Tudta-e?
Egy élet alatt nagyjából hat elefánt súlyának megfelelő ételt fogyaszt el egy ember.

13. szám - 2007. augusztus 27.

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc

Egy forradalom pillanatképei

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc gyógyíthatatlan sebet ejtett a monolitnak hitt szovjet politikai rendszeren. Megmutatta, hogy egy népet nem lehet folyamatosan megalázni nemzeti érzésében
URI Ferenc

1
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc gyógyíthatatlan sebet ejtett a monolitnak hitt szovjet politikai rendszeren. Megmutatta, hogy egy népet nem lehet folyamatosan megalázni nemzeti érzésében és nem lehet a XX. század közepén tartós nélkülözésre kényszeríteni és állandó rettegésben tartani. Megmutatta azt is, hogy a szocializmusnak nevezett diktatúrát nem lehet megreformálni. Egy kis nemzet, mint a magyar - kiváltva a világ csodálatát -, szembe mert fordulni a világ egyik legnagyobb hadseregével. A küzdelem sajnos reménytelen volt, mert a nyugati nagyhatalmak nem kívántak változtatni a kialakult nemzetközi erőegyensúlyon.

Rajk László 1956. október 6-i újratemetését követően fölgyorsultak az események. Október 13-án politikailag rehabilitálták Nagy Imrét.

A budapesti Műegyetem diákjai október 22-én éjszaka megfogalmazott 16 pontja volt a legjelentősebb. A követelések négy csoportot alkotnak. A külpolitikával foglalkozók elsősorban a szovjet-magyar kapcsolatok új, kölcsönösségi alapokra helyezése, s ezen belül a külkereskedelmi szerződések nyilvánosságra hozatalát, valamint a Pécs mellett feltárt uránium kincs világpiaci értékesítését kívánták. Azután azt, hogy a szovjet csapatok vonuljanak ki Magyarországról.

Új kormányt követeltek Nagy Imre vezetésével, s mielőbbi választásokat, több párt részvételével.



Követelték Rákosi Mátyás és Farkas Mihály népbíróság elé állítását. A követelések negyedik csoportja a nemzeti szimbólumokkal és ünnepekkel foglalkozott. Majd követelték a Sztálin-szobor lebontását, és hogy március 15. legyen nemzeti ünnep!

Október 23-án reggel visszaérkezik Jugoszláviából a Gerő Ernő vezette párt- és kormányküldöttség. Délután két órakor a rádió közli, hogy a belügyminiszter a felvonulást betiltja. Másfél óra múlva - miközben a diákok már gyülekeznek -, a tilalmat feloldják. Délután három órakor indul a tüntetők menete a Műegyetemről, és a Petőfi-szobortól a Bem-szoborhoz, majd onnan a Kossuth térre, a Parlamenthez. A tömeg túlhaladja a 200 000 főt. Jelentős részük este 9 óráig marad itt, amikor Nagy Imre mond rövid beszédet. Más tüntető csoportok a Dózsa György útra mennek, ahol 21.30-kor ledöntik Sztálin óriási szobrát és lángvágókkal földarabolják…



Kora este a tüntetők egy másik csoportja gyülekezik a Rádió épülete körül, követelik az előző este született 16 pont beolvasását. Ehelyett 20 órakor Gerő Ernő mond rádióbeszédet és „nacionalista” tüntetésnek bélyegzi a felvonulást. 21 óra körül az épületet védő államvédelmi alakulatok lövéseket adnak le, tűzharc alakul ki, amely az éjszaka folyamán átterjed a város más pontjaira.

Az éjszaka folyamán Katonai Bizottság alakul; éjfél körül szovjet csapatok érkeznek Budapestre, s felveszik a harcot a felkelőkkel.

Október 24-én 8 órakor a rádió közli, hogy Nagy Imrét a Központi Vezetőség miniszterelnöknek javasolja. Már 12 órakor Nagy Imre rádióbeszédében a harcbeszüntetésre hív fel délután 2 órai határidővel, amelyet azonban többször meghosszabbítanak. Mikoján és Szuszlov, az SZKP elnökségének tagjai Budapestre érkeznek és bekapcsolódnak a pártvezetés megbeszéléseibe.



Október 25-én délelőtt a tüntetők és velük barátkozó szovjet harckocsik vonulnak a Parlament elé, ekkor a karhatalmi alakulatok a tömeg közé lőnek, száznál több halott maradt a téren. 12 órakor a rádió közli, hogy Gerő Ernőt felmentették, helyette Kádár Jánost választották a párt központi vezetőségének első titkárává.

Október 26-án a fegyveres összecsapások átterjednek az ország más városaira, a sztrájk általánossá szélesedik. Munkástanácsok és forradalmi bizottságok alakulnak az üzemekben és intézményekben. Miskolcon és Mosonmagyaróváron az ÁVH, illetve a határőrség a tüntetők közé lő. A száznál több halálos áldozatot követő sortüzet mindkét esetben lincselés követi.

Október 27-én 11 órakor közli a rádió Nagy Imre kormánya összetételét. Tárgyalások kezdődnek a felkelők és a fegyveres erők vezetői között.



Október 28-án 13 órakor Nagy Imre a rádióban tűzszünetet rendel el, majd 17.30-kor rádióbeszédet mond, amelyben nemzeti-demokratikus népmozgalomnak nevezi a történteket; bejelenti, hogy a szovjet csapatok kivonulnak a fővárosból, és hogy feloszlatják ÁVH-t. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa összeül a magyar kérdés megtárgyalására.

Október 29-én Tito jugoszláv elnök levelet intéz az MDP elnökségéhez, melyben üdvözli döntéseiket, de egyben aggodalmát is kifejezi. Ugyanakkor izraeli csapatok Egyiptom elleni támadásával háborús konfliktussá változik a szuezi válság.

A magyar forradalomra végzetes volt, amikor Moszkvában Bohlen amerikai nagykövet a szovjet vezetés értésére adja, hogy az USA kormánya nem tekinti szövetségesének az új Magyarországot.

Október 30-án a fegyveres csoportok többórás harc után elfoglalják a budapesti pártbizottság Köztársaság téri székházát; a harcnak, s az azt követő lincselésnek a védők közül 24 áldozata van, köztük Mező Imre, a pártbizottság titkára.



14 órakor Nagy Imre bejelenti, hogy a kormányzást az 1948-as koalíció alapjára helyezik. Sorra alakulnak újjá a polgári koalíciós pártok, majd megjelennek napilapjaik. Este 10 órakor szabadon engedik Mindszenty Józsefet.

Október 31-én délután Nagy Imre Kossuth téri beszédében bejelenti, hogy tárgyalások kezdődtek a Varsói Szerződésből való kilépésről.

Este Moszkvában a szovjet pártvezetés megtárgyalja az újabb magyarországi beavatkozásról szóló korábbi döntését. Nyomban megkezdődik az újabb szovjet csapatok beáramlása.

November 1-jén délelőtt Nagy Imre magához kéreti Andropov szovjet nagykövetet, s közli vele, hogy Magyarország felmondja a Varsói Szerződést, tiltakozásul az újabb szovjet csapatbevonulás miatt. A kormány kinyilvánítja az ország semlegességét. Este 8 órakor Nagy Imre rádióbeszédében jelenti be ugyanezt.



Kádár János és Münnich Ferenc a szovjet nagykövetségre távoznak, ahonnan Moszkvába mennek és a következő napokban a szovjet vezetőkkel tárgyalnak az új kormány megalakításáról.

November 2-án a magyar kormány három jegyzékben tiltakozik a szovjet bevonulás ellen; egyben sürgeti a kivonulásról szóló politikai és katonai megbeszélés megkezdését. Nagy Imre az ENSZ főtitkárának küldött táviratában tiltakozik újabb csapatok Magyarországra történő bevonulása ellen.

Hruscsov és Malenkov Bukarestben román, csehszlovák és bolgár vezetőket tájékoztat a készülő szovjet beavatkozásról. Éjjel Brioni szigetén Titóval tárgyalnak; a jugoszláv vezetők beleegyezésüket adják az invázióhoz. Jugoszláv javaslatra Kádár János lesz az ellenkormány elnöke.

November 3-án délelőtt a Parlamentben megkezdődnek a szovjet csapatkivonásról szóló katonai szakértői tárgyalások. Este 10 órakor folytatják a tárgyalásokat a tököli szovjet parancsnokságon.

Este 8 órakor Mindszenty József mond rádióbeszédet, melyben kétségbe vonja a kormány legitimitását. Éjfél körül a Maléter Pál honvédelmi miniszter vezette küldöttséget Tökölön a szovjetek és ÁVH-s tisztek letartóztatják.

November 4-én hajnali 4 órakor a szovjet csapatok általános támadást indítanak Budapest és más városok ellen… Nagy Imre 5 órakor bejelenti a támadás tényét. Ellenállásra parancsot nem ad, de a budapesti felkelő egységek felveszik a harcot.

5 óra 5 perckor a szolnoki rádióban Kádár János bejelenti a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását.

A reggeli órákban Nagy Imre és közvetlen munkatársai a jugoszláv nagykövetségen kapnak menedékjogot; nem sokkal később szovjet és ÁVH-s alakulat foglalja el a Parlamentet. Bibó István államminiszter, mint a törvényes magyar kormány egyetlen helyén maradt képviselője, nyilatkozatban tiltakozik a szovjet bevonulás és az ellenkormány megalakulása miatt.
(Forrás: Rainer M. János: Krónika. Megjelent: História 1989. 4-5. szám)

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2020 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor