Tudta-e?
Hogy mik a gleccserek? A gleccserek tulajdonképpen óriási jégfolyók. A hófödte, magas hegyekben sok év alatt összegyűlik a hó, a völgyek felé csúszik, összetömörödik és jéggé válik. Azután a jégár lassan ledfelé csúszik a hegyoldalak között. Szemmel alig észrevehetõen, de állandóan mozog a roppant jégtömeg. Ahogy lejjebb ér, közben olvad is. A jég alatt apró kis patakok vize csobog. A vastag jégpáncél csak lassan olvad meg és mire leér a hegyekbõl, mély árkokat vág még a legkeményebb sziklavölgyekben is.

82. szám - 2011. március 01.

Bodrog vára

A középkori bodrogi vár helye a mai Monostorszeg (Bački Monoštor) közelében, a bácskai Felső Duna-mente árterületén található. Róla kapta Bodrog vármegye a nevét.
WILHELM Józef

Bodrog vármegye első írásos emléke 1093-ból való. A korabeli okiratok alapján ispánjainak neve azonban csak 1135-ig vezethető vissza, az azt megelőzők nevét a múlt homálya fedi. 1135-ben Lambert volt Bodrog vármegye ispánja.


A bácskai Felső Duna-mente árterülete rejti Bodrog várának alapjait

A hagyomány szerint Bodrog vára, a Szent István királyunk által létrehozott vármegye központja a honfoglalás előtt a szláv Zalán vezér székvárosa volt. Magáról a várról nagyon kevés írásos emlék maradt fönn. Anonymus, III. Béla királyunk jegyzője, a Gesta Hungarorum krónikása, művének 44. fejezetében a következőket írja: Ezután pedig Árpád vezér elindult arról a vidékről, ahol most Bodrog vára áll, és a Duna mentén a nagy szigetig haladt. Tábort ütöttek a nagy sziget mellett, majd Árpád vezér meg nemesei bevonultak arra. Mikor látták a helynek a termékenységét és gazdagságát, továbbá hogy a Duna vize milyen erőssége neki, kimondhatatlanul megszerették. Egyszersmind elhatározták, hogy ez lesz a vezéri sziget, s a nemes személyek mindegyike ott udvart meg majort kap. Árpád vezér azonnal mesterembereket fogadott, és velük pompás vezéri házakat építtetett. Aztán meghagyta, hogy a napok hosszú során át elcsigázott minden lovát vigyék oda, és ott legeltessék. Lovászai fölé mesterül egy igen okos kun embert tett, név szerint Csepelt. Minthogy Csepel lovászmester ott lakott, azért nevezték el azt a szigetet Csepelnek egészen a mai napig.

Anonymus megírta Zalán (Salán) vezér sorsát is a magyarok, azaz Árpád vezér bejövetelét követően. Zalán a követei révén figyelmezteti Árpád vezért, hogy vonuljon vissza, közben a bizánciakkal, azaz a görögökkel és bolgárokkal szövetkezik Árpád ellen. Így igyekezett megvédeni területét a Duna és a Tisza övezte vidéket, melynek székvárosa Bodrog volt, egy jól megerősített földvár…Zalán követeket küldött a görög császárhoz és a bulgárok vezéréhez, hogy segítséget adjanak neki Árpád, a magyarok vezére ellen. Ezek nagy sereggel álltak mellé. Mikor ez a segítség beérkezett, Zalán vezér követeket küldött Árpádhoz, azzal az üzenettel, hogy hagyja földüket és kezdje meg a szülőföldjére a visszavonulást. Árpád azonban ezt üzente vissza: „A Duna és a Tisza közti földet és a Duna vizét pénzünkön vásároltuk meg akkor, mikor megérkeztünk. És vételár fejében tizenkettő fehér lovat küldtünk sok egyébbel. Ő pedig (Zalán vezér) Alpár mezejének füvéből és a Duna vizéből küldött nekünk. Ezért megparancsoljuk uradnak, Zalán vezérnek, hogy elhagyva földünket, a leggyorsabb iramban a bulgárok földjére siessen, ahonnan őse eljött, Attilának, ami ősünknek halála után. Ha pedig ezt nem teszi, tudja meg, hogy rövidesen harcba szállunk vele.

A csatára végül Titel közelében kerül sor. Zalán dühöngve vezette a görög és bolgár seregeket. Árpád saját seregét buzdító beszédében szittyák néven szólította meg. A beszéd után Lél megfújta a kürtöt és Bulcsú emelte föl a zászlót. Mikor Zalán látta, hogy övéi vereséget szenvednek, Bolgárfejérvárba menekült. A görögök és bolgárok pedig elfeledkezve az útvonalról, melyen jöttek, a Tiszán keresztül akartak elmenekülni, amelyet kis folyónak gondoltak, de olyan félelem szállta meg őket, hogy csaknem mind a folyóba fulladtak. A nemzeti érzelmek előtörése, a romanticizmus idején Vörösmarty Mihály Zalán futása c. hőskölteményében énekelte meg ezen eseményt. Íme egy rövid idézet a költeményből.

…Sors üldözte Zalán! lassúk már a te csatáid
Szűkült térdeiden, kezeid megküzdeni gyengék
A nagy erőnek karjaival. Majd zúgva, süvöltve
Fölkél a zivatar, s te remegve tekintesz elébe…
(Vörösmarty Mihály – Zalán futása)

Az elüldözött Zalán vezér bodrogi vára a titeli győzelmet követően került a magyarok kezére, akik ezt követően a mai Ópusztaszeren elrendezték az országnak minden szokástörvényét s valamennyi jogát.


Asztrik apát


A kereszténység felvételét követően Bodrog vára fontos szerepet kapott. Nemcsak a vármegyét nevezték el róla. Egyházmegyei szempontból a terület a Kalocsai érsekséghez tartozott. Az első kalocsai érsek az az Asztrik-Anasztáz volt, aki István király nevelőjeként ismeretes. A híres érsek valószínűleg meglátogathatta egyházmegyéjének legfontosabb várát, Bodrogot is, melynek többek között pont Kalocsa védelmében jutott fontos szerep. A vár a Duna és a mai Mosztonga patak övezte mocsaras, lápos területen feküdt, ugyanúgy, mint a Bácsi vár. Ez a nehezen járható terep biztosította a vár külső védelmét, és a Duna felügyeletét, ezzel, pedig Kalocsa védelmét is.


Szent László hermája

Írásos és régészeti emlék hiányában nemigen rekonstruálható a vár mindennapi élete. Nagyon kevés adat szól a várról, lakóiról. 1095. március 25-én érkezett a várba László király. Itt töltötte 1095 húsvétját, és itt fogadta a clermonti zsinat küldöttségét, megígérve nekik, hogy keresztes hadjáratot indít a Szentföldre. A cseh trónviszály miatt azonban maradásra kényszerült. A hadjáratot a király halála hiúsította meg végleg.


A tatárok betörésének ábrázolása Thuróczy János krónikájában

1241-ben a tatárok Bodrogot is megostromolták, és miután bevették, teljesen lerombolták. A település azonban kiheverte a pusztítást, és 1256-ra újjáépült. Jelentőségét mégsem nyerte vissza teljesen. 1327-ben egy Szent Péterről nevezett apátság állt Bodrog mellett, s ennek apátja Márton perben volt a szintén Bodrog melletti, egy dunai szigeten fekvő Szent Kereszti paulinusokkal, egy bizonyos Hotyas nevű tó miatt, amely ugyanazon a szigeten volt. A kalocsai érsek vikáriusa, az okiratok és a kihallgatott tanúk vallomása alapján, e tavat az apátnak ítélte oda, amint az régebben is joggal bírta, s ennek birtokába az apátot mindjárt be is vezettette. 1332-ben a szent-kereszti prior is belenyugodott ez ítéletbe. Feltételezhető, hogy a monostor körül fejlődött tovább a korábbi vár melletti település. Erről tanúskodhat a monostor név, mely a mai napig fennmaradt a ma létező Monostorszeg - Bački Monoštor nevében. A XIV. század második felében Bodrog mindinkább háttérbe szorul. (Talán a Duna árvizei következtében.) 1360-ban említik írott források először a vártól kissé délebbre fekvő Czobor Szentmihályt (mai Zombort). Ez a település egyre látványosabban fejlődik urainak, a Czobroknak köszönhetően.

1526-ban Bodrog is arra a sorsra jutott, mint a többi Duna menti település. A Budáról visszafelé tartó török had elpusztította a várat, helységet. 1590-ben mindössze 14 ház állt itt, és később már nem is említik a település nevét. A vár és vármegye a későbbi Bács-Bodrog vármegye név formájában maradt fenn mind a mai napig.

Felhasznált szakirodalom:

1. Kalapis Zoltán: Az Alvidék évszázadai, Fórum Könyvkiadó, Újvidék, 2006
2. Források a Délvidék történetéhez. Szerk. Csorba Béla, Hatodik Síp Alapítvány, Budapest, 1997

Kapcsolódó cikkek

    ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2021 Fókusz. Minden jog fenntartva!
    Design by predd | Code by tibor