Tudta-e?
A nemzetközi kereskedelemben a kávé értékben kifejezett éves forgalmát csak az olaj előzi meg.

28. szám - 2007. december 10.

8. rész

Magyar királyok

Sorozatunkban bemutatjuk a magyar fejedelmeket időrendi sorrendben
Összeállította: PÁLFI Zsolt

I. (SZAPOLYAI) JÁNOS (1526-1540)

Szapolyai János, szepesi gróf fia már ifjú korában is aktív részese volt a politikai életnek. Többször ajánlatot tett Ulászlónak, ugyanis feleségül akarta venni a lányát, de elutasították. A törökkel folytatott portyázó harcok után, 1514-ben az ő vezetésével verték ]e a parasztfelkelést. 1525-ben nádor lesz. Szulejmán kivonulása után Tokajban országgyűlést hívott össze, melynek résztvevői az 1505. évi végzésre hivatkozva kikiáltották királynak.
Az ellenkirállyal I. Ferdinánddal 1527 szeptemberében tör ki 11 évig tartó háborúskodása. Ugyanebben az évben szövetségre lép Szulejmánna]. 1529-ben a mohácsi síkon kézcsókra járul a szultán elé. A török segítség ellenére sem tudja az egész országot birtokba venni, csak a keleti részeket uralja. Az 1538-as váradi békében a két uralkodó elismeri egymás királyságát.
A következő évben feleségül veszi Izabella lengyel hercegnőt, aki hamarosan fiút szül neki. János halálos ágyán óvott a Habsburg-háztól, helyette a szultán pártfogását ajánlotta környezetének. Utódjául fiát János Zsigmondot jelöli meg.

II. JÁNOS (ZSIGMOND) (1540-1571)

A csecsemőként magyar királlyá választott János Zsigmondot 16 éves korában, 1556-ban az országgyűlés Lengyelországból Erdély uralkodójának hívta haza.
Sokat tett a vallási élet és a művelődés megszervezéséért. Katolikusnak nevelték, de felnőttként protestáns lett. Élete utolsó éveiben az unitárius hitvallást követte.
Szinte egész uralkodását végigkísérte az I. Fedinánddal a tiszántúli és a kelet-magyarországi megyékért folytatott küzdelem. Sok gondot jelentett számára a székelyek felkelése, melyet 1562 májusában csapatai vérbefojtottak. Uralmának megszilárdításához jelentős mértékben hozzájárult a 600 főből álló testőrség megszervezése.
Az 1570-ben létrejött speyeri szerződés értelmében János Zsigmond lemond a „választott magyar király" címről, és mint fejedelem uralkodik tovább Erdély és a Részek (Partium) felett.
1571-ben János Zsigmond fiú utód nélkül hal meg.

I. MIKSA (1564-1576)


I. Ferdinánd és Jagello Anna lengyel hercegnő fia. Apja halála után 1564-ben lépett a magyar trónra. Uralkodása első éveiben János Zsigmonddal hadakozik.
A magyarországi bázis megteremtésének igénye arra ösztönzi Miksát, hogy orvosolja a fel-gyülemlett rendi sérelmeket.
28 törvénycikkben garantálja a nemesi jogokat, így sikerül megnyernie Magyarországot a török elleni harc támogatására.
Az 1566-os háború azonban Szulejmán sikereit hozza, a törökök beveszik Palotát, Budát és Zrínyi Miklós se tudja tartani Szigetvárt.
A háború az 1568-as drinápolyi békével zárult. 1570-ben Speyerben tárgyalásokat kezd János Zsigmonddal.
1572-ben a rendek királlyá választják fiát, Rudolfot. Másik fiát a megüresedett lengyel trónra szánja, de ez a terve nem valósul meg.
Szívbetegsége végez vele, 1576-ban.

RUDOLF (1576-1608)

I. Miksa és Mária spanyol hercegnő fia. Nem dicsekedhet uralkodói erényekkel. Ideje nagy részét Prágában a Hradzsinban töltötte, kedvtelése az asztrológia és az alkímia volt. Udvarában működtek a kor jelentős tudósai, köztük Johannes Kepler és Tycho de Brache is.
A császári és királyi adminisztráció gépezete persze nélküle is működik (Magyarországon a rendek rovására). Az állandó török veszély mellett a bécsi udvarnak számolnia kell a magyar ellenállással. Az 1578-at követő évek országgyűlései, a sérelmektől hangosak, a nádori szék betöltetlensége, a német zsoldosok garázdálkodása, a bécsi kamara illetéktelen lépései háborítják fel az országot. A század végén az erdélyi kérdés kerül a középpontba. Báthory Zsigmond fejedelem 1595-ben szerződést köt Rudolffal, ha nem születik fia, átadja Erdélyt. 1596-ban valóra is váltja ígéretét. A törökkel vívott 15 éves háború alatt azonban Báthory többször is visszatér Erdély élére. 1604-ben a magyar rendek Bocskai István mögé állnak.
Rudolfot a trónról Mátyás főherceg távolítja el. Rudolf a trónról való eltávolítása után még négy évet él, 1612-ben halt meg.

II. MÁTYÁS (1608-1619)


I. Miksa fia. 1608-ban kikényszerítette Rudolf lemondását és elfoglalta a magyar trónt. Trónra lépése előtt szavatolnia kellett a rendi jogokat, és csak ezután koronázták meg. Szabályozzák az országgyűlés jogkörét és működési elvét.
Az uralkodó biztosítja a vallásszabadságot. Mátyás meg akarta szerezni Erdélyt Báthori Gábortól, de ez a vállalkozása nem sikerült.
1615-ben kénytelen elismerni az erdélyi fejedelemválasztási jogot és Bethlen uralkodását.
Gyermeke nem lévén, 1617-ben Ferdinánd főherceget jelöli ki utódjául, akit a magyar rendek a pozsonyi országgyűlésen szigorú feltételek mellett királlyá választanak.
II. Mátyás utolsó éveit az elmérgesedett cseh viszályok keserítik. Az egész birodalomra kiterjedő forrongás közepette halt meg 1619-ben.
ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor