Tudta-e?
Melyik állat építi a legnagyobb települést? A prérikutyák. Az eddigi legnagyobb "városuk" akkora volt mint Bajorország.

97. szám - 2012. augusztus 01.

II. András magyar király keresztes hadjáratának előzményei

A középkori Magyar Királyság nyugati irányultságát az V. keresztes hadjáratban való részvétel is bizonyítja.
WILHELM Józef

A magyarok az első hadjárattól kezdődően már közvetetten érintettek voltak, hiszen a keresztes hadjáratok fő szárazföldi útvonala a Magyar Királyság területén haladt keresztül.

A keresztes lovagok átvonulása lassú, de biztos hatással volt a lovagi kultúra terjedésére Magyarországon is. A keresztes eszmeiség és a nyugati királyokkal való lépéstartás oda vezetett, hogy Jeruzsálem elestét követően (1188) III. Béla magyar király is előkészületeket tett a III. keresztes hadjáratban való részvételre. Viszont az I. Barbarossa Frigyes vezette keresztesek és a Bizánci Birodalom közötti nézeteltérések következtében végül a magyar kereszteseket visszahívta. Vállalt kötelezettségét azonban fenntartotta egy későbbi időpontra.

III. Béla magyar király



























Bár III. Béla megígérte a pápának, hogy részt vesz a keresztes háborúban, végül halála miatt ennek nem tudott eleget tenni. Halála előtt fogadalmi kötelezettségét fiatalabbik fiára, a későbbi II. András királyra hagyta örökségül. Apjuk halálát követően Imre király és András herceg között trónharcokra került sor, és ennek hatására szólította fel III. Ince pápa András herceget, hogy tegyen eleget fogadalmának, különben kiközösíti az egyházból. A két testvér közötti feszült helyzet a felszólítást követően is fennmaradt, így a magyarok nem vettek részt a IV. keresztes hadjáratban. Sőt, a velencei dózse által befolyásolt IV. keresztes had útközben megtámadta Magyarországot, és a velenceiek így megszerezték a Magyar Királysághoz tartozó Zárát. Ezt követően Konstantinápoly ellen fordultak, majd meghódítva a várost, elkezdtek osztozkodni annak kincsein, és végül felosztották egymás között a görögkeleti, de keresztény Bizánc területét is.

Egy évvel III. Béla halálát követően, de még a IV. keresztes hadjárat előtt 1197-ben német keresztesek indulnak Dél-Itáliából a Szentföldre. A magyar király özvegye, Capet Margit személyes kíséretével szintén útnak indult, és a szíriai Akkonban társult is a német keresztesekhez. Fia, András/Endre herceg nem követte a példáját, pedig Margit személyes tettével igyekezett a magyarországi belviszályokat csillapítani, de II. Endre csak jóval később, már magyar királyként 1217-ben/18-ban jutott el a Szentföldre, hogy teljesítse apjának tett fogadalmát, de akkor, mint azt alább látni fogják, már teljesen más indíték állt ügyének hátterében.

II. András szentföldi hadjáratának hátterében valójában az állt, hogy Magyarország hatalmi igényeit/érdekeit/pozícióit akarta megerősíteni a Balkánon, de a királyságával szomszédos országokban is. A Balkánon főleg azért, mert Bizánc 1204-ben bekövetkezett első bukását követően mindenki igyekezett minél nagyobb koncot szerezni annak területeiből, ennek következtében a Magyar Királyság déli érdekövezete állandó veszélynek volt kitéve, hiszen hol a bolgárok, hol a latin és a görög utódállamok igyekeztek kiterjeszteni hatalmukat az egész térségre. Mint látni fogjuk, ez is nagyban befolyásolta II. Andrást abbéli elhatározásában, hogy nem a szárazföldön, hanem a tengeren igyekezett célja, a Szentföld felé.

II. András magyar király




















II. András/Endre egyre csak halogatta a keresztes hadjárat vezetését, de 1215-ben két olyan esemény is történt, ami halaszthatatlanná tette a hadjárat mielőbbi elindítását. Az egyik az volt, hogy a lateráni zsinaton újabb hadjárat elindításáról határoztak, a másik viszont az, hogy II. András második házassága révén a konstantinápolyi latin császárral került rokonságba, így a császári trón elnyerésének reményében felvállalta régi kötelezettségét. Végül persze a császári trón megszerzéséből nem lett semmi, és ez volt az oka annak, hogy a tengeri útvonal mellett döntött.

Az V. keresztes hadjárat megindítására 1217 elején került sor. III. Honorius pápa abban bízott, hogy 1217 nyarán nagy sereg fog majd útnak indulni, de se hajók, se komoly seregek nem érkeztek a dél-olasz kikötőkbe. A magyar király serege augusztusban érte el Spalatót (a mai Split), és ott csatlakozott hozzá V. Lipót osztrák herceg serege. Egy fríz flotta is elindult nyugaton, de Portugáliában beleavatkoztak a rekonkvisztába, így seregük egy része Lisszabonban maradt. A magyar és osztrák keresztesek az eredeti tervek szerint génuai hajókkal indultak volna útnak, de mivel azok túl sokba kerültek, az összegyűlt sereg egy része még a vállalkozás előtt visszafordult. 1217 szeptember elején Lipót herceg Spalatóban talált egy hajót, II. Endre magyar király két héttel később követte, de csak két hajóval. Ez ismét azt jelentette, hogy a seregük egy részét újfent kénytelenek voltak hátrahagyni. Ebből adódik az a tény, hogy a mai napig a magyar sereg pontos létszámáról nincsenek adatok. Amikor az osztrák és magyar seregek megérkeztek a Szentföldre, körülbelül ugyanabban az időpontban szállt partra Hugo ciprusi király is seregével. Hogy mi történt ezt követően a Szentföldön? Az már egy másik történet…

II. Endre magyar király























ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2021 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor