Tudta-e?
...hat deciliter üdítő elfogyasztásával 20 teáskanálnyi cukor jut a szervezetbe?

89. szám - 2011. október 01.

Japán

Egy állam fejlődésének csodája

A XIX. század vége Japán fejlődésének csodálatos korszaka volt, mely az európai államok elragadtatását és irigységét is kiváltotta.
WILHELM Józef

A XIX. század második felében a gazdaság, a kultúra, a politikai élet egy hihetetlen, tapintható, látványos fejlődésen ment keresztül. Ez az USA-ban a polgárháború utáni korszak, Európában a német és az olasz egyesülés, valamint az osztrák-magyar kiegyezés utáni időszak.

A II. ipari forradalom technikai és tudományos vívmányai alapjaiban megváltoztatták a mindennapi életet. A gépkocsi, a villanyáram, a telefon, a film, a repülés a kor leglátványosabb újításaihoz sorolhatók, de leginkább a modern gyógyászat fejlődött és okozott döbbenetes átalakulásokat. A gyermekhalandóság csökkenése mellett az átlagéletkor tartama is meghosszabbodott az orvostudományi felfedezéseknek köszönhetően, ami a Föld lakosságának robbanásszerű növekedését hozta.

A fejlett országok békés fejlődési korszakának sötét hátterében azonban kegyetlen harc folyt az újabb afrikai, ázsiai gyarmatok megszerzése érdekében. Miután Kínát az ópiumháborúkat követően félgyarmati sorba döntötték, a következő kiszemelt áldozat Japán lett. A XIX. század elejétől egyre erősödő nyomás nehezedett Japánra, hogy nyissa meg kikötőit a világ előtt. 1854. március 31-én Matthew Calbraith Perry amerikai kapitány behajózott a Tokiói-öbölbe, és a szomszédos Kína helyzetének példájával rémisztgetve rábírta a japán hivatalnokokat egy barátsági szerződés, a Kanagavai Egyezmény megkötésére az USA-val. A Kanagavai Egyezmény megnyitotta Japán kapuit a nyugat többi országa számára is. Ezzel megindult az ország félgyarmati viszonyának kialakulása.

Az osztrák-magyar kiegyezés évében, 1867-ben, Japánban a nyugatiaktól kikényszerített nyitás hatásaként növekedett a feudális berendezkedésű államra nehezedő nyomás. 1867-ben a Tokugava-sógunátus összeomlott, és helyére a Meidzsi szövetségi kormány lépett 1868-ban. A trónra kerülő Mucuhito császár felvilágosult uralmának (meidzsi) visszaállításából és a sógunátus eltörléséből merítették a megújulás erejét. Államvallássá tették a sintót, új közigazgatási és adórendszert vezettek be, és az általános hadkötelezettséggel a szamurájok kasztjának addigi kiváltságait nyirbálták meg. Japán megnyitotta kapuit a világ többi része előtt. Megkezdte a nyugati kultúra adaptálását az ország gazdagítására. Fellendítette az iparosítást, mely katonai hatalmának erősítésére is szolgált. A Meidzsi korszak idején pár évtized alatt (az 1870-es évektől az I. világháborúig terjedő időszakban) több változás történt a nyugati mintájú fejlődésben, mint azelőtt évszázadokon keresztül, amikor is Japán elszigetelődött a külvilágtól. A gyarmati függőség elkerülése érdekében kialakult a modern japán nemzet fejlett iparral, modern politikai intézményekkel és tőkés társadalmi berendezkedéssel. Japán a poroszországihoz hasonló polgári alkotmányt kapott, létrejött a parlament, megindult a politikai pártok kialakulása. Az addig elszigetelt ország az ipara számára fontos bányakincsek hiányában hamarost maga is a terjeszkedési politika területére lépett. A nagyhatalmi törekvés a győzedelmes kínai-japán háborúhoz (1894-95), orosz-japán háborúhoz (1904-05) és Korea bekebelezéséhez (1910) vezetett.

A kiegyezést követően a magyarok is csodálattal figyelték Japán kivirágzását. Az Osztrák-Magyar Monarchia és Japán között 1869-ben kötötték meg az első kereskedelmi és hajózási szerződést. Japán titokzatos és csodálatos világát a Budapesti Szemle és a Vasárnapi Újság cikksorozatokkal mutatta be. Nemsokára tudósokból, utazókból álló expedíciók indultak a távoli országba, többek között Cholnoky Jenő földrajztudós is. Számos könyv, útinapló jelent meg Japánról. A magyarok az 1873-as bécsi világkiállításon ismerkedhettek meg közelebbről a japán emberekkel és kultúrájukkal. Érdeklődésük azonban nem csak a japán fejlődés csodálásával volt magyarázható, hanem azzal is, hogy ekkoriban ázsiai származásunk erőteljes kutatásába fogtak tudósaink. A Japánnal való szimpatizálás leginkább ennek volt köszönhető.



Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2021 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor