Tudta-e?
...hogy a csontok felépítésén túl a kalciumnak szerepe van az izmok összehúzódásában, a véralvadásban, valamint a vérnyomás szabályozásában is?

48. szám - 2008. július 21.

Okos madarak

Madár – madár mondhatnánk, mégis egyik okosabb, a másik butább. Berögződött tudatunkba a bölcs bagoly, vagy a buta liba kifejezés. De valóban a bagoly a legokosabb madár?

2
Dr. Louis Lefebvre kanadai tudós kidolgozott egy új módszert a madarak intelligenciájának mérésére. Ennek segítségével arra az eredményre jutott, hogy a varjak és a szajkók a madárvilág „elmebajnokai”, utánuk következnek a sólymok, de jól teljesítettek más ragadozó madarak, a gémek és a harkályok is. A baglyok és a papagájok nem jutottak dobogós helyezéshez.

Egyik okosabb a másik butább…





































IQ-teszt madaraknak

A kanadai professzor, az értékelési skálával azt méri, hogy mennyire újítók és ötletesek a szárnyasok az élelem megszerzésében. A kísérleteket, és a megfigyeléseket a szabadon élő madarak táplálkozási viselkedésére alapozta, és a madarak ösztönös problémamegoldó képességének feltárásával igyekezett megállapítani az IQ-szintet.

A varjúfélék a legtalálékonyabb madarak























A kanadai tudós kutatási alapján a legtöbb újítást a varjak és a szajkók produkálták, így ők álltak fel a dobogó legmagasabb fokára, és meglepetésre a - viszonylag nagyméretű aggyal rendelkező papagájok pedig jócskán lemaradtak a versenyben. Elképzelhető, hogy egy másként összeállított intelligencia teszt, amely a hang- és beszédutánzó képességet vizsgálja, más eredménnyel is végződhetett volna.

Ötletben nincs hiány

Különös ötletesség jellemzi a táplálék megszerzésében azt az okos varjút, amelyik leejti a diót a forgalmas úttestre, majd megvárja, míg az autók kerekei feltörik, amikor pedig a szemafor pirosra vált, szépen felcsipegeti a dióbelet. (http://www.indavideo.hu/video/Okos_madar_in_Japan)

A dögkeselyű magas IQ-val rendelkezik



























A másik gyakorlatias madár az a dögkeselyű, amely egy aknamező közelében található drótkerítésen üldögélve várja, hogy óvatlan állatok rátévedjenek a veszélyes területre, ahol cafatokra tépik őket a robbanások. Így minimális erőbevetés mellett, könnyen fogyasztható, aprított táplálékhoz jut.


A halfarkas nem szereti a betolakodókat

Egy amatőr ornitológus az Antarktiszon figyelte meg a halfarkast, (Stercorarius skua) amely az anyjuk tejével táplálkozó fókaborjakhoz csatlakozott. Kényelmesebb volt számára a fókatejet lopni, mint a jeges vízben halászni.

A konkurencia átverése

A varjak és rokonaik a szajkók (Corvidae) ismerik a konkurencia átverését. A szajkó, népies nevén mátyásmadár a többlet táplálékot előszeretettel raktározza el a szűkösebb időkre. Ennek a szokásának, mesterkedésének a tanulmányozása során, Konrad Lorenz etológus rengeteg meglepő dolgot állapított meg. A szajkók emlékeznek arra, hogy valaki az elrejtés során figyelte-e őket. Ha potenciális tolvajokat vesznek észre a táplálék elrejtése közben, akkor később visszatérnek a rejtekhelyhez, hogy kedvenc ínyencségeiket áthelyezzék máshová. Ha azonban az élelem elrejtése közben nem észlelnek semmi gyanúsat, akkor nem foglalkoznak az áthelyezéssel, mert nincs rá ésszerű ok. Ráadásul arra is emlékeznek, hogy ki figyelte őket az élelem elrejtése közben, és ennek alapján reagálnak néhány nappal később. Ha a rejtekhely közelében újra ugyanaz a madár jelenik meg, amely már máskor is járt arra, akkor a táplálékot áthelyezik. Azonban, ha egy olyan madár jelenik meg, amelyet még nem láttak, akkor viszont nem igyekeznek a rejtek tartalmát átmenteni. Ez azt bizonyíja, hogy elegendő eszük van ahhoz, hogy ne hívják fel egy olyan madár figyelmét a rejtekhelyre, amely nem tudhat róla.
 
A szajkó az átverés nagymestere

















A szajkókról az is köztudott hogy rendkívül hűséges állatok. A hím és a tojó egész életükre párt alkotnak, és bíznak egymásban. Az élelem elraktározásánál, ha valamilyen kívülálló madár van a közelben, nagyon óvatosan járnak el. Amennyiben a spájzoláskor csak a partner van jelen, a szajkó bizalmatlansága eltűnik, és nem változtatja meg az élelem rejtekhelyét.

Emberi szemszögből ez a teljesítmény nem tűnik valami összetettnek, de ne feledjük, hogy egy madárról van szó. Az a jelentősége ennek a magatartásnak, hogy a szajkók képesek a helyzetet más élőlény szemszögéből nézni, és megértik, hogy más valaki, aki ellophatja javaikat, kileste őket. Egyúttal felismerik a társat, és azt is, akitől nem kell tartani. Az információk effajta értékelésére, a „gondolkodás” ilyen módjára, az eddigi ismeretek alapján csak az ember és az emberszabású majmok képesek.


A varjúfélék magas intelligenciáját a társadalmi életmódjuknak tulajdonítják

„Különös, hogy a varjúfélék és a magasabb rendű főemlősök hosszú kettéválasztott fejlődése ellenére is rengeteg közös vonás van közöttünk a gondolkodás kérdésében. Etológiai szempontból ezek tulajdonképpen tollakkal borított emberszabásúak – fogalmaz Lorenz. – Tekintettel arra, hogy az utolsó közös ősünk valamikor 300 millió évvel ezelőtt élt, ennek a módszernek ugyanolyan formában kétszer, egymástól függetlenül kellett kifejlődnie.”

Számoló hollók

A hollók matematikai tudománya természetesen messze áll valamiféle magasabb algebrától, de ezek a madarak akár hétig is el tudnak számolni. Ha egy hollónak megtanítják, hogy a legfinomabb csemegét, abban az edényben találja, melynek a tetejére pl. hét tárgy van ráhelyezve, és ezután több tálat tesznek elébe, könnyen felismeri, hogy hol keresse az elrejtett finomságokat. Nem a tál alakjának, színének vagy nagyságának ad prioritás, hanem egyértelműen a fedőlapra helyezet tárgyak száma alapján dönt, vagyis: egy elvont szám alapján.


A varjak társas lények

A csókák matematikai képessége még ezt is túlszárnyalja. Egyszerűbb számolási feladatokat is megoldanak, mint például az összeadás. Képesek több különböző, eltérő mennyiségű tárgyat tartalmazó tálból az egyikbe összehordani a meghatározott darabszámú tárgyat. Mindezt persze csak akkor hajtják végre, ha a feladat elvégzéséért jutalmat kapnak.

Ösztön vagy gondolat

Nickola Clayton a Cambridge-i egyetem pszichológia professzora a varjúfélék társas viselkedését tanulmányozza, és szerinte annak összetettsége az emberszabásúak társadalmi szokásaihoz hasonlítható. „Ilyen magas szintre egyetlen más állatcsoport sem jutott” – fűzi hozzá. A varjúfélék családjába tartozó madarak magas intelligenciáját gyakran a társadalmi életmódjuknak tulajdonítják, amikor is kapcsolatokat kell ápolniuk nemcsak a közeli rokon egyedekkel, hanem a sokszor több ezres sereg egészen távoli tagjaival is.


A szajkó a bonyolult feladatokkal is könnyen megbirkózik

Nagyon játékos állatokról van szó, amelyek főleg fiatalkorban, amikor intenzíven tanulják a különböző ismereteket, szinte kifáraszthatatlanok. Egy 2002-ben megjelent tanulmány szerint a fogságban nevelt csókák még eszközök gyártására is képesek.

A kutatások folytatódnak

Az eddigi teszteket valószínűleg más módszerek is követik, amelyek még alkalmasabbak lesznek annak kiderítésére, hogy mennyire értelmesek a madarak. A jövőbeni kutatások feladata, hogy szétválassza az egyes madarak adottságait az újító vagy utánzó képességtől, valamint kiszűrje, hogy egy madár megfigyeléssel tanult meg valamit – azaz leutánzott - vagy magától jött rá valamire.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor