Tudta-e?
...hogy melyik a leghosszabb kígyó? A hálós piton, amely Ázsia dél-keleti részén él. A leghosszabb példány amit eddig láttak majd 10 méteres volt.

107. szám - 2013. augusztus 01.

Magyar történelem

Károly Róbert hatalomra kerülésének körülményei

Az Árpád-ház kihalását követő trónharcokban sokáig bizonytalan volt az új magyar király személye, de végül Károly Róbert maradt egyedüliként…
WILHELM Józef

2
Az Árpád-ház kihalását követő trónharcokban sokáig bizonytalan volt az új magyar király személye, de végül Károly Róbert maradt egyedüliként a nyeregben a többi trónkövetelővel szemben, ő is annak köszönhetően, hogy a keresztény egyház hathatósan támogatta, pontosabban a pápa és a magyar főpapok, valamint pénzügyi tekintetben az itáliai bankárok álltak mögötte. Ennek ellenére hatalomra kerülése is, és hatalmának megszilárdítása is hosszú-hosszú évek harcának volt az eredménye.

A gyermekkorú Károly Róbertet Magyarországra hozzák (Képes Krónika)

























III. András halálával, az Árpád-ház kihalása után, 1301-től 1308-ig egyfajta király nélküli időszak, az ún. interregnum alakult ki Magyarországon, azaz 7 évig több királyjelölt harcolt a trónért, akik a kihalt Árpád-ház leányági oldaláról igyekeztek a Magyar Királyság élére kerülni, amely bár az egyik legkeletibb katolikus ország volt ekkoriban, így egy kicsit egzotikus és talán maradi is, de annál inkább vonzó volt gazdasági szempontból. A trónért a nőágon rokon dinasztiák vetekedtek: az Anjou, a Premysl és a Wittelsbach. Az Anjou család képviselőjeként Caroberto, azaz Károly Róbert, azután II. Premysl Vencel cseh király fia, akit szintén Vencelnek hívtak, és Ottó, a bajor Wittelsbach-ház hercege. Bár Vencelt és Ottót is megkoronázták az őket támogatók, mégsem sikerült nekik a trónért folytatott harcban talpon maradniuk. Végül Károly Róbert maradt egyedül nyeregben, ő is annak köszönhetően, hogy a keresztény egyház hathatósan támogatta, pontosabban a pápa és a magyar főpapok, valamint pénzügyi tekintetben az itáliai bankárok álltak mögötte. Ennek ellenére hatalomra kerülése is, és hatalmának megszilárdítása is hosszú-hosszú évek harcának volt az eredménye.

Károly Róbert, Magyarország királya (Képes Krónika)





















Károly Róbert szinte újabb honalapítónak is tekinthető, hiszen a feudális anarchia állapotában levő kiskirályok országából egységes országgá tette a Magyar Királyságot, ám nemcsak egységes országgá, de gazdasági szempontból is az akkori Európa egyik legjelentősebb államává alakította saját királyságát. Uralkodásának kezdetén többször is megkoronázták, de a koronázási rend szerint egyik sem volt igazán legális, ugyanis ehhez három feltételnek kellett teljesülnie: a megkoronázásnak Székesfehérváron kellett megtörténnie, a koronázást a Szent Koronával kellett elvégezni, és az esztergomi érsek személyes közreműködésével eljárni. A fentiek azért voltak fontosak, mert a koronázás az uralom ünnepélyes megkezdésének és az Egyház áldásának a kifejezője. A király és alattvalói ezt a napot tekintették uralma kezdetének, ünnepélyes okleveleinek keltezésében is ezt a napot tüntették fel! Az Árpádok korában már Magyarországon is törvényekben szabályozták, hogy ki és hol koronázhat Szt. István koronájával, és ez a kialakult koronázási szertartásrend volt latinul az "ordo". Károly Róbertet a következő helyeken és években koronázták meg egymás után: 1308-ban a pesti Domonkos kolostorban, 1309-ben a mai Mátyás-templomban, és 1310-ben pedig végül a Szent Koronával. Ez az utolsó volt az, amelyik a legális hatalmat a kezébe adta, és ekkor indult meg országegyesítő politikája.

Károly Róbert harmadszori megkoronázása után hozzákezdett az ország belső rendjének helyreállításához, egyrészt diplomáciai úton nyerte meg a vele szembenálló tartományurakat, másrészt katonai erővel számolt le velük.

Uralkodásának első 10 éve alatt szinte mindenkit legyőzött, kivéve Csák Mátét, a legerősebb kiskirályt. Károly Róbert végül kivárta legjelentősebb ellenfelének a halálát (1321). A tartományurak elleni sikerei 1312-ben kezdődtek, amikor is a Rozgonyi-csatában legyőzte az Abák hadseregét. A tartományurak elleni harcban, a Rozgonyi-csatában, a papság, a nemesség és szepességi polgárok is a király mellé álltak. Mivel helyzete még ezután sem volt teljesen biztos, 1315-ben székhelyét Budáról Temesvárra helyezte át, és innen folytatta harcát a kiskirályok ellen. 1316 és 1321 között leverte Kőszegi János és Borsa Kopasz seregeit, majd megtörte Ákos István fiainak ellenállását is. Végül 1322-1323 folyamán leszámolt a Šubićokkal és Babonićokkal. 1323-ban legutolsóként szembeszállt a Németújváriakkal, és ekkor végérvényesen is megszilárdította hatalmát. Ennek következtében 1323 nyarán visszahelyezte székhelyét Budára. Ettől kezdődően Károly Róbert király, belpolitikai szempontból már teljes mellbevetéssel a Magyar Királyság politikai, katonai és gazdasági megújulásának kiépítésén fáradozhatott. Amikor 1342. július 16-án Károly Róbert Visegrádon meghalt, egy középkori helyzethez viszonyított szilárd Magyar Királyságot hagyott fiára, Nagy Lajosra.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2021 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor