A macskák élősködői

A macskák élősködői

Nagyon sok lakásban, házban, kertben, udvarban élnek macskák. Vannak, akik azért választják társként ezt az állatot, mert kisebb, tisztább, mint a kutya, míg mások hízelgős természetét értékelik, és akadnak olyanok is, akik egerészési ösztönét igyekeznek kihasználni. Ezekről az állatokról az átlagember kevesebbet tud, mint a kutyákról, betegségeit, élősködőit pedig többnyire homály és tévhit lengi körül. A gondozott egészséges macska sok öröm forrása lehet, de az elhanyagolt, orvosi felügyelet nélküli, kijáró-kóborló állatok sajnos komoly veszélyt is jelenthetnek az emberek egészségére. Ez mégsem azt jelenti, hogy kötelező megválni bajuszos kedvencünktől. Amennyiben megismerjük a betegségeit, akkor védekezni is tudunk ellenük, és megoszthatjuk a cicussal lakásunkat annak a veszélye nélkül, hogy valamilyen nyavalyát hoznának ránk.

Paraziták

A parazita szó a görög parasitos-ból származik, amelynek jelentése „az étel mellett”. Azokat a szolgálókat nevezték így, akik a templomi ünnepségeken a jókedvről gondoskodtak, és ezért jutalmul elnyalhatták a gazdagok tányérját. Ahhoz, hogy a parazita szó a biológia területére is eljusson, több évszázadnak kellett eltelnie. Biológiai értelemben a parazita élősködőt, régies szóhasználattal élősdit jelent. A parazita egy másik faj (a gazdafaj) egyedeinek testében vagy testfelszínén él, és annak testéből táplálkozik. A macskák egészségét a külső élősködők - ektoparaziták, és a belső élősködők - endoparaziták veszélyeztetik.

Egy közérdekű reklám




















A macska élősködői közül több is zoonózis, azaz olyan betegség, amely átterjedhet az állatról az emberre. Ezért kedvenceinknek rendszeres belső és külső parazita elleni kezelésekre van szükségük.

Ektoparaziták

A külső élősködők - ektoparaziták - olyan élőlények, amelyek a bőrön vagy a bőrben élősködve a gazdaállatnak kellemetlenséget és kárt okoznak. Táplálékuk elsősorban vér vagy bőr-szőr szövetek. Jelenlétükkel viszketést, allergiás bőrelváltozásokat idéznek elő, legyengítik a szervezetet, és fertőző betegségeket is terjeszthetnek.
A macskákon a következő ektoparaziták tanyázhatnak: bolha, rüh, kullancs, tetvek.
Macskabolha - Ctenocephalides felis

A bolhák kifejlett állapotban néhány milliméter nagyságú, barnás-fekete, lapított testű, hatalmas ugrásokra képes rovarok, amelyek a macska vérével táplálkoznak. A bolhák a vérszíváson kívül számos más egészségkárosodást is okoznak. Kiválthatnak allergiás bőrgyulladást és kórokozókat, bélférgeket terjesztenek. A bolhás macska nem feltűnően vakarózik, viszont gyakran nyalogatja magát, sokat „mosdik”. A nőstény bolhák petéiket a macska környezetébe, a macska fekvőhelyére rakják. A petékből kikelt lárvák fejlődése több hónapig is eltarthat.

A bolha fejlődése hónapokig tart













Orsóféreg - Toxocara mystax

A kölyökmacskák az anyatejjel ürülő lárvákkal, vagy a környezetükből felvett petékkel fertőződnek. A lárvák átfúrják magukat a bélfalon, és a légcsőbe vándorolnak. A tüdőbe jutott férgek köhögésre ingerlik a gazdaállatot, és a felköhögött lárvákat a macska lenyeli. A lenyelt és időközben ivaréretté fejlődött férgek párosodnak, és megkezdik a peterakást. Kismacskákban nagymértékű féregfertőzés lelógó hasat, durva szőrt és remegést vált ki. Legyengült, elhanyagolt állatok fertőzése végzetes következménnyel járhat.

Kifejlett orsóférgek










A macska Toxocara-faja az embert is megfertőzheti. A szájon át bejutó fertőzőképes petékből az ember vékonybelében kikelnek a lárvák, és a nyirok-vérárammal a májba, valamint a tüdőbe vándorolnak, súlyos tüneteket okozva.

Galandférgek

A macskákban több fajta galandféreg is élősködhet. A férgek fejlődéséhez köztigazdára van szükség, ami azt jelenti, hogy a galandférgesség macskáról macskára nem terjed. A macska galandférgének (Taenia taeniaformis) az egér a köztigazdája, és egyben a fertőzés forrása.

Galandféreg
















Az uborkamagképű féreg (Dipylidium) fejlődéséhez szükséges köztigazda a bolha, míg a háromtagú féreggel (Echinococcus) a nyers belső szervek elfogyasztásával fertőződik a macska. A vidéki macskák csaknem 100%-ban fertőzöttek galandférgekkel, ezért minden újonnan beszerzett macskát féregteleníteni kell, és szükség szerint akár többször is ismételni az eljárást. Jól felszerelt állatorvosi rendelőben mikroszkópos vizsgálattal megállapítható, hogy fertőzött-e a macska bélférgekkel. Gyógykezelés csak pozitív lelet esetén szükséges. Az indokolatlanul, gyakran ismételt féregtelenítések ártalmasak a májnak.

Toxoplasmosis

A toxoplazmózisról rengeteg hír és rémhír kering. A macska toxoplasmosisát egy egysejtű, a Toxoplasma gondii okozza. A betegség az állatban legtöbbször tünetmentesen zajlik le. A veszélyt az jelent, hogy ez a parazita a gyereket váró kismamákban megbetegítheti a magzatot. Terhes nőknek ezért gyakran tanácsolják, hogy váljanak meg a macskájuktól. Ez a tanács nem tudományos és kegyetlen az állattal és az emberrel szemben is, mert ha az állattartó körültekintően és elővigyázatosan gondozza a macskáját, akkor a fertőzési kockázat minimálisra csökken. A nőket, akik már a terhesség előtt átestek toxoplazma fertőzésen, nem fenyegeti az újrafertőződés veszélye. A baba tervezésekor a leendő kismama véréből ez megállapítható. Amennyiben a nő vérében nincsenek ellenanyagok, akkor a macskát is el kell vinni az állatorvoshoz toxoplazma szűrésre. Sajnos hazánkban kevés állatorvosi rendelő végez ilyen szolgáltatást.

A toxoplasma fejlődése
























Negatív eredmény esetében a lakásban tartózkodó macska, ha nem fogyaszt nyers húst, nem fertőződik meg, és nem okozhat kárt a gyereket váró nőnek. Amennyiben fertőzött a macska, akkor gyógyszeres kezelés, és az ürítőedény tisztántartásával egy hét alatt megoldható a probléma. Kijáró macskák esetében sajnos a macska újrafertőződhet, és ebben az esetben a terhesség egész ideje alatt indokolt az elővigyázatosság.

Megelőzés, gyógykezelés

A belső élősködők okozta fertőzések ellen mindenképpen védekezni kell. A forgalomban lévő féregellenes szerek több hatóanyag kombinációját tartalmazzák, így a leggyakoribb paraziták ellen a legtöbb féreghajtó megfelelő védelmet nyújt, főleg ha állatorvosi felügyelet mellett alkalmazzuk. A fiatal macskák féregellenes kezelést már 4-6 hetes életkorban el kell kezdeni, és az állatorvos javaslatának megfelelően többszöri ismétlés is szükséges lehet.

A gyógyszer kiválasztása az állatorvos feladata
















Fontos tudni, bizonyos belső élősködők átterjedhetnek a macskáról az emberre, és komoly egészségügyi károkat okozhatnak. A bélférgek felkutatására irányuló rendszeres bélsárvizsgálattal családtagjaink és saját magunk egészségét is védjük.

(A cikkben felhasznált képek az internetre feltöltött reklámanyagokból lettek ollózva.)