Tudta-e?
Egy átlagos emberi agy a testsúly mindössze 2%-át teszi ki, és a belélegzett oxigén 25%-át használja fel. A vesék az oxigén 12%át, míg a szív csupán 7%-át használja el.

82. szám - 2011. március 01.

IDEGENFORGALOM

Világot látni, s megszeretni

Mai világunk olyan hatalmas léptekkel halad a globalizáció ösvényén, hogy csak ritkán jut eszünkbe eltöprengeni a kezdeteken. Napjaink egyik legjövedelmezőbb gazdasági ága az idegenforgalom
MUZSLAI Izabella | a szerző cikkei

Az idegenforgalom jelentősen hozzájárul pl. Olaszország, Franciaország, Görögország, Ausztria, az USA, Kanada, de néhány ázsiai ország éves nemzeti jövedelméhez is. Dubai ékes példája annak, mi mindent lehet alapozni az idegenforgalomból származó haszonra. Vezetőinek számítása szerint a kőolajbiznisz megszűntével továbbra sem lesz szükség lemondaniuk magas életszínvonalukról, hiszen országuk jóléttét biztosítani fogja a turizmus. Erre már most tudatosan készülnek, mit szokatlan és hatalmas költségű építkezéseik is bizonyítanak. Pillanatnyilag a leglátogatottabb célpont a világon az orlandói Walt Disney vidámpark, mely egyben a legnagyobb ilyen jellegű létesítmény. A hasonló rendeltetésű Dubailandet kétszer akkorára tervezik, s 200 000 látogatóra számítanak naponta.


Dubai látképe

A kezdetek

Az ősi időkben szintúgy, mint 2000 évvel időszámításunk előtt az ember nem messzi tájak megismerése céljából indult útnak, hanem annak érdekében, hogy a megtermelt javakat eladja. A síkságokon, a folyóvölgyek mentén és a hágókon át fontos kereskedelmi útvonalak jöttek létre. Ilyen szempontból a világ legfontosabb térségének Mezopotámia (a Tigris és az Eufrátesz folyók völgye), valamint a mai Kelet-Pakisztán és Nyugat-India (az Indus völgye) számított. A gazdag archeológiai leletek bizonysága szerint a térség legnagyobb kikötője Lothal városa volt, mi már abban az időben rendelkezett hajódokkal. Az igazi, pihenéssel egybekötött utazások Babilónia és az ókori Egyiptom idejére nyúlnak vissza. A suméroknak köszönhetően ekkor már ismert volt a kerék, mi nagyban segítette kényelmessé tenni az utazást, hiszen korábban vagy gyalog, vagy valamilyen teherhordó állat segítségével közlekedtek. Kétféle ok vezérelte ekkor az embereket az utazásra. Az egyik vallási jellegű volt (zarándokutak), a másikat pedig az uralkodók személyes kiváltságai jellemezték, hiszen oda utazhattak, ahová csak akartak. Jó példa ez utóbbira Hatsepszut királynő (i. e. 1479-1458) utazása, aki ellátogatott majdani végső nyughelyének színhelyére, hogy tájékozódjon az építkezésekről.


A babilóniai Isztár-kapu díszítése

Európa ókori népeinek utazási szokásai


Mintegy 500 évvel időszámításunk előtt a görög civilizáció virágkorát élte Európában. Fejlett társadalmukban szélesebb réteg engedhette meg magának, hogy kikapcsolódás céljából ellátogasson valamely távolabbi vidékre. Ebben az időben híre ment néhány olyan helynek, ahol meggyógyultak a látogatók, s akik megtehették, gyógyulás reményében ellátogattak ide. Ekkor vette kezdetét a gyógyturizmus, de az emberek szívesen utaztak vallási jellegű fesztiválokra, vagy olyan sporteseményekre is, mint például az Olimpia. Időközben Athén is fontos központtá vált. A márványból épült város nevezetességeinek híre messzi földre eljutott. Kikötők és szálláshelyek épültek, melyek az utazók kényelmét szolgálták. Ez volt tulajdonképpen az első alkalom, hogy az állam segíteni igyekezett, s egyre inkább szükség mutatkozott valamiféle írott útmutatóra is, mi összefoglalta a vendégek számára fontos tudnivalókat. Ezek voltak a mai prospektusok elődjei, melyek olyan történelmi színhelyeken segítettek eligazodni, mint Athén, Trója vagy Spárta. Időközben megjelentek az útleírások is. Ez a műfaj tulajdonképpen Herodotosz találmánya volt.

A ókori római polgárok szintén szívesen utazgattak, aminek köszönhetően az idegenforgalom olyan méreteket öltött, mint még korábban soha. A modern korig nem is volt ehhez hasonló példa. Hatalmas birodalmuk magába foglalta az egész Földközi-tenger vidékét, minek köszönhetően nem kellett tartaniuk kalóztámadásoktól. Másrészről a katonaság számára épített elsőrendű utak segítségére voltak a szárazföldön közlekedőknek. Az út mentén működő fogadókat a mai motelek elődjeiként emlegetjük. Legtöbben Görögországba, Egyiptomba, Trójába, Szicíliára, vagy valamelyik másik nagyobb szigetre utaztak, de időszámításunk szerint 300 körül tömegesen választották úticélul a Szentföldet is. Elsőként a rómaiak különböztették meg a szállodákat szolgáltatásuk minősége szerint, amit egyszerű és érthető jelekkel jelöltek meg az útikönyveikben. Az ország gazdagságának köszönhetően a tehetősebb polgárok üdülési célokra villákat építettek, ahol szívesen összegyűltek. Egyik legjelentősebb ilyen központ Nápoly volt, ahol az értelmiség találkozott.

Trója városának bejárata, a keleti kapu

Középkor s a reneszánsz

A középkorban minden bonyolultabbá vált, mint az ókorban volt, s az utazási körülmények is sokkal rosszabbak lettek. Gyakoriak voltak a rablótámadások, s megesett, hogy az utazót nem csak javaitól fosztották meg, de életére is törtek. A kereskedőkaravánok haladását még a vámok is nehezítették, melyek esetenként igencsak magasak voltak. Egyik legégetőbb gondot éppen az jelentette, hogy az arabok uralták a Közel-Kelet térségét, s így elvágták az utat Európa s India között. Sokszor megesett, hogy az európai kereskedők teljesen kifosztva érkeztek haza. A helyzet tűrhetetlensége vetette fel a gondolatot, hogy másik útvonalat kell találni Indiáig. A középkor a nagy hajózások időszaka lett, amikor megkerülik Afrikát, s felfedezik Amerikát. Ebben az időben bizony mindenki kétszer is meggondolta, hogy útnak induljon-e. Akik életüket kockáztatva még ezekben a veszélyes időkben is útra keltek, hogy teljesítsék küldetésüket, a misszionáriusok voltak.

A XVII. században a reneszánsz világnézet elveit követve Európában újra divatba jött utazni, s egyszersmind új szokások, célok alakultak ki. A tehetős családok gyermekei neves külföldi egyetemeken tanulhattak tovább, s tanulmányaik befejezésével több évig utazgattak a világban, hogy élettapasztalatot szerezzenek. Az ifjaknak “kötelező” volt meglátogatni Firenzét, Párizst, Velencét, Rómát...

Ugyanebben az időszakban fedezték fel az európaiak újra a gyógyfürdők kínálta felüdülési és rehabilitációs lehetőségeket. Egyes települések rendkívüli státusra tettek szert, s az intellektuális elitréteg társadalmi életének központjává váltak. A XVIII. században az ilyen jellegű központok mindinkább a tengerpartra tevődtek át.

Az ipari forradalom hatása az utazásra

Jobb életfeltételek és munka reményében nagyon sokan döntöttek úgy, hogy vidékről a városba költöznek, s ebből kifolyólag óriási méreteket öltött az urbanizáció. A megeröltető munka és a stressztől való megpihenés céljából egyre többen választották a hosszú utazások helyett a kirándulásokat a természetbe, vagy elutaztak vidékre, rokonlátogatóba.


Az első gőzmozdonyt Richard Trevithick építette meg az Egyesült Királyságban 1804 februárjában

A gőzgép feltalálása után az utazások szempontjából nagy könnyítést jelentettek a vonatok. Volt közöttük olyan vonat is, amit csak azok vehettek igénybe, kik pihenés céljából indultak útnak. Ekkor jelentek meg a szervezett utazások, és felélénkült a gyarmatokkal való kapcsolattartás is. Utazás szempontjából a fénykép megjelenése szintén fontos kedvcsináló volt az utazások népszerűsítésekor, s innen már egyenes út vezetett napjainkig, mikor az idegenforgalom hatalmas méreteket ölt. Vajon mely országokban valósítják meg a legnagyobb bevételek a turizmusból? A lista a következő: USA, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Németország, Egyesült Királyság, Kína, Törökország, Ausztria, Ausztrália. A legnagyobb bevétellel az USA büszkélkedhet, s ez az összeg több mint 70 billió dollárt tesz ki évente.
ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2020 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor