e-Learning

Tudta-e?: ...hogy a hazánkban és Európában honos denevér senkinek sem szívja ki a vérét, és nem kapaszkodik bele a hajába sem. A denevérek egyetlen vérszívó faja délamerikában él, tehenek vérét szívja és nem okoz halálos sebet. A hiedelem középkori, amikor is a bőregérről úgy gondolták, hogy az ördöggel paktál ezért sok helyen írtották sőt fákra szögezték őket.

106. szám - 2013. július 01.

Beszámoló

Egy tökéletes nap: időséta az Ópusztaszeri emlékparkban

Azt a helyet, ahol 896 körül a honfoglaló magyar vezérek harmincnégy napon át tanácskoztak, Szerinek nevezték el, mivel ott „ejtették szerét az ország minden dolgának”.
LUHOVIĆ Tímea

Hogyan képzeljünk el egy tökéletes napot? Jól szórakozunk, látunk valami újat, aktívan tanulunk, és - ami a legjobb - az egész tantermen kívül történik. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark ideális helyszín egy ilyen nap megvalósítására. A röszkei határátkelőtől alig ötven kilométerre található település nem csak a magyar történelem egyik meghatározó eseményének színtere, hanem egy, a maga nemében egyedi emlékpark helyadója is.

Ma már a Nemzeti Történeti Emlékpark tájvédelmi területe foglalja magába a legelső magyar törvényhozó gyűlés színhelyét. Azt a helyet, ahol 896 körül a honfoglaló magyar vezérek – Árpád vezér és fejedelmei – harmincnégy napon át tanácskoztak, Szerinek nevezték el, mivel ott „ejtették szerét az ország minden dolgának”. Bár már 1861-ben javaslat születik emlékmű állítására és a honalapítás ezredik évfordulóján (1896) a hét millenniumi Árpád-emlékmű közül az egyik Pusztaszerre kerül, csak egy évszázaddal később, az 1970-es években fogalmazódik meg az Emlékpark koncepciója. Ezekben az években kapja meg a település, számos átalakítás után, végső - ma is hivatalos nevét, valamint megkezdődik a Csongrád megyei és szegedi tanyavilág kultúráját bemutató skanzen felépítése.

A kör alakú, jurtára emlékeztető Rotunda nem csak számos állandó és időszaki kiállításnak, hanem az emlékpark legfőbb attrakciójának, a Feszty-körképnek (Feszty Árpád és segítői panorámafestménye) is helyet ad. Az impozáns, 120 méter hosszú és 15 méter magas „ A magyarok bejövetele” című körkép – festmény hangeffektusokkal, 3D látszatát keltve, az óramutató irányában haladva, hat felvonásban varázsolja elénk a honfoglalás jeleneteit. Ezen kívül, a Panoptikum viaszfigurái, a „Promenád 1896” elnevezésű viselettörténeti bemutató, lovas és hagyományőrző bemutatók, és még számos program és kiállítási tárgy repít bennünket a múltunkba. Nemzetünk történelméről és hagyományairól kellemes természeti környezetben sétálva tanulhatunk. Számunkra, Szerbiában élő Magyarok számára, ennél talán nincs is jobb hely az egészséges nemzeti identitástudat kialakítására és megőrzésére.