képen a kék lábú Sula nebouxi. A Marietta-szigetek mélyebb vizein hajózva gyakran találkozni delfinekkel, teknősökkel, rájákkal és púpos bálnával is.

A Marietta-szigetek nem voltak mindig ilyen nyugodtak és biztonságosak. Történetükhöz hozzátartoznak a régmúlt időkben itt tanyázó kalózok, a bálnavadászok telepei és a guanókereskedők, kik az éveken keresztül lerakódó madárürüléket exportálva reménykedtek busás jövedelemben, hiszen a guanó rendkívül értékes trágya. Később, az 1900-as évek elején a mexikói kormány a területet alkalmasnak találta katonai kísérletek végrehajtására s évekig úgy viszonyult a szigetekhez, mint mostohagyermekéhez. A sok robbantás szinte minden itt élőt megsemmisített s átformálta a látképet. Csodálatos barlangokat s sziklaalakzatokat eredményezett. A természet ellen elkövetett nagy “aknamunkáról” a kor rendkívül ismert természettudósa Jacques Costeau tájékoztatta először a világot. Felháborodásának eredményeként 1960-ban a mexikói kormány nemzeti parkká nyilvánította a térséget megszüntetve ezzel minden további emberi beavatkozást.

 

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2020 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor