- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...hogy a csontok felépítésén túl a kalciumnak szerepe van az izmok összehúzódásában, a véralvadásban, valamint a vérnyomás szabályozásában is?
100. szám - 2012. november 01.
Egy eltűnt fizikus rejtélyeEttore MajoranaKivételes tehetségű olasz elméleti fizikus, egyetemi tanár. A relativitáselmélet, a kvantumfizika, az elemi részecskék fizikája terén ért el jelentős eredményeket…
|
2
|
Majorana, Ettore (Született: Catania, Szicilia, Olaszország, 1906. aug. 5. Elhunyt: a tengeren, 1938. márc. 27.) Olasz elméleti fizikus, egyetemi tanár. Már gyerekkorában kitűnt rendkívüli matematikai tehetségével. Rómában járt középiskolába majd egyetemre, és Enrico Fermi témavezetésével doktorált elméleti fizikából. Első publikációja, melyet másik fiatal professzorával, Gentilevel közösen jegyzett, még egyetemista korában jelent meg az atomi színképeknek Fermi statisztikus atommodelljével történő értelmezéséről. Joliot Curie-ék (Irène és Frédéric) kísérleti eredményeinek magyarázatára már 1932 elején megjósolta a később Chadwick által felfedezett neutronok létezését. 1933-ban tanulmányutat tett Heisenbergnél Lipcsében és Bohrnál Koppenhágában, miközben a kvantummechanikai kicserélődési erőkről és a magerők telítettségéről publikált alapvető tanulmányokat. 1937-ben soron kívül nevezték ki tanárnak Nápolyba, az egyetem elméleti fizika tanszékére. Utolsó megjelent publikációjában a Dirac egyenlethez hasonló, relativisztikus, szimmetrikus hullámegyenletet állított fel, megjósolván ezzel többek között a neutrinok tömegét is. Ez a kutatási terület a mai napig nyitott. Halálának rejtélye is mindmáig izgatja a közvéleményt: a 32 éves professzor Palermoban felszállt egy Nápolyba induló hajóra, de Nápolyba már nem érkezett meg. (adatok Dr. Radnai Gyula összefoglalójából). Egyetemista korában írt, 1928-ban megjelent első tudományos dolgozatában atomspektroszkópiai problémákat oldott meg. 1931-ben elsőként írta le az atomok spontán ionizációját, majd az időben változó mágneses térbe helyezett atomok spektroszkópiájáról értekezett. Egy 1932-es dolgozatában a mai modern fizika legalapvetőbb kérdései jelennek meg, például a szuperszimmetria és a spontán szimmetriasértések. Tanítványai megőrizték jegyzeteit, ezekből kiderül, hogy Majorana az 1930-as években már felismerte azt, amit majd Richard Feynman fedez fel 1948-ban és ma gráfoknak nevezünk. Továbbfejlesztette, módosította Werner Heisenberg elméletét az atommagot összetartó erők jellegéről (Majorana-erő), a Majorana-potenciál magyarázatot adott az atommagsűrűség és a kötési energia telítettségére. Titokzatos eltűnése máig is foglalkoztatja a tudósokat és a laikusokat egyaránt. Vajon mi történhetett vele azon a hajón? Kirabolták, és azután a vízbe hajították, vagy öngyilkos lett? Még a haditengerészet is hosszasan kutatott utána. Egyesek meg látni vélték, amint kiszállt a hajóból… Önkéntes száműzetés? Az 1950-es években többször látni vélték Majoranát Argentínában. Olasz lapok írtak egy utcán élő emberről, aki saját állítása szerint valaha híres fizikus volt. Netán eltűnésével, halálával életre keltette a kvantummechanika alapelveit. A részecske-hullám kettősség mintájára az „élő is, meg halott is” játékot űzte? Majorana szélhámosokat bérelt fel, hogy játsszák el az ő szerepét a hajóúton, miközben más felé vette az útját? Zaszlavszkij, egy ukrán elméleti fizikus Majoranával kapcsolatban a kétségben, a személy azonosíthatatlanságában is a kvantummechanikai kettőséget látja. De ha a rendkívüli lángész ezt a játékot űzte velünk, akkor valahol, akár a világ másik felén miért nem mutatkozott meg valamilyen formában, miért hagyta tudományos művét befejezetlenül? További részletek itt: http://www.nol.hu/archivum/archiv-415894 |
Kapcsolódó cikkek
- Olvasóink ajánlata