Tudta-e?
...nincs tudományos alapja annak a feltételezésnek, hogy a haj és a köröm tovább növekszik a halál után. Valójában a bőr szárad ki és húzódik össze a halál beállta után, ezért válik jobban láthatóvá a belőle kiemelkedő szőr és köröm.

98. szám - 2012. szeptember 01.

Szent-Györgyi Albert élete és munkássága

A C-vitamint és a P-vitamint izolálta, és jelentős szerepet játszott az úgynevezett citrát-kör (citromsavciklus) felfedezésében. Munkásságáért 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal tüntették ki.
MUHI Béla | a szerző cikkei

31
Szent-Györgyi Albert (Budapest, 1893. szeptember 16. – Woods Hole, Massachusetts, 1986. október 22.) Nobel-díjas és Kossuth-díjas magyar orvos, biokémikus. Szülővárosában a Lónyai utcai református gimnáziumban érettségizett, majd 1917-ben a budapesti tudományegyetemen orvosi oklevelet szerzett. Az első világháborúban orvosként vett részt, miközben erősen ellenezte a háborút. Sebesülése után leszerelték, majd Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat. Nagy tudásra és fontos tapasztalatokra tett szert a biológia, az élettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, majd a fizikai-kémia terén. Cambridge-ben F. G. Hopkins professzor biokémiai tanszékén megszerezte második doktorátusát, ezúttal kémiából. Ezután egy évig az Egyesült Államokban dolgozott.

Klebelsberg Kunó magyar kultuszminiszter hívására visszatért szülőföldjére, és 1931-től a szegedi tudományegyetem orvosi vegyészeti intézetének volt a professzora, 1945-től a budapesti tudományegyetem orvos karának biokémia professzora volt. 1947 végén elhagyta hazáját, és a Boston melletti Woods-Hole-ban folytatta munkásságát. 1947 és 1962 között az Egyesült Államok Izomkutató Tudományos Intézete tengerbiológiai laboratóriumának volt az igazgatója. 1962-től a Darthmouth-i Egyetem tanára lett. 1986. október 22-én halt meg Woods Hall-ban.

A hatvanas évek elejétől gyakran látogatott el Magyarországra, többször szerepelt a rádióban, a tévében. Szókimondó, tréfálkozó professzornak ismerték meg az emberek, és igen népszerűvé vált.

Szent-Györgyi Albert legfontosabb tudományos eredményei már az 1920-as évek végén jelentkeztek. A mellékvesében egy C6H8O6 összetételű anyagot talált, amit hexuronsavnak nevezte el (1928). Ezt az anyagot csak nagyon nehezen és igen kis mennyiségben tudta csak izolálni, így nem sikerült alaposabban kivizsgálnia. Hazatérte után Szegeden megállapította, hogy a paprikából nagyobb mennyiségben lehet kivonni a hexuronsavat, így elvégezhette az alapvető kísérleteket ezzel az anyaggal. 1932-ben a hexuronsavat a C-vitaminnal azonosította. Mivel korábban már ismertté vált, hogy a C-vitamin egy hiánybetegség, a skorbut ellen igen hatásos, ezért a hexuronsavat aszkorbinsavnak nevezte el. Munkásságának köszönve a továbbiakban a paprikából nagy mennyiségben lehetett C-vitamint előállítani.

A Nobel-díjat odaítélő bizottság 1937-ben Szent-Györgyi Albert tudományos eredményeit méltatva a következőket hangsúlyozta ki: "a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért" érdemelte ki a rangos orvosi és élettani nemzetközi tudományos elismerést.

Szent-Györgyi az izom működésével kapcsolatban is alapvető eredményekre jutott. Elsősorban az izom fehérjéinek szerepét kutatta az izom-összehúzódásban. A szubmolekuláris vizsgálatok után érdeklődése a rákbetegség, a rosszindulatú daganatok felé fordult. Hosszú ideig foglalkozott a sejtszintű szabályozás jelenségeivel is.

A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta (1938-ban). 1987-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem felvette a nagy tudós nevét.

Kapcsolódó cikkek

    ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
    Design by predd | Code by tibor